Pénzt gyűjtenek egy Párizs brutalista építészetéről szóló könyv kiadásához

A Brutalist Paris (Brutalista Párizs) című kiadvány a háború utáni brutalista építészet legjelentősebb példáit tárja fel a francia fővárosban és környékén. A könyv prototípusa már elkészült, ám a kiadáshoz pénzgyűjtő kampányba fogott a londoni kiadó.

A kiadvány egy több mint ötéves kutatás végeredménye, tele szakszövegekkel, interjúkkal és gazdag képanyaggal. A londoni székhelyű független kiadó, a Blue Crow Media az építészeti könyvre jelenleg a Kickstarteren gyűjt pénzt, ami – ha minden a tervek szerint alakul – 2022 szeptemberében meg is jelenik.

A Derek Lamberton által 2009-ben alapított Blue Crow Media egy londoni székhelyű független kiadó, ami közel harminc építészeti útikalauz-térképet adott ki, olyan városokról, mint London, Szkopje, New York, Detroit, Tokió és Pjongcsang. A Brutalist Paris pedig az első körültekintő kutatáson alapuló angol nyelvű kiadványuk. 

A Les choux de Créteil ívelt betonerkélyeitől kezdve Oscar Niemeyer Bourse du travail épületéig a Brutalist Paris a mozgalom legjelentősebb példáit dokumentálja. 2017-ben a Blue Crow Media Robin Wilsont és Nigel Greent bízta meg, hogy kutassanak, írjanak és fotózzanak Párizs brutalista építészeti örökségéről. Az összegyűjtött anyagból összeállt egy térkép, aminek köszönhetően egyre nagyobb figyelem vetül ezekre az eddig háttérbe szorított építészeti kincsekre a városban.

Brutalist paris book brutalist architecture in and around paris blue crow media designboom 1

Les choux de Créteil, Gérard Grandval, 1966–74. Fotó: Nigel Green / Blue Crow Media

Brutalist paris book brutalist architecture in and around paris blue crow media designboom large

Bourse du Travail, Oscar Niemeyer, 1974–78. Fotó: Nigel Green / Blue Crow Media

Brutalist paris book brutalist architecture in and around paris blue crow media designboom 9

A Brutalist Paris (Brutalista Párizs) című kiadvány

 

 

Forrás: designboom.com

full_005882.png
A beton illata

Az osztrák építészeti színtér legjelentősebb kiállítóhelyén Bécsben, az Architekturzentrum Wien-ben augusztus elejéig látható a háború utáni legizgalmasabb irányzatot, a brutalizmust bemutató kiállítás.

full_004625.png
Nyers, beton

Az Artmagazin legutóbbi száma részletesen foglalkozik Goldfinger Ernő egyik legismertebb – persze a többihez hasonlóan vitatott – alkotásával, a Balfron Tower néven ismert lakóházzal és a megmentésére készült izgalmas, szociális vonatkozású kortárs képzőművészeti munkákkal. Ma ösztöndíj viseli Goldfinger nevét, de kevéssé tudott, hogy az építész a 60-as években is egyedülálló módon támogatta fiatal magyar kollégáit, legális munkához juttatva őket Angliában.

full_004911.jpg
Égbe emelt utcák, avagy a jóléti álom vége

Önkormányzati bérlakások beton lakótoronyban valahol London külvárosában. Csakhogy ami ötven évvel ezelőtt a város szélének számított, ma már a közepe. És ami valaha lélektelen óriáskaszárnyának tűnt a többség szemében, mára műemléki védettséget élvez, mint a modernista építészet különleges példája, esetleg művészeti megnyilvánulások kultikus színhelye. De mi egy épület? Csak a betonváz, vagy életmódfelhő, a benne lakók épületgenerálta közössége is? És mi köze mindennek a 007-es ügynökhöz?

Screenshot 2020-03-03 at 14.56.41.png
SALGÓTARJÁN, A KORTÁRS MŰEMLÉK

Az első OFF-Biennále Artmagazin-programja az volt, hogy Budapesten kívüli célpontot választottunk egyik cikkünk, Boros Géza Erdély Miklós-mozaikokkal foglalkozó írása nyomán. Akkor Miskolcra mentünk, ahol csodával határos módon megmaradt két mozaik, és ha már ott voltunk, megnéztük a város modern műemlékeit, például az építészeti gondolkodásban paradigmaváltást jelentő Kollektív Házat. Az ezt követő évben jött Dunaújváros egyiptizáló szocreáljával, például a Vasmű, lótuszvirágos oszlopfőivel – majd legutóbb a hazai brutalizmus-skanzennek számító Salgótarján. Egyik útitársunk építészettörténész, ő foglalja össze, mit is láttunk a szintén építészettörténész szerzőnk, Branczik Márta által összeállított túrán.