Artmagazin 76
Ki gondolná, hogy a címlapunkon közölt kép a Nemzeti Hangversenyterem színes falfelületeinek tervvázlata? Hogy ennek alapján készült el az ország egyik legnagyobb köztéri műalkotása, Jovánovics György gipsz reliefsora? Mint ahogy ahhoz is alaposan át kell gondolni az innen-onnan tudott tényeket, hogy összeálljon a kép: a magyar szecesszió egyik legszebb enteriőrje, a Rippl-Rónai által tervezett Andrássy-ebédlő Andrássy Katinka, vagyis a vörös grófnő édesapjának megrendelésére született, és eredetileg ott volt, ahol most a Francia Intézet áll. Az is érdekes adalék, hogy Gerhard Richter főiskolai vizsgamunkája, egy leginkább szocreálnak nevezhető falfestmény a drezdai Higiéniai Múzeumba készült, és az is, hogy a Városligetben van egy magánsír, amin csak egy latin felirat látható: FUIT, azaz VOLT. Van egy cikkünk filmekről is, amiben letűnt vagy soha nem volt világok művészettörténeti kapcsolódásairól írunk, és ha film, akkor olvashatnak egy interjút Forgács Péterrel, amiben egy pár perces, telefonnal, futva készült videó és annak közönség elé tárása a központi elem. Ebben a számunkban szinte minden arról szól, ki hogyan lépett ki a műfaji keretek közül, milyen átfedések vannak film, képzőművészet, iparművészet, építészet és zene között. Az irodalom sem maradhat ki: olvasóinknak Kornis Mihály mondja el, miket gondol Birkás Ákos festményeiről, és arról, hogy Birkás Ákos mit tart, mi a festő dolga.
TARTALOMJEGYZÉK:
4 ARTANZIX
6 Kornis Mihály: DEMONSTRÁL A HATÁRON – Birkás Ákosról
14 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ: VIRÁGOK, NŐK, TENGER (ÉJSZAKA MEG SZÍNHÁZ) – Vaszary János képei
18 Mucsi Emese: „MI VAN A FÜGGÖNY MÖGÖTT? – EZ NAGYON ÉRDEKEL” – Interjú Forgács Péterrel
24 Szikra Renáta: AKUSZTIKONOK – Jovánovics-relief a Művészetek Palotájában
30 Simon Bettina: SZUPREMATISTA ÁRAMLÁSoK
34 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ: M & M – August Macke és Franz Marc barátsága
38 A VÁROSLIGET SZELLLEME (1. rész)
Fáy Miklós: RÉGI SZERELMEK LÁBNYOMA
42 Gréczi Emőke: A VÖRÖS RUHÁS NŐ ÉS EGY CSALÁDREGÉNY VÉGE
50 Kovács Ágnes: KORONA A CSAP ALATT – Magyar műkincsek a müncheni Central Collecting Pointban 1945–46 (2. rész)
56 Mélyi József: A MÉREGEMBER ÉS A FIGYELŐ KUNDI – A drezdai Higiéniai Múzeum történetei (2. rész)
60 Winkler Nóra: ANDERSON MESÉL – Szállodába kihelyezett művészettörténet-óra, avagy a Grand Budapest hotel titka
A Méregember és a figyelő Kundi
A múzeum történetére a harmincas években a fasiszta fajelmélet és az eugenikai program propagálása vetett sötét árnyat, ám a háború után a hamvaiból feltámadt intézmény újult erővel vetette bele magát az egészséges életmód népszerűsítésébe, amihez Életöröm című erősen szocreál freskójával a frissen diplomázó Gerhard Richter is hozzájárult. Üvegember után lett Üvegtehén is, amitől még Nehru is el volt ragadtatva, és a szimbolikus mindent látó szem mellett színpadra lépett Kundi, a múzeum új kabalafigurája, aki titkosszolgálati módszereket vetett be a mocskos kéz, elhanyagolt fogmosás képében támadó ellenséggel szemben.
„Mi van a függöny mögött? – ez nagyon érdekel”
Ha látni szeretnénk Forgács Péter mostanság kiállított összes munkáját, akkor bizony komoly szervezési tevékenységbe kell kezdenünk. Először is minél hamarabb váltsuk meg jegyünket a tengerentúlra, de most már semmiképp se New Yorkot célozva, mert a Levelek a messzeségbe videoinstalláció tekintélyes hat hónapja már letelt a helyi városi múzeumban és a munka február végén a San Franciscó-i Zsidó Múzeumba került át. Miután ez megvan, elkezdhetjük megtervezni budapesti utunkat. Ha egy hónappal ezelőtt kerültünk volna ebbe a helyzetbe, a Szépművészeti Múzeum Rembrandt-kiállításával és a Magyar Nemzeti Galéria Fordulópontok című csoportos bemutatójával is számolnunk kellene, de minthogy ezek nemrég bezártak, marad a LUDWIG 25. A kortárs gyűjtemény a Duna-part mellett és a Molnár Ani Galéria-beli bensőséges egyéni show a Nyolcban.
Virágok, nők, tenger (éjszaka meg színház )
Vaszary Jánosnak olyan sokat köszönhet a magyar festészet története, hogy megérdemli: ugyanolyan friss szemmel nézzünk újra meg újra képeire, amilyen friss szemmel ő nézte a világot, amilyen nyitottsággal ő viseltetett az új dolgok iránt.
Demonstrál a határon
Birkás Ákos stílusváltása a magyar művészettörténész-szakma máig ki nem hevert traumája. Újabb, figuratív képeiről nem születtek igazán számottevő tanulmányok (talán egy kivételtől eltekintve), a katalógusokban, folyóiratokban leginkább vele készült interjúk olvashatók, magángyűjtemények reprezentatív kiállításain régebbi, nonfiguratív művei szerepelnek. Nemrégiben a MODEM-ben azonban olyan provokatív címmel – A festő dolga – mutatta be az új módszer szerint felépített és az új technikával festett képeit, hogy ez már tényleg nem maradhatott szó nélkül. És rendben, ha művészettörténész nem akar a kimondatlan szakmai verdikttel szembemenni, akkor beszéljen Birkás Ákos műveiről egy író. Végül is figuratív képek, nézzük, kibontakozik-e rajtuk bármilyen történet, kirajzolódik-e általuk az új világ.
Anderson meséi
Most, hogy számos BAFTA-, Golden Globe- és egyéb díjak után az Oscar-gálán kilenc jelöléséből négyet beváltott a Grand Budapest Hotel – legjobb kosztüm, smink, design és eredeti zene –, rámutatunk kedvenc részleteinkre belőle. Persze hallottunk nézőkről, akik lassúnak, ne adj’ isten unalmasnak találták a történetmesélést, de nem úgy mi a magazinnál! Nemcsak hogy többször láttuk, de lassítva, léptetve néztük, és egymást felülkiabálva soroltuk, melyik képkockának, belógó részletnek, megkomponált totálképnek mi lehet a képzőművészeti inspirációja.
Korona a csap alatt
Kultúrtörténeti rémmesénk folytatása a Szent Korona elrejtésének és megtalálásának krimibe illő körülményeit, valamint a „hajlított kalap” müncheni leltárba vételét megelőző vizsgálatok, nemritkán bizarr részleteit idézi fel amerikai katonai források, valamint az egykori magyar érintettek visszaemlékezései alapján.
A vörös ruhás nő és egy családregény vége
Ma már világos, hogy a művészetpártoló Andrássy Tivadar és a Párizsból hazatérő Rippl-Rónai József együttműködésének eredményeként a magyar iparművészet egyik legnagyszerűbb tárgyegyüttese jött létre, az úgynevezett Andrássy-ebédlő. Sajnos a magyar szecesszió rövid történetének emblematikus bútoraiból és edényeiből már csak nyomokban lelhetünk fel eredeti példányt. De ha a megrendelők felől közelítjük a témát, vagyis hogy kik ültek az ólomüveg ablakokon beszűrődő színes fényben, kik ettek a virágmintás tányérokból, kik ittak a tulipánkelyhet formázó poharakból, akkor egy szinte hihetetlen, de a 20. századi magyar történelmet pontosan modellező családregény bontakozik ki előttünk.
A városliget szelleme (1. rész)
A dolgok állása szerint hamarosan eltűnik a Liget abban a formájában, ahogy többségünk már gyerekkora óta ismeri. De akármilyen szedett-vedett kinézetű, gondozatlan, sőt viharvert néhol, azért szeretnénk emléket állítani neki, hogy amikor már látványos lesz, mozgalmas, tele turistával, elő lehessen szedni a megfakult Artmagazinokat, és merengeni a régi szép időkön, búsulni azon, miért is nem sétálgattunk többet az akkor még elhagyatott részeken. Sorozatot indítunk, amiben szerzőink, munkatársaink feleleveníthetik és megoszthatják olvasóinkkal a Ligethez fűződő élményeiket, mintha csak a Négy esküvő, egy temetés című film búcsúztató jelenetében lennének. Vagy a Halálos temetésében, amiben a főhős sokszor fut neki a beszédének: Apám kivételes ember volt....
M & M
Barátságuk mindössze négy évig tartott, de annál intenzívebb volt. Kapcsolatuk, akárcsak az első világháborút megelőző, amúgy is forrongó évek, impulzív és sűrű: gondtalan családi nyaralások és heves veszekedések váltakoztak benne. Az alig 23 éves August Macke 1910. január 6-án lépett először Franz Marc müncheni műtermébe.
Szuprematista áramlások
Nincs vita a művészettörténészek között afelől, hogy Fehér alapon fehér négyzet című festményével Malevics forradalmat csinált, megteremtve és elindítva a huszadik század nonfiguratív festészeti iskoláját a Föld mindkét féltekéjén.
Akusztikonok
Tízéves a Művészetek Palotája, ennek kapcsán egy olyan műről írunk, amiről saját jogon szinte sohasem esik szó. A koncertre járók megszokták már, hogy ha beülnek a nagy hangversenyterembe, színes falak veszik őket körül, felületükön furcsa gyűrődésekkel, geometrikus törésekkel, sajátos ritmusban ismétlődő elemekkel. Az orgonaülések fölött pedig egy soha nem mozduló aranyfüggönyt nézhetnek. Hogyan készültek a hatalmas gipszreliefek, mi a funkciójuk és mi van mögöttük? Első kézből, magától a reliefek alkotójától, Jovánovics Györgytől kaptuk a válaszokat.