A héten a fennálló rend nem is olyan elrugaszkodott alternatíváit vesszük sorra. Repertoárunk a Longtermhandstand antropocén bioszférájának élőlényeiből, a Trafó Galéria performansz-előadásain az uralkodó ideológiák és elméletek ironikus felforgatásából, és a Kesztyűgyár Galériában kiállító gyerekek által elképzelt valóságokból áll.

A Bagi Attila, Dér Adrienn, Kárándi Mónika és Rózsa Luca Sára által alkotott kollektíva, a PÚDER négy éve alakult egy gerilla akcióval a Bartók1 Galériában, mely során egyetlen éjszakára az aktuális kiállítást kicserélték saját műveikre. Legutóbb a győri Torulában állítottak ki közösen, a Longtermhandstand új, emeleti terében látható The Man Who Run Out of the World and Vanished poszthumán világa az ötödik PÚDER-tárlat, mely január 22-ig tart nyitva.

A Kesztyűgyár Galéria nyolcadik kerületi általános iskolásoknak meghirdetett pályázata Iskola nélkül az élet címmel ösztönözte elképzelések és stratégiák vizuális megfogalmazására a gyerekeket. Mivel töltenék a napjaikat és milyen hangulatot tükrözne a világuk, ha kifiléznénk belőle az intézményi gerincet, ami strukturálja és meghatározza a napjaikat? A Kesztyűgyárban 12-én, csütörtökön nyíló kiállításon számos futurista vízióval találkozhatunk, egy olyan korosztály tolmácsolásában, amely természetes magabiztossággal, komolysággal, humorral és eredetiséggel nyúl a rajzhoz és festéshez, hogy kifejezze gondolatait. 

13-án, pénteken hattól a Trafóklubban lecture performance est lesz: Nemes Z. Márió és Miklósvölgyi Zsolt (T+U) Daniel Hütlerrel közös performansz-előadásának tárgya a turanium, azaz a Kárpát-medencében előforduló spekulatív érc, mely a magyar történelmi traumák negatív vibrációit sugározza. A hungarofuturisták reményeik szerint megmutatják, miként változtatható a méreg gyógyszerré, a depresszió revelációvá. Kasia Fudakowski performansz-előadása a palliatív fordulatra fókuszál. Részlet a Palliatív Fordulatért Egyesület manifesztumából: „Ez a kultúra a végéhez közeledik. (...) Vagy a felismerhetetlenségig átalakul, vagy elpusztul. (...) (A palliatív fordulat művészete) elkíséri a haldokló személyt, kultúrát vagy hitrendszert útjának utolsó szakaszán, és osztozik velük a sötétség borzalmain. De osztozik (a stáció) intenzitásában, szépségében és izgalmában is, az élet húsbavágó tudatában, amely a halált kíséri.”