Maurer Dóra számára a kutatás egyszerre játék és kvázi-tudományos eljárás. A lehetőségek szisztematikus végigjátszása foglalkoztatja. Kiindulópontja a rend, de ugyanilyen fontos számára az ellenmozgás, a rendből való kilépés lehetősége, a véletlen, a termékeny rácsodálkozás. „Engem (…) a struktúra tematizálása érdekel. Valamilyen megfigyelés, vagy élmény alapján felállítok egy modell helyzetet, melyben több elem is szerepel, (…) és ezeket megfelelő rendezőelv segítségével egymásnak engedem. Ami létrejön, azt tovább figyelem, ha lehet, tovább alakítom” – foglalta össze Dóra alkotói módszerét.
A LAVOR Collective Art Salon az elmúlt években komplex élményeiről vált ismertté, amelyeken minden alkalommal az adott kiállításhoz kapcsolódó különleges italfelhozatalt és zenei élményt biztosítanak látogatóiknak.
A különböző kultúrákban alkalmazott térábrázolási megoldásokat kutató David Hockney munkásságában művészet és tudomány folyamatosan összefonódik, ezzel megidézi a reneszánsz művészek habitusát. A klasszikus akadémiai módszert meghaladva nem pusztán lemásolja a klasszikus képeket, hanem az adott kor optikai, geometriai hátterének ismeretében analizálja, értelmezi és gyakran újraalkotja őket. Ennek eredményeit gyakorló művészként nemcsak rengeteg műalkotása őrzi, hanem a gyakorlaton alapuló elméleti művei is.
2019-ben, a rendszerváltás harmincadik évfordulóján indította el Don Tamás, Mélyi József és Szabics Ágnes a 30+ kísérleti művészetpedagógiai projektet a MODEM-ben. A projekt zárókiállítása és a hamarosan megjelenő tankönyv apropóján beszélgettünk a kurátorokkal.
December 17-ig látható a Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay termében a Maradjon köztünk!, amely Révész László László egykori hallgatóival közös kiállítása.
Összegyűjtöttünk néhány civil szervezetet, és pár sorban összefoglaltuk, hogy munkájukkal hogyan segítik a rászorulókat. Akik idén adakozással is szeretnék ünnepelni a karácsonyt, az Artmagazin Online főoldaláról most egy-két kattintással eljuthatnak hozzájuk. Persze ez itt most csak a mi személyes tapasztalatokon is alapuló, közösen megvitatott válogatásunk, a listát még hosszan bővíthetnénk!
A Freeszfe januárban ünnepli megalakulásának második évfordulóját. A támogatóink; színművészek, rendezők, írók, televíziós személyiségek, képzőművészek felajánlásaiból aukciót rendezünk december 17-én, szombaton. Az érdeklődők a licitálással nem csak vizsga- és diplomafilmek létrejöttét segítik, hanem magas eszmei értékű – karácsonyi ajándéknak is tökéletes – tárgyakra, élményekre tehetnek szert.
Az FKSE-be vetítésre mehetünk, a Bibliamúzeumban magángyűjteményt nézhetünk, a Vintage Galériában egymásra borulnak a színek és a formák, a Glassyard Galériában egy különös hangulatú tetthely ismeretlen történéseit rekonstruálhatjuk a hátrahagyott tárgyak alapján.
Ismét két MÚZEUM+ páros belépőt sorsolunk ki azok között, akik helyesen válaszolnak kérdésünkre.
Fátyol Viola művészeti gyakorlatának egyik legfőbb vonása, hogy a társadalmi témákhoz a személyesség felől közelít, ezáltal önazonos és hiteles, a „női tapasztalatot” fókuszba helyező művészeti attitűd az övé. Kutatáson alapuló, konceptuális fotográfiai gyakorlatában a megrendezett és a dokumentarista fotó sajátosságait ötvözi, amelynek ő maga is gyakori szereplője. Projektalapú munkáiban a közös munkafolyamat során megismert résztvevők élményvilága személyes tapasztalatain keresztül olyan égető társadalmi kérdéseket hoz felszínre, mint a nemiszerep-elvárások, az időskor és az elmagányosodás, az anyaság és a családi kapcsolatok változó viszonyrendszere.
A HANGSZÍNEK - Új zene a történeti avantgárdban című kiállítás az 1910–1930-as évekbeli avantgárd mozgalmak és az új zenei kísérletek kapcsolatát vizsgálja.
Az Artmagazinnál fontosnak tartjuk, hogy habár napjaink új cikkek írásával és gondozásával, új lapszámok összeállításával telnek, mégse feledkezzünk meg korábbi tartalmainkról – főleg, hogyha azoknak ma ugyanúgy van aktualitásuk. Íme a legfrissebb HAVI ARCHÍV, csupa decemberi történéshez és kiállításhoz kapcsolódó olvasnivalóval:
Érdekes együttállás, hogy Pacsika Rudolf kiállítását pont azon kusza geopolitikai, történelmi és gazdasági jelenségek miatt zárták be idő előtt önkormányzati döntés alapján idén november elsején, mint amelyeket egyébként posztkoncept műveiben is rendre kijátszik egymás ellen. A kultúra akár egymástól távol eső elemeit forgatja össze és mémesíti, hálózatosítja közéleti, filozófiai és kommunikációelméleti síkokon, miközben intellektualitása nem válik elitistává vagy megfejthetetlenné.
Vajon mi az, ami szívünknek kedvesebb? A függetlenség vagy a helyhez, közösséghez, személyhez kötöttség? Váltogathatjuk-e az identitásunkat, a nevünket, kezdhetünk-e minduntalan új életet, ereszthetünk-e gyökeret, vagy gyökértelennek látszunk majd mindörökre egy hatalmas körforgásban?
A remény feszültsége a Virág Benedek Házban, képileg is ismerős érzések az Inda Galériában és szorult helyzetek a Tér-Kép Galériában.