Április 23-án veszi kezdetét a majd 180 résztvevő közreműködésével megvalósuló, több mint 30 kiállítást és eseményt felvonultató független kortárs művészeti eseménysorozat, az OFF-Biennále Budapest.

A különleges helyzethez igazodva az OFF hibrid formában valósul meg: öt hete alatt részben online tárlatvezetéseket, beszélgetéseket, bemutatókat láthatnak az érdeklődők, de a járványügyi szabályokhoz igazodva a kiállítások élőben is látogathatók. A látogatást regisztráció lehetősége is segíti.

Az OFF egy online esemény keretében nyílik meg. A biennále közösségi tere, a Nappali a Lónyay utcában található. Április 23-án, a megnyitó idejére a Nappali stúdióvá alakul: este 7-től élő közvetítés zajlik majd a Partizán TV közreműködésével. Az OFF csapatának tagjai szólalnak meg és válaszolnak kérdésekre, illetve röviden, videó-bejátszásokban mutatkoznak be a projektek. A megnyitó a Facebook-on követhető.

Az első hibrid biennále öt hete 

Az OFF-Biennále Budapest harmadik kiadása tizennégy, kifejezetten erre az alkalomra megvalósuló projekten keresztül járja körbe a LEVEGŐT! cím és hívószó különféle művészeti olvasatait. 

A Kis Olvasztótégely 1848–49 egyik elfeledett epizódjából, a Tihanyi félszigetre elgondolt köztársaság történetéből kiindulva egy nem kirekesztő nemzetfogalom lehetőségeiről beszél. Formája hangséta, amelyen bejárható a történetfüzér díszlete, Budapest belvárosa. 

A Hungarofuturisták, vagyis a HUF Aki nincs velünk, az is velünk van! című projektje a ma tapasztalható nacionalista beszédmódokat sajátítja ki és viszi az abszurditásig. A HUF a biennále idején publikálja XENOTOPIA című kiadványát, amelyben a Hungarofuturizmust a perifériákon felnövő, kortárs etnofuturista művészeti kezdeményezések között mutatja be, a lapszám mellé pedig nemzetközi szimpóziumot is szervez. Ehhez a projekthez kapcsolódik Igor és Ivan Buharov kiállítása, a Revolúcióparabotanika az ISBN könyv+galéria kiállítóterében.

A Blinken OSA Archívum által létrehozott Rend és képzelet című, az online térben megvalósuló kiállítás korabeli dokumentumokon keresztül vizsgálja József Attila a harmincas években született versének társadalmi-politikai kontextusát és kínálja kortárs művek segítségével annak lehetséges 21. századi olvasatait. A kiállításhoz podcast-beszélgetés készül, valamint a Verzió Filmfesztivállal együttműködésben látható lesz Yao Wang Fan Xing Szmogváros című dokumentumfilmje. 

Az xtro realm művészcsoport 2017 óta dolgozik a művészet és a klímaválság kérdéseinek összekötésén. Az OFF-Biennále idejére megalakuló ACLIM! Klímaképzeleti Ügynökségük a legégetőbb ökológiai kérdéseket dolgozza fel kutatásalapú munkákon és tudományágakon átívelő elméleti anyagok segítségével. 

Az Architecture Uncomfortable Workshop (AUW) Egyedüllét méhekkel című projektje során olyan egyszemélyes épületet tervez és épít meg, amelynek tetején egy méhraj él. A kis térben ülve az odakint dolgozó méheket lehet majd hallani. Ahogyan az ablakon beáramló fény kapcsolatot teremt az ember és a külvilág között, ebben a térben a méhek hangján és illatán keresztül léphetünk kapcsolatba a körülöttünk lévő világgal. 

Az Aerocene-nel együttműködésben egy óriási, műanyag zacskókból készült légballont engedünk fel Budapest fölé, amely a nap és a szél erején kívül nem használ más energiaforrást. A művészek, kutatók és designerek közös projektje a fosszilisenergia-krízisre reagál.

A MENÜ Imaginaire az élelmezés és az étkezés jövőjével foglalkozik: kiállításukon képzőművészek, dizájnerek és filozófusok kérdésfelvetéseit ismerhetjük meg az élelmiszerrendszereket érintő legégetőbb témákkal kapcsolatban. A MENÜ Imaginaire szombatonként online eseményekkel jelentkezik: egy szmogkóstoló formájában akár a miskolci Búza-tér levegőjébe is beleharaphatunk, de egy artist talk keretében terítékre kerül az együttműködés lehetősége is a mesterséges intelligenciákkal, algoritmusokkal és mikrobákkal. 

Vladan Joler médiakutató az információs társadalom hálózatait, a megfigyelés és az adatalapú gazdaság összefüggéseit képezi le nagyméretű infografikákon az Óbudai Gázgyár Elektromos Központjában megvalósuló kiállításán. Egy angol nyelvű online beszélgetés Kate Crawforddal, Joler kutatótársával bevezet a művész és kutató közös munkájának folyamatába. Schneider Ákos magyar nyelvű online előadása pedig Joler munkáin keresztül feltárja az emberi cselekvés adatalapú optimalizálása és a technológiai környezet felhasználóbarát „humanizálása” között fennálló feszültséget. 

A Hétköznapi hiánycikkek az alapvető létfeltételek és közszolgáltatások hiányáról beszél, és a szegregátumokban élőkkel együtt dolgozva mutatja bea napi túlélés stratégiáit. Kiállításukon a 2B galériában interaktív installációk és egy alternatív lakberendezési katalógus mutatja be a strukturális hiányosságokkal való hétköznapi együttélés gyakorlatát. Május folyamán pedig DIY és képelemzős workshopok, valamint szakmai beszélgetések keretében az is kiderül, miféle megoldások születnek olyan mindennapi tevékenységek kapcsán, mint a vízhordás vagy a szükség szülte végtelenített lakáskarbantartási gyakorlatok.

A Transzperiféria Mozgalom: Globális Kelet-Európa és Globális Dél című kiállítás azt vizsgálja, hogy Kelet-Európa és a globális Dél helyzete között milyen összefüggések mutatkoznak, mi kapcsolja össze a világ és a világgazdaság periférikus területeit. A gazdag anyag egyaránt elérhető lesz online térben mediált fizikai kiállításként és weboldalként is. 

A Hírdalcsokor a Kartali asszonykórussal együttműködő művészeti projekt: a kórustagok a művészeti csapattal együttműködve népdalokat írtak át, hogy beszámoljanak asszonysorsokról, a mai vidék életéről, a saját hétköznapjaikról, ha már a hazai média nem teszi ezt meg. A szervezők a Varsányi Szirének kórussal közösen MÁJUS 1-re online eseménnyel készülnek, és felolvasóesttel ünneplik majd a – főképp nők által végzett – láthatatlan munka ünnepét! Május végén pedig egy köztéri performasszal készülnek.

A RomaMoMA egy roma kortárs művészeti múzeumot képzel el, és megpróbálja elgondolni, milyen szerepe lehetne neki itt és most. Oláh Mara kiállításának a Kesztyűgyár Közösségi Tér ad otthont, a kiállításhoz felolvasószínház is kapcsolódik majd. A Mátyás tértől nem messze, a Roma Parlament épülete előtt lesz látható Oláh Norbert installációja a Cigány művész szorongása címmel, és itt kerül sor a Független Színház Békamesék c. előadására is. Igazi szenzáció, hogy Péli Tamás hosszú ideje múzeumi raktárban lévő Születés c. pannója a múzeumok megnyitását követően a Budapesti Történeti Múzeum Barokk Csarnokában láthatóvá válik majd.