Elindult az idei Szemrevaló/Sehenswert Filmfesztivál
Szeptember 21-én 19:30-kor Fritz Lang életének egy szakaszát bemutató thriller nyitotta az idei Szemrevaló/Sehenswert Filmfesztivált.
Szeptember 21-én 19:30-kor Fritz Lang életének egy szakaszát bemutató thriller nyitotta az idei Szemrevaló/Sehenswert Filmfesztivált.
Topor Tünde és Winkler Nóra a MODEM meghívására szombaton délután páros tárlatvezetést tart Nagy Gabriella A végtelenbe és tovább című kiállításán.
A héten a legkülönfélébb témákkal találkozhatunk a kiállítóterekben. Lesz megnyitó, születésnap, köztéri esemény és évfordulós megemlékezés is. Lesz szó meteorokról, a Voyager programról és még a GoogleMaps-ről is.
A hétre annyi megnyitó ajánlatunk van, hogy egyértelműen kijelenthetjük: elstartolt az őszi képzőművészeti szezon. A kedd és a szerda este is tökéletesnek tűnik egy galériás túrához, de a hét második felében is nyugodtan pótolhatjuk, amit a hét elején kihagytunk.
A héten már érezhetjük a hamarosan sokakat beszippantó szeptemberi kortárs képzőművészeti programörvény előszelét: lesz megnyitó „nagy intézményben”, különleges helyszínen és kereskedelmi galériában is.
A győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban megrendezett Light Positions című nemzetközi csoportos kiállítás olyan kortárs művészeti alkotásokat mutat be, amelyek egy lehetséges olvasatuk szerint magát a fényt tematizálják. A tárlat több szempontból is beágyazódik az intézmény-komplexum kiállításpolitikájába. Az Esterházy-palota terei az elmúlt években számos alkalommal helyt adtak a hazai absztrakt művészetet bemutató projektek számára, itt volt látható például Bullás József 2016-os Op-Remix című kiállítása, emellett a 2005-ben a városnak adományozott és jelenleg az újvárosi zsinagógában állandó tárlatként bemutatott Vasilescu-gyűjtemény is több, kiemelkedő absztrakt alkotást – köztük Bullás József-, Moholy-Nagy László-, Maurer Dóra-, Hencze Tamás-, Nádler István-munkákat – is magában foglal.
Egyórás csoportos tárlattal új kiállítóhely nyílik szeptember 10-én 19 órakor a Laborban. A kiállítótér neve: Kunstküche (tulajdonképpen a régi konyha – az iroda mögött, a WC-vel szemben).
A nyár utolsó előtti hete a látás jegyében fog telni. Lesz olyan kiállítás, ami a múltba nézést tematizálja, lesz olyan, amelyik egy látászavart értelmez metaforaként, sőt lesz olyan nyári szabadiskola, ahol azokról a dolgokról tanulhatunk, amiket általában igyekszünk nem észrevenni.
A filmes toplistákat lehet imádni, lehet utálni, de az egyszer biztos, hogy a nagybetűs Képkorszakban, amikor minden „távoli ismerősünk” gépén nullahuszonnégyben fut a uTorrent és szinte bármi elérhető a neten, rendkívül hasznos lehet egy-egy ilyen válogatás. Előttünk a képözön, és nagyon nem mindegy, hogy ebben a túlkínálatban mire figyelünk. Haladhatnánk tematikusan, korszakok vagy műfajok szerint, igazából minden érdekes, a javallat most mégis Artmagazin-specifikus: kortárs képzőművészek, hivatásos képalkotók sorolják fel életük eddigi legmeghatározóbb 5 mozi- vagy filmélményét – és ebből nem csak az derül ki, hogy egy művész mit meg hogyan néz!
Ezúttal Enyedi Ildikó filmrendező, forgatókönyvíró, az Arany Medve-díjas Testről és lélekről című film rendezője ajánl:
A héten is sok kilométert tehetünk meg, hogyha a kulturális programok határozzák meg, merre vesszük az irányt. Természetesen ajánlunk budapesti programot is, de ugyanúgy érdemes lesz Debrecenbe, Zsámbékra vagy éppen Balatonfüredre utaznunk.
A héten startolt Gerhes Gábor blackmirror című egyéni kiállítása az acb Galériában. Legfrissebb munkái, amelyek fotókból és tárgyakból állnak, a művésztől már megszokott sötét és ironikus, valamint misztikus hangulatot árasztanak. A kiállításról többet megtudhatunk, ha megnézzük a Trafó Galéria műteremlátogató online sorozatának következő epizódját február 18-án, csütörtökön. Sőt a beszélgetés alkalmával nemcsak az aktuális munkái, hanem egész életműve terítékre kerül. A kiállítás és a beszélgetés apropóján újra megosztjuk Gerhes Gábor filmes toplistáját, amiből kiderül, mik azok a filmművészeti alkotások, amiket időként szívesen visszanéz, illetve történetükkel, dramaturgiájukkal vagy éppen vizualitásukkal hatnak gondolkodására, alkotásmódjára.
Like most Americans, even my fellow specialists in contemporary art, I have lived a long time with only the most rudimentary notion of what happened to art behind the Iron Curtain during the Cold War era. An ambitious and expansive new exhibition that fills two floors at Elizabeth Dee gallery in New York, With the Eyes of Others: Hungarian Artists of the Sixties and Seventies, changes that situation substantially. The show is the first in the United States to survey Hungarian art of those decades and introduces most of its artists in this country for the first time. The few who have previously debuted here—including Miklós Erdély, Tibor Hajas, Dóra Maurer, Gyula Pauer, Tamás Szentjóby, and Endre Tót—have been seen in the context of either global Conceptualism or Eastern European art as a rather monolithic whole, and not necessarily in the company of their compatriots. So the exhibition also marks a milestone in American understanding of a specifically Hungarian character in their work, and that of others.
Az Abstract Hungary keretében huszonnégy olyan magyar alkotó mutatkozik be a grazi Künstlerhausban, aki művészeti gyakorlatában az absztrakció lehetőségeit keresi. Hogy a résztvevők mióta foglalkoznak ezzel a kérdéssel, az változó, a kiállítás ugyanis egy szélesebb narratívát vázol fel: az anyagban az idősebb nemzedék elismert tagjai mellett olyan kiemelkedő középgenerációs és fiatal művészek munkái is megjelennek, akiknek a munkássága kevéssé ismert még a nemzetközi közönség előtt. A kiállítótér két emeletén a hatvanas évek úttörő, az utóbbi években egyre nagyobb nemzetközi figyelmet kapó absztrakt alkotóinak (pl.: Bak Imre, Fajó János, Jovánovics György, Ilona Keserü Ilona vagy Maurer Dóra) életművéből a legfrissebb munkák kerülnek dialógusba a kilencvenes években jelentkező új konceptualizmus képviselőinek (pl.: Andreas Fogarasi, Kokesch Ádám, Komoróczky Tamás vagy a KisVarsó művészcsoport) alkotásaival és a nyolcvanas, kilencvenes években születettek nemzedékébe tartozó magyar művészek (pl.: Ember Sári, Keresztes Zsófia, Rudas Klára vagy Nemes Márton) műveivel. Az Abstract Hungary a magyar közegen belüli sajátos konceptuális beütéssel bíró absztrakt művészetről folyó élő „párbeszédet” teszi láthatóvá, így adva új szempontokat a vonatkozó nemzetközi diskurzushoz.
A héten még a nyári programok ritmusához hűen Budapesten kívül is csatangolhatunk kultúrprogramokat keresve. Ajánlunk pesti, szentbékkállai és kolozsvári eseményeket is – egész szép képzőművészeti túra rajzolódhat ki a térképen az említett helyszínek bejárásával.
A hét első felében kiállítások megnyitóján hűthetjük le magunkat, hogy a hét második felében könnyen vegyük a szabadtéri programokat. Hogy igazán keretes legyen a szerkezet, vasárnap estére egy kiállítás finisszázsát ajánljuk.