EZT NÉZD – Az élő vizek emlékei

Idei utolsó programajánlókban a vizek, az organikus struktúrák és a koncentrált figyelem kerülnek az előtérbe.

A Puccsban mától, december 14-től látható Mukus Roxána Bianka, pécsi alkotó, Testszerveződés című installációja, melyet biológiakönyvek és orvosi lexikonok illusztrációi, különösképpen a természetben fellelhető organikus struktúrák mikroszkópikus képei inspiráltak. Mukus Roxána nemrégiben Fausto Mercier új albumának is készített borítót, ami a cseh Genot Center kiadónál jelent meg.


December 14-én és 15-én Somló Dávid hangművész “Két hosszú darabja” a kollektív figyelem és az unalom állapotainak elmélyítésére tesz kísérletet a Liget Galériában. A két egymást követő participatív performansz tempóját és hosszát két ikonikus zenedarab diktálja majd, miközben a galériában tátongó űrt a résztvevők gondolatai vagy azok hiánya tölti meg tartalommal. Az első alkalommal a koncentrált figyelem és együtt létezés állapotainak megélése, a második darabban a semmittevés gyakorlása a fő cél.

December 21-én valósul meg az Eternit egyestés kiállítás sorozat és séta harmadik állomása a Nevesincs-tónál, amely a napfordulókra és a nap-éj egyenlőségekre időzít, és tematikája a víz és a víz misztikuma köré épül. A szabadtéri kiállítás most a városba juttatott vízzel foglalkozik. „A téli napfordulót a gregorián naptár bevezetése óta ünneplik és félik december 21-én. Az európai folklór karácsonyi ünnepkörének a része, mely adventtől vízkeresztig tart. Az alakoskodás, kotyolás, boszorkányjárás és különböző jóslások mágikus időszaka ez, mely szerencsét, bőséget, de ugyanúgy halált is hozhat a hátán. A Project833 következő kiállításán a téli napforduló hozta misztikus időt a városi víznek szeretnénk szentelni. A szabályozottnak, ami csatornarendszerben folyik a város alatt, ami antik romok medencéiben apadt ki, ami funkció nélkül romosodó 19. századi eklektikus épületekben forgatta a várost behálózó vízrendszert. Az élő vizek emlékei ezek, halott vizek. Mementói egy végetért hosszú 19. századnak, a munkáskultúrának, a város várossá érésének.” 


December 30-ig látható Linda Carrara olasz képzőművész A természet gyomrában című installációja a Cairoban. Linda több munkájával szerepelt már 2019-ben, a győri Rómer Flóris Múzeumban rendezett Nemes ügyek japán-olasz-magyar csoportos kiállításon. Legújabb munkáiban festői látásmódja a valóság ábrázolása felé mozdult el. Az anyag és maga az alkotás mint cselekvés a mű középpontjába kerül. Ebben az értelemben a létrehozott művek nem esnek egybe az általuk esetlegesen leírt dolgokkal, hanem inkább megalkotásuk metafizikai energiáját összegyűjtő élmény felidézésére irányulnak.

full_000514.jpg
Az impresszionizmustól a szecesszióig

A 19. század második fele, a modernizmus születése, Párizs diadala – egy agyonírt fejezet a művészettörténetben. Mit tud ehhez hozzátenni egy olasz népszerűsítő sorozat? A legegyszerűbb, ha felmondják a leckét, a pártütő párizsi szalonok történetétől kezdve a napsütötte pipacsmezőkön, a levágott művészfüleken és a japánmetszet-lázon keresztül a szecesszió különböző nemzeti elnevezéseinek felsorolásáig. Majd mindezt fűszerezi az akadémizmus finnyás ismertetésével.

full_006019.png
Maszk vörös négyzettel

Meglepő és nagyon szép kiállítás látható a Neon Galériában, olyan, amiről rögtön tudja az ember, hogy valami egészen különleges dolgot sodort eléje az élet.

full_004771.png
NYÁRY KRISZTIÁN: „Röviddel egybekelésük után szét kellett volna válniok.” - EGRY JÓZSEF ÉS PAULER JULISKA

1916-ban hadgyakorlat közben beszakadt a jég egy 33 éves baka alatt. Előbb tüdőgyulladást kapott, aztán a betegségtől legyengülve elkapta a tbc-t is, hetekig feküdt élet-halál között. Egry József festőt nem sokkal bevonulása előtt kezdte számontartani a műértő közönség, szegényembereket ábrázoló, expresszionista hatásokat mutató műveit egyre többször állították ki. Gyerekkorában hajléktalanként bolyongott a szüleivel, így testközelből ismerte a nyomort, amit képein bemutatott. Balesetének köszönhette, hogy művészi pályája és magánélete fordulatot vett. Mivel betegségéből nem gyógyult meg, elöljárói a badacsonyi hadikórházba küldték rehabilitációra. Az ideiglenes kórház nem volt valódi egészségügyi intézmény: egy vendéglőben rendezték be, az ápolószemélyzet pedig önkéntes úriasszonyokból állt. Itt gondozta a betegeket a szigoráról ismert Vízkelety ezredes felesége is. Az ezredesné – leánykori nevén Pauler Juliska – kilenc évvel volt idősebb Egrynél, és mindenben ellentéte a lábadozó bakának. A sovány, aszketikus alkatú, hallgatag festő és a gömbölyded, sokat nevető, még többet beszélő asszony mégis egyre több időt töltött egymás társaságában.