A 2018-as évtől kezdve az Artmagazin Online-on kiemelten foglalkozunk a tervezőművészet legfontosabb kérdéseivel. Ezúttal a dizájn öt jeles, különböző intézményekben és műfajokban tevékenykedő képviselőjét kértük, hogy soroljanak fel öt hazai pályakezdő dizájnert, akikre érdemes felfigyelni, követni munkásságukat.
Díszletnéző új rovatunkban megnézzük milyen szoros kölcsönhatásba került mára színház és képzőművészet, milyen az átjárás a művészeti ágak között. Annak próbálunk utánajárni, mi tapasztalható meg ebből a hagyományosnak mondható színházi keretek között – milyen darabokban tudjuk felfedezni a kortárs képzőművészet hatását, vagy milyen színpadképek vannak, amik szinte műalkotásként jönnek létre, vagy hová hívnak meg képzőművészt látványtervezőnek. Arra is szeretnénk felhívni a figyelmet – amire a hazai, színész- és rendezéscentrikus színikritika nem nagyon szokott kitérni – hogy a színházakban néha milyen komoly látványok, műtárgyegyüttesek készülnek. De ezek általában a képzőművészet körébe sorolt installációkkal ellentétben gyakran eltűnnek a süllyesztőben, ahelyett, hogy megőrződnének.
A kortárs magyar képzőművészet nemzetközi művészeti vásárokon való megjelenésének támogatására hirdetett pályázatot a Külgazdasági és Külügyminisztérium.
A héten több, térben és időben távoli tapasztalat megosztására fókuszáló programmal találkozhatunk. Lesz képes beszámoló külföldi utazásról és kerekasztal-beszélgetés múltbeli cikk apropóján. Lesz olyan esemény, amely a lengyel történelem egy fontos momentumáról emlékezik meg, illetve olyan is, amely távoli tájakat ábrázoló képeket remixel. A hétvégére pedig vidéki programot is ajánlunk.
Az xtro realm programsorozat keretében 2017 októberében az FKSE és a JAK égisze alatt három alkalmas olvasókör indult, ahol a spekulatív realizmus és materializmus, objektumorientált ontológia, non-antropocentrizmus hívószavaihoz válogatott szövegekkel foglalkoztunk. A beszélgetéseket Karakas Alexandra, Nemes Z. Márió és Varga Tünde Mariann vezették. Az olvasókört egy kapcsolódó kiállítás követte a Fiatal Képzőművészek Stúdiójában, amely a megelőző hetekben tárgyalt kérdések köré szerveződött tematikailag.
Az Artmagazin Online felületén ezentúl hetente egyszer, minden pénteken szemezgetünk az elmúlt időszak legmeghatározóbb, legpoposabb és legszínesebb képzőművészeti, dizájn- és társművészeti híreiből. Előtérbe kerülnek a divat, az építészet, a formatervezés, az urbanisztika vagy az aukciók eredményei, legfrissebb történései mind nemzetközi, mind hazai fronton.
A Nyári Kert című kiállítás látogatói még bizonyosan őrzik emlékezetükben a sűrű lombú fák, a napsugarak, és a fasorok között fúvó friss szellő emlékeit. Hogyan lehetséges a nyári csatangolások felidézése tél idején időutazás nélkül? Hogyan lehetséges a napos nyári séták illúzióját létrehozni? Hogyan emlékszünk vissza életünk egyes pillanataira?
Gerber Pál képzőművész, Munkácsy-díjas festőművész, tanár, író, költő, filozófus, műgyűjtő, amatőr asztalos, szeret kerékpározni, de autót is vezet, számon tartja a művészettörténet ismert és kevésbé ismert pillanatait, így elmondható, hogy tanárként a kanonikus művészetszemléletet is elfogadja, de vizuális művészként egyéni világképpel rendelkezik. Gondolkodóként objektív, távolságtartó attitűdöt képvisel. Megszállott szabadságfüggő, Istenfélő, patrióta, romantikus művész-ember, aki humorral és iróniával átitatott sajátos nyelvet hozott létre. Munkássága a nyolcvanas évek elején indult, de a hetvenes évek Magyarországában, valamint a késő posztmodern európai kultúrában gyökeredzik.
A hét elején a megszokottnál több programon vehetünk részt – megismerkedhetünk a hazai nyomdai technológia 19-20. századi történetével, hogy aztán könyvbemutatókon vegyünk részt. Találkozhatunk fiatal fotósokkal, és megnézhetünk magunknak egy új galéria helyszínt is.
Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotása öt díjat, köztük a legjobb játékfilmnek járó Magyar Filmdíjat nyerte el a 3. Magyar Filmdíjon. Az elismerést tegnap este Budapesten, a Vígszínházban megrendezett gálán adták át. Rudolf Pétert választották az akadémiatagok a legjobb férfi színésznek az 1945-ben nyújtott alakításáért. A Kincsem kapta a közönségdíjat, Fazakas Péter Árulók című alkotása pedig mind az öt televíziós kategóriában nyert.
Az Artmagazin Online felületén ezentúl hetente egyszer, a hétvége közeledtével szemezgetünk a hét és az elmúlt időszak legmeghatározóbb, legpoposabb és legszínesebb képzőművészeti, dizájn és társművészeti híreiből. Ez a HETI POP.
A Golden Boundaries perfekt, izgalmas, érzékeny, átgondoltságát és installálását tekintve is a magyar mezőnyből kimagasló munka. Tárgya a youth culture, amit a kiállítás kurátora, Oltai Kata kényszerűségből „kamaszkornak” fordított, jobb magyar terminus híján. Az öt magyar résztvevővel dúsított, nemzetközi anyag fotográfiákból, videókból, szobrokból és installációkból áll. A négy teremben, de alapvetően hat térbe elhelyezett művek érzékeny értelmezési hálót alkotva beszélnek az ifjúkor, a kamaszkor és az életkorhoz nem szükségszerűen kötődő (szub)kultúrák különböző aspektusairól. Oly módon, hogy az életkorbeli, társadalmi, kognitív határokat törlendő segédegyenesnek tekintve, az élet egy korszakánál jóval többet mutatnak meg. Az anyag nem valami kamasz-rezervátumba nyújt megnyugtató bepillantást. Nem a különöset, a vadat, a bűnöset és a megregulázandót mutatja meg biztonságos határok között, felkeltve a felnőtteknek a gyorsan elrepült kamaszkor iránti nosztalgiáját is, hanem azt a Másikat mutatja meg, aki potenciálisan bennünk van, bennünk lehetne, ha tudatosítanánk magunkban a szilárdnak hitt énünk rögzíthetetlenségét és illékonyságát, identitásunk társadalmi konstrukció voltát.
Magyarósi Éva képzőművész, Losonci Bálint borász és Villányi Dániel zongoraművész vehette át csütörtökön Budapesten az UniCredit Bank Korszakalkotók mecénás programjának díjait és az azokkal járó, három-hárommillió forintos támogatást.
mobil pornopornorokettubeporno videoporno izlekapı kolu
A héten többször is lesz okunk különböző művészeti események kapcsán vidékre utazni. Budapesten pedig nézhetünk helyspecifikus installációt szokatlan helyszínen, hallgathatunk előadást New York-ot megjárt alkotó tapasztalatairól, és több fotókiállítást is megnézhetünk.
Március 8-án a Jane Polgár – Csata a városért című nyitófilmmel indul és március 11-ig tart a 10. Budapesti Építészeti Filmnapok a Toldi moziban. A fesztivál célja, hogy kölcsönhatásban éljen Budapesttel, reflektáljon a város átalakulására: éppen ezért az idei filmválogatás középpontjában is olyan filmek állnak, melyek az átélt változásokat helyezik új megvilágításba vagy nemzetközi kontextusba. A nyitófilm egy felrázó, inspiráló, és több mint aktuális dokumentumfilm Jane Jacobs harcáról New Yorkért és az élhető modern nagyvárosokért. A Jane Jacobs és Robert Moses gigászi küzdelmeit felelevenítő film a városhoz való jog 20. századi történetére fókuszál.