A kanadai magyar művészettörténész, Botár Olivér által rendezett Moholy-Nagy-kiállítás végre Budapestre érkezett. A Magyar Nemzeti Galériában bemutatott tárlat a nemzetközi hírű Bauhaus-mester pályakezdésének ismeretlen részleteire világít rá. Moholy-Nagy 1923 előtt megfordult az aktivisták, a kommunisták és az életreform-mozgalom hívei között is, sokféle szellemi impulzust gyűjtve magába. Erről kérdeztük a kurátort, Botár Olivért.
Horváth Tibor körkérdést intézett a Derkovits ösztöndíjasokhoz a Kogart minisztériumi támogatása kapcsán: „Derkovits-ösztöndíjasként elfogadnád-e a Kogart Gyűjtemény vásárlási szándékát?" A válaszokat az exindex.hu képzőművészeti portál jelentette meg.
A két aukciós óriás tavasszal is egymásnak feszült New Yorkban. A május eleji nagy impresszionista és modern árverések nem sok izgalmat okoztak: közepes minőség, mérsékelt árak, enyhe műtárgypiaci lejtmenet. A május közepi kortárs aukciók viszont fényes eredményeket hoztak, számtalan rekord született, amelyről még a hazai sajtó is beszámolt. Ráadásul az egyre inkább kistestvér szerepbe szoruló Sotheby's végre legyűrte nagy riválist, a Christie'st.
Huszonöt galéria húsz külön programja, köztük tíz új -két aukciós és nyolc kortárs - kiállítás, három koncert, egy tárlat-vezetés, két előadás, egy beszélgetés, fényfestés, egy galéria-megnyitó és még egy képregény-bemutató is helyet kap a 8. műgyűjtők éjszakájának eseményei között, melyet 2008. május 8-án, csütörtökön rendeznek a főváros képzőművészeti negyedében. Ezúttal is hosszabbított nyitva tartással, délután 5 órától éjfélig várják a résztvevők az V. kerületi Falk Miksa utcában és környékén a vizuális művészetek fogyasztóit és persze azokat is, akik ezt az alkalmat ragadnák meg arra, hogy belekóstoljanak a képző- és iparművészetbe és megtalálják azok vállfajai közül a számukra "legízletesebbet".
A fiatal német kortárs képzőművész, Gregor Schneider nagy vitát kavart művészkörökben és művészkörökön túl egy interjú miatt. A The Art Newspaper munkatársának mesélt egy régi tervéről, az emberi halál kiállításáról. „Műalkotásomban egy személy természetes halálát akarom bemutatni vagy valakit, aki éppen meghalt.” – mondta Schneider az újságírónak, majd hozzátette: „Be szeretném mutatni a halál szépségét.” A projekt gátlástalanul szenzációhajhász vagy tabudöntögetően zseniális? A brit Guardiannak adott magyarázatából minden kiderül.
2001-ben nagy nemzetközi felháborodást váltott ki, amikor az afganisztáni tálibok rakétavetőkkel, tankokkal és dinamitkötegekkel megsemmisítették Bámiján-völgy hatalmas Buddha-szobrait. A radikális iszlám milicisták az emberábrázolást tiltó Korán soraira hivatkozva robbantották fel a 6. századi kolosszusokat. De nem csak az óriási szobrokat tették tönkre, a Buddhák monumentális fülkéi mögött húzódó barlangrendszer falképeit is súlyosan károsították. Pedig egy nemzetközi kutatócsoport nemrég megállapította, hogy ezek a világ legrégebbi olajfestményei!
INTRO
Május 16-án Budapesten tanácskozott a világ legnagyobb múzeumainak vezetőit tömörítő úgynevezett Bizot-csoport európai szekciója. A Szépművészeti Múzeum
egyedüli magyar intézményként 2006 óta tagja a csoportnak, illetve nem is a múzeum, hanem annak mindenkori igazgatoja, a meghívás ugyanis nem az intézményeknek, hanem azok vezetőinek szól, ezért például senki sem helyettesíthető a mindig más helyszínen megrendezett üléseken. Igazi múzeumdiplomáciai sikernek könyvelhető el, hogy ennyi befolyásos szuperintellektust, vagy befolyásos intézménymenedzsert sikerült Budapestre csábítani, és gondoskodni arrol, hogy nyugodtan tanácskozzanak a historikus magyar díszletek között.
INTRO
Na mi van? Tette fel a kérdést a Műcsarnok, ezzel biztatva a közönséggel
folytatott aktívabb párbeszédre kortárs művészeinket. Minthogy az e kérdéssel tematizált kiállítássorozat a Reneszánsz Év keretében, illetve inkább keretéből valósult meg, volt egy mű, ami nem hagyta kielégítetlenül a miniszteri elvárásokat sem, és egy olyan álépítkezést mutatott be köztéri munkaként, ami a négyes metró amúgy is kedélyborzoló projektjét hackelte meg. A Képíró utcai Kisterem Galéria előtt megjelent egy OSB lapokkal elkerített rész, körülötte néhány sitthalom, a kerítéselemeken a szokásos tájékoztató feliratok, hogy itt épül a 4-es Metró Kálvin téri megállójához tartozó szellőző, amelynek rácsa – és itt jön a miniszteri elvárás – magát Mátyás királyt formázza. Megbízó: Altajai Parakutató Projektiroda és Menedzsment Kft., építész, tervező: Mellékúttervező Vállalat stb.
Hétfőn János Károly és Zsófia királyné ünnepélyes keretek között megnyitotta a Prado új kiállítását. A tárlat a 200 évvel ezelőtti függetlenségi háborúnak állít emléket, az egyik legnagyobb spanyol festőművész, Francisco de Goya rajzainak és festményeinek a segítségével. A közönség megcsodálhatja a madridi felkelők kivégzését ábrázoló, gondosan megtisztított képet, de a híres-neves Kolosszust már nem. A kurátorok nem engedték kiállítani a művet. Ismét felkorbácsolódtak az indulatok a festmény eredetisége körül.
A kultúripar régi vágású hazai részvevői nehezen nyelték le a kapitalizmus kényszerű békáját. A jólfejlett panaszkultúrához ragaszkodva tettek egy bátortalan kísérletet a pénzvilág meghódítására, majd sündisznóállásba merevedtek. Ezt példázza Kovács Gábor esete is, aki mikor belépett a képzőművészeti mikrovilágba, megpróbálta összeegyeztetni mecénási elképzeléseit a szakmai elit elvárásaival. Nem sikerült. Pedig máshol ez már jól (vagy rosszul) működik, hosszú idő óta. Csak a recepteket kéne eltanulni és változtatni egy keveset a mentalitáson.
A Collegium Hungaricum Berlin április 5-én megnyitja Moholy-Nagy Galériáját Berlin szívében. Berlin legfontosabb képzőművészeti eseménysorozata, a Berlini Biennále alkalmából a német főváros történelmi múzeumnegyedében magyar és nemzetközi képzőművészetet bemutató új kortárs galéria nyílik. A Collegium Hungaricum Berlin Moholy Nagy Galeriája az ötödik csúcsa annak az új galéria-ötszögnek, amely Berlin történelmi szívében a kortárs képzőművészetet képviseli, – hangsúlyozta Coco Kuhn, a Temporäre Kunsthalle vezetője a megnyitásra készülő magyar galériában való látogatásakor.
A német Spiegel folyóirat a művészvilág egyik legbefolyásosabb nagyágyújával, Thomas Krensszel készített egy hosszú és izgalmas interjút. Krens a New York-i Guggenheim Alapítvány igazgatójaként évtizedek óra a múzeumipar globális terjeszkedéséért harcol. Sokan vitatják az általa képviselt és sikerre vitt növekvő múzeum eszméjét. De a legújabb projektbe talán a sokat látott múzeumguru bicskája is beletörik, az Abu-Dzabiban létesítendő fiókmúzeum kapcsán feltehetőleg távozni kényszerül posztjáról.
Az elmúlt évek példátlan műtárgypiaci virágázásának motorja kétség kívül a kortárs képzőművészet volt. A nemzetközi aukciósházak nagy reflektorai a huszadik század sikerembereit pásztázzák. Az európai művészettörténet múzeumi értékű remekművei a háttérbe szorultak, áraik alig növekednek. Most viszont itt egy klasszikus a Christie's kínálatából: egy majd' 200 éve keresett gáláns jelenet Watteau-tól. A nyáron kalapács alá kerülő festmény minden bizonnyal új rekordot hoz a rokokó művész számára.
Bár a lipcsei iskola az elmúlt évtized egyik legizgalmasabb kortárs képzőművészeti (és nem utolsó sorban műkereskedelmi) jelensége, itthon még sosem foglalkozott vele kiállítás. Pedig a kelet-német sikertörténet minden posztszocialista országban példaadó lehetne. A vasfüggöny lebontása után számos fiatal képzőművész érkezett Nyugatról a nagy múltú, akadémikusan realista lipcsei főiskolára. Ebből született meg a 90-es években az „Új Lipcsei Iskola”, ami olyan sztárművészeket adott a világnak, mint Neo Rauch, Matthias Weischer vagy David Schnell. A Műcsarnok új, nagyszabású kiállítása megismerteti a hazai tárlatlátogatókat is a lipcsei kortárs művészeti színtérrel. Kötelező kultúrprogram minden műbarátnak és szakértőnek!
2008. március 28. - 2008. május 18.
Úgy tűnt, sose lehet onnan kirobbantani. Picasso olyan magabiztosan trónolt minden eladási rangsor élén, mintha bérelt helye lenne. Majd tíz év után most megtört a jég: a pop art amerikai szupersztárja, Andy Warhol beelőzött és elfoglalta az őt megillető első helyet az előző esztendő nemzetközi aukciós összesítésében. Az Artprice közzétette szokásos éves listáját 2007 legkeresettebb (és legtöbb pénzt hozó) képzőművészeiről. Ugyancsak átrendeződött a mezőny!
