Hogyan hat a járvány a jövőnkre? – Tamás Weronika és Kömlődi Ferenc szerint

Topor Tünde

Mi lesz? Hogyan hat a járvány a jövőnkre? Körkérdésünket olyan alkotóknak, gondolkodóknak tettük fel, akiket a váratlan helyzetekre adható megoldások modellezése, a jövőkutatás akkor is érdekelt, amikor még nem volt koronavírus-járvány helyzet a világban. Tehát: mi várható a koronavírus után/miatt, milyen folyamatok indulhatnak el az életünkben, hogyan hathat mindez a művészetre?

Tamás Weronika – Kömlődi Ferenc (The Posthuman Alchemists):

A koronavírus átírja életünket, a járvány (ideiglenes?) legyőzése után romokban hever a gazdaság. A „hogyan tovább”-ra több negatív és pozitív forgatókönyv képzelhető el: a legpesszimistább verzióban diktatórikussá terebélyesedik az állam, érvényben maradnak a rendkívüli állapotban bevezetett intézkedések, helyadatok alapján mindenki nyomon követhető, dél-koreai transzparencia nélkül. A megfigyelőtechnológiákat a hatalom az állampolgárok szabadságjogainak korlátozására használja, mint tette az USA 9/11 után. A világ nagy része ázsiai mentalitás és gazdasági potenciál nélküli Kínává alakul át.

A távol-keleti társadalmak fegyelmezettségük miatt az Európai Uniónál és az USA-nál hamarabb vészelik át a világjárványt és állnak talpra. Az Egyesült Államok világpolitikai szerepe csökken. A politikusoké is – és ezzel (mivel optimisták vagyunk) elérkeztünk az általunk valószínűsített szcenárióhoz. Európa nagy lehetőség előtt áll: a kontinens embere zsigerből utasít el minden autoriter-diktatórikus törekvést, a szellemi potenciál pedig, ugyan szétszórtan, de itt adott. A mi kezünkben az újjászületés kulcsa.

Img 6912

Tamás Weronika és Kömlődi Ferenc – The Posthuman Alchemist


Az infokom (infokommunikációs – a szerk.) technológiák, elsősorban a mesterségesintelligencia-megoldások, a robotika, valamint a kvantumszámítások és főként ezek változatos kombinációi meghatározó szerepet játszanak a sokk utáni fájdalmasan hosszú talpraállásban. A hitelét vesztett politikusosztály szerepét a kvantumszámítógépek hihetetlen kapacitásával felturbózott algoritmusok veszik át, ők menedzselik a gazdaságot.

Az MI-k (mesterséges intelligenciák), a hollywoodi filmek szörnyei helyett egyre humánabb tulajdonságokkal rendelkező algoritmusok, applikációk, programok a mezőgazdaságtól a pénzügyekig, az élet minden területén kulcsszereplők. Felerősödik az ember-gép együttműködés, felgyorsul a kétfajta intelligencia konvergenciája. 

Össztársadalmi szinten népszerűvé válnak a Revolut-féle pénzügyi megoldások, applikációkon keresztül fizetjük az adót, az összegek felhasználását a polgárok is látják, követhetik. A transzparencia a vezérelv, a (biztonságosan) nyílt forráskód szerepe drasztikusan nő. Ebben a közegben a korrupciós, természetkárosító tevékenységekre vonatkozó információk megszerzéséért, közzétételéért ma is küzdő „fehér kalapos” hackerek lehetnek az új messiások.

A városok egyre önfenntartóbbak, algoritmusok számolják ki, honnan a legköltséghatékonyabb az élethez nélkülözhetetlen alapanyagok, például az élelmiszerek beszerzése, ki hogyan járulhat legjobban hozzá a közösség önfenntartó működéséhez. Háttérbe szorul a lokális és a globális közötti nemzeti szint. Racionális gépekkel kevesebb a pazarlás, kevesebb szemetet generálunk, a szeméttisztítók (az óceánokban is) hatékonyabban működnek.

A járvány egyik kevés pozitív hozadékaként csökken a környezetszennyezés: a gazdasági válságban ritkábban repülünk, vége a sokszor teljesen felesleges üzleti utaknak, rengetegen dolgoznak távmunkában, elterjed a digitális oktatás. A kiterjesztett- és virtuálisvalóság-technológiák (AR és VR) fejlődésével, a fizikai és a digitális valóság soha nem látott mértékben összekapcsolódik, okos utazási alkalmazásokkal otthon is úgy érezzük magunkat, mintha a Karib-tengeren nyaralnánk. Következményként lokálisan és globálisan is javul a levegőminőség, hamarabb regenerálódik a Föld, visszaállhatnak a megbomlott ökoszisztémák.

Az AR és a VR a művészeteket is átalakítja, csúcsra futtatja a régen elindult digitalizálódási folyamatot, általuk nyer új értelmet, alkotói és befogadói szinten is emelkedik magasabb dimenziókba a wagneri gesamstkunstwerk. A virtuális terek közösségi terek is, street art és high-tech románcában MI-k az elsődleges interfészek.

MI-vel, automatizációval, ipar 4.0-val, az intelligens gépek korával számos munkahely megszűnik, kevesebb új teremtődik, és az éhséglázadásokat, általános zavargásokat, a kezelhetetlenné váló társadalmi szakadékot megelőzendő, szükségszerűvé válik a feltétel nélküli általános alapjövedelem bevezetése.

Erről fog szólni a 2020-as évek első fele.

Screenshot 2020-03-24 at 13.29.03.png
Hogyan hat a járvány a jövőnkre? – Erhardt Miklós szerint

Mi lesz? Hogyan hat a járvány a jövőnkre? Körkérdésünket olyan alkotóknak-gondolkodóknak tettük fel, akiket a váratlan helyzetekre adható megoldások modellezése, a jövőkutatás akkor is érdekelt, amikor még nem volt koronavírus-járvány a világban. Tehát: mi várható a koronavírus után/miatt, milyen folyamatok indulhatnak el az életünkben, hogyan hathat mindez a művészetre?

Screenshot 2020-03-22 at 9.48.55.png
Hogyan hat a járvány a jövőnkre? – Sugár János szerint

Mi lesz? Hogyan hat a járvány a jövőnkre? Körkérdésünket olyan alkotóknak tettük fel, akiket a váratlan helyzetekre adható megoldások modellezése, a jövőkutatás akkor is érdekel, ha épp nincs koronavírus járvány helyzet a világban. Elsőként Sugár Jánost, a Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszékének tanárát kérdeztük, hogy szerinte mi várható a koronavírus után/miatt, milyen folyamatok indulhatnak el az életünkben, illetve a művészetben?