Címlapunkon egy különleges, kubista Csáky József-szobor részlete látható, amelyhez olyan történet, sőt történetfüzér tartozik, ami nemcsak veszélyhelyzetek túléléséhez ad ötleteket, hanem fontos vagy épp pikáns adalékokkal szolgál néhány életműhöz, például Czóbel Béláéhoz is. Párizs és Kecskemét között ingázunk benne, nizzai kitérőkkel, műtárgyak utáni nyomozással, irodalom-, fotó-, műkereskedelem-, illetve divattörténeti vendégszereplőkkel és egy modellügynökség mai tulajdonosával. Egy másik történet a harminc évvel ezelőtti Budapestre visz; az itt galériát alapító Hans Knoll szemével tekinthetünk vissza az 1989 körüli időszak művészeti életére, a pezsgés és beszűkültség akkori elegyére, a Kelet és Nyugat között beinduló áramlás okozta kezdeti euforikus érzésekre. Szó lesz még egy nagy hatású holland műértőről, Van Gogh népszerűsítőjéről, egészen új típusú holland gyűjtemények kialakítójáról, aki valóságos előadó körutakon ismertette kortársai művészetét, mondjuk Mondrianét vagy épp Csáky Józsefét. E számunkban tanulmány vizsgálja, milyen hatást gyakorolt Cézanne a magyar modernekre, mindezt egy lappangó Berény Róbert-mű kapcsán, de a festészet erős szexuális töltete is szóba kerül, hogy aztán egy másik cikk, vagyis Ferenczy Noémi és a szövés egészen más irányba vigyenek bennünket: a munka világába, amely olyan új embertípust igényelt, amilyen Mattis Teutsch János kései képein is megjelent. Ezek alól tártak fel gyűjtők és galériások kérésére restaurátorok régebbi, konstruktivista, színes Mattis Teutsch-műveket – reflex rovatunk cikke arról szól, mivel indokolható egy ilyen lépés. Szó lesz még Vasarely korai, gyógyászati témájú grafikai terveiről vagy a magyar grafika különútjairól, illetve egy olyan művészről, aki szintén külön utakon járt pont azokban az években, amikor sikereket arató pályatársai politikusok agyából kipattant elvárások szerint próbáltak alkotni. Mostani cikkeink egy részéhez kiállítások is tartoztak volna, csakhogy közbelépett a járvány – mindenesetre mi feltüntetjük, meddig lennének nyitva, hátha enyhül a helyzet, és mehetünk megnézni őket. És azóta is hálásak vagyunk, hogy még a veszélyhelyzet kihirdetése előtt eljutottunk Paksra – a magyar modern, illetve organikus építészet egy-egy emlékét szinte tanösvényszerűen bejárva. Végül kiderül, minek állított emléket az Angyalvár tetején álló, kardját épp hüvelyébe visszadugó Szent Mihály arkangyal-szobor. Tényleg jó lenne, ha az a kard megint visszacsusszanna.
Topor Tünde

TARTALOM:

4
ARTANZIX

6
Interjú
Mélyi József
KÉSŐBB ÚGYIS UNALMASABB LETT MINDEN...
Beszélgetés Hans Knoll-lal 

14
Ismeretlen életművek
Szilágyi Róza Tekla
A SIVATAG TITKA 

16
Lost and Found
Barki Gergely
„ANYÁD, CYLA, EZ TÉNYLEG EGY KUBISTA CSÁKY!”
Avagy egy pszeudoceleb adalékai a művészettörténet-írás számára 

32
Gyűjtéstörténet
Németh István
A MŰVÉSZPÁPA
Henk Bremmer és a bremmeriánusok 

40
Tanulmány
Gosztonyi Ferenc
„HOMMAGE À CÉZANNE”
Megjegyzések Berény Róbert Sziluettes kompozíciójáról (1911) 

50
Iparművészet
Szikra Renáta
A MUNKA MÚZSÁJA
Ferenczy Noémi láthatatlan életmű-kiállításáról 

58
Reflex
Kishonthy Zsolt - Jurecskó László
VISSZALÉPÉS A KONSTRUKCIÓK VILÁGÁBA
Mattis Teutsch János újra láthatóvá tett korszaka 

64
Egy kép
Topor Tünde
PANDORA LÁDÁJA
Veress Pál: Bacchanália, 1948 

66
Artmagazin loves vidék
Szőnyeg-Szegvári Eszter
A HETVENES ÉVEK MODERNIZMUSÁBÓL KIÚSZÓ ÓRIÁSHAL ESETE – PAKS 

72
Dizájntörténet
Lépold Zsanett
RAJZBAN AZ ORVOSSÁG
Vasarely gyógyászati reklámgrafikái 

76
Gutenberg-galaxis
P. Szűcs Julianna
FIRKAFORRADALOM VAGY SZABADSÁGHARC
Révész Emese: Firkaforradalom. Válogatott írások a grafikáról 

78
Fáy Miklós
ARTANZIX