Artmagazin
full_004437.jpg

Artmagazin 77

E számunk egyik érdekessége, hogy a Nemzeti Galéria régi igazgatója, Pogány Ödön Gábor (akit csak Pögként emlegettek) két cikkünkben is szerepel. Az egyikben kicsit hősiesen megír egy előszót az akkoriban alig megtűrt, de Párizsba azért kiengedett Kassák Lajos kiállításának katalógusába, amiért is lehúzzák a Kossuth-díjasok listájáról (viszont kap egy Denise René által kiadott Kassák-mappát), a másik cikkben pedig ő a megtestesítője a Nemzeti Galéria fontolva haladó (értsd középszerűnél is középszerűbb) kádárista korszakának. Ez a korszak, és ennek minden ellentmondásossága vetül elénk a Fajó Jánossal készült interjúból is, a mostani korszak ellentmondásosságáról pedig a Várkert Bazárban rendezett Csók István-kiállítás árulkodik. Semmelweis Ignác halálának körülményei sem teljesen egyértelműek, a róla elnevezett múzeum igazgatója írásában mindenesetre határozottan cáfolja az újra meg újra lábra kapó összeesküvés-elméletet, de érdekes Semmelweis síremlékének története is, amely szintén sokat elárul az adott korszakról. Ennél is mélyebb kútba nézünk, ha a most Firenzében kiállított hellenisztikus bronzok sorsát akarjuk nyomon követni. Rég halott görögökét, etruszkokét, rómaiakét, akik feljöttek az alvilágból, és most viselhetik sorsukat, a sok érdeklődő turistát, aki a képükbe bámul. De ha már sors: Leonora Carringtonnak sem volt könnyű élete, idegösszeomlás, kényszergyógykezelés, miután Max Ernst elhagyta, igaz, a nácik elől menekülve. Igaz, Peggy Guggenheim karjaiba. Vagy olvashatnak Batthyány Gyuláról, aki az ország egyik leggazdagabb arisztokratájának született és börtönviselt kitelepítettként halt meg, megosztó, de mindenképpen érdekes festői életművet hagyva maga után. Ő legalább sokat festhetett, és úgy, ahogy akart, a szinte elfeledett pályatárs, TahiTóth Nándor viszont alig-alig dolgozhatott nyomasztó elvárások vagy korlátok nélkül. Csak sejteni lehet, milyen festő lett volna belőle, ha szerencsésebb korban, jobb helyre születik. De jönnek vidámabb témák is: Matisse, meg a Városliget, és Sylvia Plachy, akinek a fotóiból kiállítást láthatnak a Mai Manó Házban, benne meglepetéssel az Adrien Brody-rajongóknak!
(tt)


TARTALOMJEGYZÉK:

4 Artanzix 

6 OFF-térkép 

8 Német Szilvi: „Kellő arányban összeállított zene és propaganda az étrend” – Interjú Németh Hajnallal 

14 Szikra Renáta: A MÁSIK CARRINGTON 

18 Fáy Miklós: MINDEN FEJBEN SÖTÉT VAN 

22 Szilágyi Sándor: Leheletfinom szürrealizmus – Sylvia Plachy fotói 

26 Topor Tünde: Matisse alla romana 

28 P. Szűcs Julianna: Thámárnak mindegy 

32 Gréczi Emőke – Topor Tünde: interjú fajó jánossal 

40 A városliget szellleme (2. rész) Várnagy Tibor: Felvonulóktól a Kertemig 

46 Horányi Ildikó: Örök nyugalom? – A Semmelweis-síremlék története 

52 Török Katalin: A gyűjteményt nem lehet a sírba vinni – Interjú a Völgyi Miklós - Skonda Mária műgyűjtő házaspárral 

58 Mucsi Emese: Elfeledett életművek: Tahi-Tóth Nándor 

60 Rieder Gábor: Egy gróf titkai - Molnos Péter Batthyány-könyvéről