A jövőt felidéző antik görög erdők

ÖRÖKSÉGÜNK – Válogatás a Balázs–Dénes Gyűjteményből, Q Contemporary, Budapest

Kergyó Zsófia

Gosztola Kitti Flashforward című műegyüttese 2019-ben, a Kisteremben volt először megtekinthető – ez egy onnan átemelt kiállítás a kiállításban, erre utal Varga Lili egy az egyben felidézett kísérőszövege is.

Fotókredit: Q Contemporary, fotó: Regős Benedek

Gosztola Kitti: Flashforward a Q Contemporary ÖRÖKSÉGÜNK – Válogatás a Balázs–Dénes Gyűjteményből című kiállításán, Budapest, 2022, fotókredit: Q Contemporary, fotó: Regős Benedek


Azonban a szövegben említett, hatágú plazmacsőként megformált antik görög villám valamiért elmulasztott lecsapni az Andrássy úti white cube elfüggönyözött szegletében.1 A hiányzó égvillanás filozófiai kérdéseket vet fel, ugyanis a felvilágosodás kori gondolkodó, Giambattista Vico elméleti kontextust nyújtó eredetmítosza szerint a villám megpillantása az ember öntudatra ébredésének, az istenkép megteremtésének, az időtudat kialakulásának pillanata. Ha egy villám hatására számolja fel erdőit a civilizáció, hogy városokat duzzasszon, az elmaradó villám forgatókönyvében miért nem maradt meg az erdő? A villámdeficites alternatív elemzést azonban abba is hagyom, mert Gosztola Kitti műve izgalmasabb ennél.

A kiállításra tűzött örökségünk szó a műre olvasva a jelen felelősségére segít ráérezni. A klímakatasztrófa szavak szintjén hétköznapi háttérzajjá alakult, sokak stresszcsomagjában plusz egy izgulnivaló, de az enervált vállvonogatás is gyakori preapokaliptikus magatartás. E sorok leütésekor én is leginkább klisétikkjeimen igyekszem úrrá lenni, nem szívesen írom le a minden antropocén művet ismertető szövegben elsütött mondatokat. A jövőről elmélkedés alapvető problémája a feltételes mód idézőjeleinek távolságtartása. Elhagyva a „mi lesz az emberiséggel, ha…” esetlegességét, megfoghatóbb jóslatainkat a múltba vetíteni. Mi lenne, ha már a görögök elhibázták volna, és nem ránk várna ez a nemes feladat?

A flamand Denis van Alsloot festményeit parafrazeáló heliogravűr nyomatok témája a görög mitológiai alakok halálos kimenetelű kíváncsiskodása. A mítoszok logikai láncai pirulnivalóan gyakran erotikus természetűek: minden bokorra jutott csábítás, megcsalás, erőszakkal a másikba tuszkolt vágy és az aktus meglesése. A titkos légyottokhoz és titkos kifigyelőikhez viszont mégiscsak kellett a buja fedezéket nyújtó erdő. A fákért vérző zöld kiáltványban frivol pontnak tűnhet ez utóbbi, de ha a görögök világát ez mozgatta, a szex és a szerelem, alkalmanként együtt a kettő, mi lesz, ha a libidót elsorvasztja a sivár facsonkok kitettsége? Megáll a világ.

Az ókori római szobormásolatok alakjai statikailag facsonktámasztékokra szorultak, de konnotációinkat a szobrász technikai megoldásainál jobban is elereszthetjük. Ahogy köztudott, minden sikeres férfi mögött áll egy nő, de akkor minden hős fát támaszt? A gyenge vicceket félretéve, talán idővel emlékezetpolitikánkból kiszorulhat az atléta, a szatír és Hermész alakja, mert ezek a szerény kis növénykezdemények jelentik majd az elveszett aranykort. A természettudományos múzeumok gombamód elszaporodnak, nem képzőművészeti tárlatok között dilemmázunk majd, hogy melyik megnyitón borozzunk az este, sőt kirándulni is diorámák és katalogizált levelek közt fogunk. A Q Contemporaryből elkisföldalattizva egy kis merengést megér, hogy a mi örökségünk érdekes lesz-e még az utánunk következőknek, vagy annyi galibát hagyunk magunk után, hogy minden átértékelődik.


ÖRÖKSÉGÜNK – Válogatás a Balázs–Dénes Gyűjteményből
Q Contemporary, Budapest, 2022. március 19-ig

A cikkben szereplő lapozgatható képgaléria képei a Kisterem Galériában készültek Gosztola Kitti műügyettésről 2019-ben. 

1 A villám külön kérésre, valamint a tárlatvezetések ideje alatt tekinthető meg. ( – a szerk.)

224784633 Jpeg
3360793553 Jpeg
1216513631 Jpeg
2955197306 Jpeg
2540550553 Jpeg
1839805684 Jpeg
1341689338 Jpeg
1265836210 Jpeg
Cephalus E S Procris
Actaeon E S Artemis