Milyen műveket akaszt a kutató munkahelye falaira, hogy a vizsgált gyűjtemény további kritikus megközelítéseire serkentse magát? És hogyan jeleníti meg vizuálisan az anyaság hét aspektusát két különböző képi nyelvű, de hasonló gondolkodású festő? Így hangzanak hetünk kérdései, akiket felcsigáz, azoknak a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet és The Space kiállításait ajánljuk.

Júniusban nyílt egy új galéria a Hattyú utcában, The Space néven. Képviselt művészei közé tartozik Horváth Lóczi Judit, aki első itteni kiállításán Fajgerné Dudás Andreával dolgozott együtt. Pontosabban párhuzamosan: hét, az anyaság tapasztalataihoz kapcsolódó gondolatukat, érzésüket fogalmazták meg, melyeket mindketten megfestettek a maguk festői nyelvén, figurális és absztrakt motívumokkal. Milyenek lennének, ha férfinak születtek volna, miért nincs szolidaritás az anyák között, hogyan forgácsolódnak szét és vesztik el magánszférájukat? A hosszú alkotási folyamat során a másik művei rejtve maradtak egymás előtt, kettejük között a kurátor, Szabó Noémi közvetített, aki videóinterjút is készített velük a hét választott fogalomról. 21-én, kedd este hattól a kurátor beszélget a két művésszel a kiállításban, melyre itt lehet regisztrálni.

A Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet három kortárs művészt – Albert Ádámot, Gróf Ferencet és Gyenes Zsófiát – kért fel, hogy a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a KEMKI kutatásaira reflektáló helyspecifikus alkotásokat hozzanak létre, az intézményi önreflexió lehetőségét megteremtve. A gyűjteményekben őrzött dokumentumokból jellegzetes motívumokat és vizuális megoldásokat kölcsönöznek: például a Képcsarnok logóját, az archív anyagok kopott aktaszínét, Tandori Dezső és Korniss Dezső levelezéseinek részleteit. 24-én, péntek délután öttől lehet bejárni a helyszínt az eseményre regisztrálóknak, amit fél hattól kerekasztal-beszélgetés követ a művészekkel.