Ebben az epizódban Pécsre, a Zsolnay negyedbe megyünk, ahol egy szenzációszámba menő francia anyag kiállítását járjuk be.

Színes, energikus, nagyméretű művek töltik be az M21 Galéria falait, a képcédulákon szerzőként Jacques Villeglé neve áll. Villeglé 1926-ban született Bretagne-ban, nemesi családba. Tinédzserként csatlakozott a francia ellenálló mozgalomhoz, huszonévesen pedig Párizsba költözött, kíváncsiságát a filmezés, a festészet és a költészet hármasában élve ki. Nemcsak a város hangulata és művészeti ereje fogta meg, hanem az utcák kézzelfogható valósága, az ott látható moziplakátok, koncertfelhívások színe és esztétikája. Elsősorban az, ahogy ezek az egymásra ragasztott felületek a járókelők bele-beletépkedései folytán új képekké, új jelentésekké alakultak. Mintha absztrakt festményeket látna – és nemcsak nézte, hanem fogta és leszakította őket, bemenekítve a műtermébe. 1949 és 2003 között több mint 4500 művet gyűjtött Párizs mind a húsz kerületéből, gondosan felcímkézve a plakátleszaggatás dátumát és az utca nevét. „Amikor vonzódtam egy képhez, absztrakt formához vagy színhez, nagyon gyorsan cselekedtem. Az impulzív, de pontos cselekvés számított.” 

Vibráló, a popartot beelőző munkáit nézve bejárjuk Párizst térben és időben, pont azt a korszakot átélve, amikor a francia művészet állandóan az alapokat vizsgálja, művészet és a valóság viszonyát hol a valóság fölé lőve be a műveket (szürrealizmus), hol összemosva a két "dolgot" (mármint a valóságot és a művészetet). Hogy mindez miképp történik, milyen, néha vicces történetek állnak a háttérben, erről szól a podcast. Minderről élőben is meggyőződhettek velünk, mert szeptember 25-én, 18:00-tól tárlatvezetést tartunk a kiállításban.