Artmagazin ›

Artmagazin 91

2016. XIV.. évfolyam 7 szám.

Címlapunkon Szent Márton. Az idei év a világ hívő részén az ő jegyében telt, és az irgalmasságéban. Jön a hideg, a téma nem csak a grandiózus kiállítások miatt lesz aktuális. Cikkünkből az is kiderül, hogy Márton idején Pannoniában a gazdagok is komolyan vették az aszketizmus, a jámborság keresztény eszméit, értékeit, és komoly szerepük volt ezek elterjesztésében – még egy aktualitás.

Aztán egy másik kultúrkör, de ugyanazok az eszmék: Ai Weiwei látványos installációja a bécsi Belvedere Palota taván: menekültek színes mentőmellényeiből kirajzolódó F betű, mint valami ordító tavirózsa.

Következő cikkünk témája, Lady Hamilton története is nézhető teljesen mai szemszögből: tulajdonképpen gyerekprostitúció, ami vele történt, adták-vették, mint valami szebb lovat, míg aztán össze nem barátkozott a nápolyi királynéval és egymásba nem szerettek az angolok nemzeti hősével, Nelson admirálissal. Őszintén sajnáljuk, hogy mindezek ellenére szegényen és kitaszítva halt meg, bár valószínűleg még I. Erzsébet emlékét sem őrzi annyi kép, álló és mozgó egyaránt, mint az övét. És ez a fajta örök dicsőség is dicsőség.

Kicsit más világ a címe annak a cikkünknek, ami egy minimum kétkultúrájú város (Breslau–Wrocław) háborús romokon kivirágzott fantasztikus modernista, avantgárd művészetével foglalkozik a Ludwig aktuális kiállítása kapcsán.

Aztán a szentendrei Elvesztegetett idő: avagy hogyan hatnak a kortársak nagy művei, ha csak kis segítséget kapunk az értelmezéshez. (Alapkérdés, hozzászólni ér.)

Alapkérdésnek tűnik még mindig az is, amit további két cikkünk, Járitz Józsa és Modok Mária művészsorsa felvet. Férjhez menni, együtt megöregedni valakivel, és a saját művészkarriert majdhogynem feladni, vagy egyedül, csak a hivatásnak élni? A magyar művészettörténet sem ad sok segítséget a kérdés eldöntéséhez: egyik nő sem csinált igazi karriert, műveiket még mindig csak a boldog kevesek veszik és értékelik.

Ez vajon miért lett így? Hogyan lehet eljutni a nemzetközi hírnév szintjére? A tudás megoszthatósága nyilván sokat fog segíteni a főáramból kiszorultaknak, de most még egyelőre kb. száz ember dönti el, mi kerül be a világ művészeti vérkeringésébe, a fontosabb kiállítóhelyekre és a nemzetközi műtárgypiacra, mindezt szigorúan szűk körön belül maradó, bennfentes információk alapján. Bár megfigyelhető a nyitás más régiók felé és az átláthatóság megjelenése követelményként az egyik legfontosabb intézményben, a Tate Modernben; erről is beszélgettünk a Tate szerzeményezési bizottságának magyar tagjával, Küllői Péterrel.

És ha már az a téma, milyen háttértevékenységek zajlanak a művészeti színtéren, érdekes adalékokat kaphatunk arról, hogyan indult be mindez a kilencvenes évek Magyarországán, a Szépművészeti Múzeumban, abból az interjúból, amit a múzeum Baráti Körének egyik első elnökével, Gerlóczy Pállal készítettünk.

Rengeteg könyvet is ajánlunk: fő cikkeink témájához kapcsolódik mind. Régiók, nemzetköziség és a köztük feszülő ellentétek, vagy épp az összekapcsolódás lehetősége, ezeket a kérdéseket járja körül vagy csak illusztrálja a Gutenberg rovatunkba került válogatás.

Végül Egy kép rovatunk újabb darabja pozitív végkicsengésnek: most épp Moizer Zsuzsa festményéről van benne szó, egy hawaii Daphnis és Chloé-történetet megjelenítő virágról és A növekvő zöld legendája című sorozatról.

ARTMAGAZIN 91

TARTALOM:

4 – 5 ARTANZIX

6 – 11 Sághy Marianne: AZ IRGALMAS PANNONIAI: SZENT MÁRTON – Kiállítások Szombathelytől Tours-ig

12 – 15 Nagy Mercédesz: F.UCK – Régi-új Ai Weiwei

16 – 19 Mélyi József: KICSIT MÁS VILÁG

20 – 27 Topor Tünde: FONTOS TUDNI, HOGY A MAGYAR MŰVÉSZETET IS CSAK REGIONÁLIS KONTEXTUSBAN TARTJÁK SZÁMON – Beszélgetés Küllői Péterrel

30 – 33 Mucsi Emese: #IDŐ – Gondolatok az időről Budapesttől harminc percre

34 – 37 Szikra Renáta: VÉRBŐ KLASSZICIZMUS

38 – 45 Nyáry Krisztián: „AZT SEM TUDOM, MIKOR FESTETTE MINDEZT” – Czóbel Béla, Isolde Daig és Modok Mária

46 – 55 Drienyovszki Zsófia: A MINDENSÉG NAGY GÖMB ALAKJÁBAN OTT LEBEG KUTATÓ SZEMÜNK ELŐTT... – Járitz Józsa élete, művészete és világfelfogása

56 – 61 Topor Tünde: EGY AMERIKAI BUDAPESTEN – Beszélgetés Gerlóczy Pállal, a Szépművészeti Múzeum Baráti Köre egykori elnökével

65 Winkler Nóra: MOIZER ZSUZSA: Ohia és Lehua története – A növekvő zöld legendája című sorozatból

67 Gutenberg-galaxis: LŐRINCZ LILI: „ERRE MEGY AZ ÚT EZUTÁN, NYOMOMBAN AZ ÚJABB ÖSVÉNY – BAÁSZ IMRE KALEVALA-ILLUSZTRÁCIÓI

Martos Gábor könyvrecenziója

68 Gutenberg-galaxis: ÉBLI GÁBOR: MÚZEUMÁNIA

Zemlényi-Kovács Barnabás könyvrecenziója

69 Gutenberg-galaxis: BÁN ZSÓFIA: TURUL ÉS DÍNÓ

Pócsik Andrea könyvrecenziója

70 Gutenberg-galaxis: A BÁLNA, AMELY TENGERALATTJÁRÓ VOLT. KORTÁRS POZÍCIÓK ALBÁNIÁBÓL ÉS KOSZOVÓBÓL

Gosztola Kitti katalógusrecenziója

SZERKESZTŐI BEKÖSZÖNŐ

A BÁLNA, AMELY TENGERALATTJÁRÓ VOLT

A bálna, amely tengeralattjáró volt. Kortárs pozíciók Albániából és Koszovóból című időszaki kiállítás katalógusa az albán és a koszovói művészet fejlődéséről ad átfogó képet a két állam történelmi múltjának bemutatásával Fabényi Julia múzeumigazgató kurátori bevezetője, valamint Gëzim Qëndro, Shkelzen Maliqi műkritikusok és Sezgin Boynik művészetteoretikus tanulmányai révén.

„AZT SEM TUDOM, MIKOR FESTETTE MINDEZT”

A 75 éves Czóbel Béla és a 62 éves Modok Mária szentendrei otthonát gyakran keresték fel budapesti vendégek. Az ötvenes években a minden telet Párizsban töltő házaspár szinte az egyetlen kapcsolódást jelentette a nemzetközi képzőművészeti élethez, tőlük lehetett új kiállításokról, friss festészeti trendekről hallani. Ilyenkor a férj beinvitálta a látogatókat műtermébe, megmutatta nekik legújabb munkáit, és párizsi barátai, Picasso vagy Braque dedikált albumait. Amikor a házigazda lefeküdt sziesztázni, a legszorosabb barátok tudták, hogy még mindig van néznivaló. Az ő kedvükért a háziasszony is elővett a dívány alól egy festményekkel teli mappát. A saját munkái voltak.

MOIZER ZSUZSA: Ohia és Lehua története

Ohia és Lehua szerelmespár volt, a fa be nem teljesült szerelmük szimbóluma. A legenda szerint Ohiát, a fiút féltékenységében fává változtatta Pele, a vulkánok istennője. Szerelme, Lehua bánatában virág lett a fán.

A MINDENSÉG NAGY GÖMB ALAKJÁBAN OTT LEBEG KUTATÓ SZEMÜNK ELŐTT...

Aukciók kínálatából vagy a veszprémi László Károly Gyűjteményből ismerős művek, amelyek mögé eddig nem nagyon tudtuk, kit is képzeljünk. Most kirajzolódik az alak, egy igazi modern művésznő, és egy modellértékű pályafutás, ami elválaszthatatlan a 20. század történelmének-eszmetörténetének kanyaraitól és emancipációs törekvéseitől.

LŐRINCZ LILI: „ERRE MEGY AZ ÚT EZUTÁN, NYOMOMBAN AZ ÚJABB ÖSVÉNY” – BAÁSZ IMRE KALEVALA-ILLUSZTRÁCIÓI

VÉRBŐ KLASSZICIZMUS

Lady Hamiltonról biztos, hogy nem a „Vezúv szerelmese”, a természettudós és híres műgyűjtő Lord Hamilton jut először a britek eszébe (aki nélkül a British Múzeum nemcsak jelentős etruszk vázagyűjteményével, de a világhírű Portland vázával is szegényebb lenne), hanem a brit tengerészet tábornoka, Horatio Nelson. A hősként ünnepelt „nílusi győző” megfutamította és elsüllyesztette a francia flottát, megtorpanásra kényszerítette Napóleont, mégis behódolt a nápolyi követ feleségének. A groteszk páros románca, majd nyíltan házasságtörő viszonya minden társadalmilag elfogadott szabályt áthágott. Nelsonnak gyengeségét, Emma Hamiltonnak világhírű szépsége elvesztését nem bocsátották meg – életükben.

FONTOS TUDNI, HOGY A MAGYAR MŰVÉSZETET IS CSAK REGIONÁLIS KONTEXTUSBAN TARTJÁK SZÁMON

Küllői Péter mérnökként végzett 1984-ben, de 1986-tól a banki szférában kezdett dolgozni. A kilencvenes évek közepén a Creditanstalt Értékpapír Rt. magyarországi igazgatója lett, 1997-től pedig a bank londoni központjának egyik vezetője. Tanácsadóként számos nemzetközi céggel, szervezettel állt kapcsolatban. 2000-ben visszavonult a napi üzleti élettől. Azóta több nemzetközi szervezet igazgatósági tagja. 1996-ban hozta létre másokkal együtt a Mosoly Alapítványt, 2002-ben lett a Bátor Tábor Alapítvány elnöke.

EGY AMERIKAI BUDAPESTEN

Folytatjuk Gerlóczy családot bemutató sorozatunkat: most Gerlóczy Pál fogorvos mesél. Orvos- és művészettörténeti vonatkozások, jelenetek a rendszerváltás utáni évek társasági életéből, adalékok a hazai foundraising történetéhez.

#IDŐ

Van-e különbség egyéni időtapasztalataink között? – kérdezi magától szinte egy emberként az Elvesztegetett idő című kiállításon részt vevő több mint harminc képzőművész. Ritkán adódik alkalom ilyen mennyiségű válasz összevetésére, ezért kocsiba be, ablakot le, könyököt ki; irány Szentendre!

F.UCK

Nyár közepén nyílt, de november 20-ig még látogatható Ai Weiwei – megszokottan – nagyszabású kiállítása Bécsben. A tárlatot képező két hatalmas installációs lábnyomának egyike a legmodernebb osztrák művészet befogadására hivatott 21er Hausban; a másik a császárkort idéző – és a régebbi képzőművészetet őrző – barokk Felső-Belvederében pulzál. Indulatok és ötlet-recycling.

AZ IRGALMAS PANNONIAI: SZENT MÁRTON

Az idei év Tours-i Szent Márton éve: 1700 évvel ezelőtt a pannoniai Savariában (ma: Szombathely) született az európai kereszténység történetét századokra meghatározó csodatévő szerzetespüspök. Márton, a katonából lett remete, akit Tours püspökévé választottak, a késő antikvitás és a középkor legkedveltebb szentje volt, kultusza egész Európát behálózta. A Nyugat latin keresztény kultúrája jórészt Márton köpenyéből bújt elő. Még katonaként Márton elfelezte köpenyét egy didergő koldussal, így lett a 2016-os rendkívüli szentév, az Irgalmasság Évének ihletője is. Európa számos kiállítással emlékezik meg legnépszerűbb szentjéről, akinek tiszteletét a bencések terjesztették el a kora középkorban, hiszen Szent Benedek montecassinói kolostorát Szent Márton védelmébe ajánlotta.