Huszadik századi hamisítványnak minősítették azt az eddig eredetiként számon tartott 17. századi Galileo Galilei-kéziratot, amely bebizonyítja, hogy a Föld nem az univerzumunk középpontja. A felfedezés egy az olasz csillagászról szóló könyvön dolgozó történésznek köszönhető. A szóban forgó kéziratot több mint nyolcvan éven át a University of Michigan könyvtárának „nagy kincseként” őrizték. Az iskola által 1938-ban megszerzett dokumentum első részében Galileo az általa 1609-ben épített teleszkóp lehetséges felhasználási lehetőségeiről számol be. A folytatásban pedig leírja az egyik első megfigyelést, amelyet a műszerrel végzett: izzó objektumok a Jupiter körül, amelyek úgy tűnt, hogy éjszaka mozognak – a bolygó holdjai. Nick Wilding, a csillagászról szóló könyvön dolgozó történész idén májusban vett észre néhány furcsaságot a kézirat kapcsán. Többek között azt, hogy annak létezéséről nem volt feljegyzés az olasz levéltárban. Sőt, valójában 1934 előtt egyáltalán nem volt feljegyzés a dokumentumról – ez az az év, amikor azt egy detroiti üzletember egy aukción megvásárolta. (A tulajdonos a kéziratot négy évvel később, halálakor adományozta az egyetemnek.) Emellett a történész azt is észrevette, hogy bár a kézirat két része néhány hónapos eltéréssel íródott, a tinta teljesen egységesnek tűnt a dokumentum különböző részein. Az egyetem könyvtára saját vizsgálatot folytatott a kézirat eredetiségét illetően és szintén arra a következtetésre jutott, hogy az hamisítvány.

Az Ai Weiwei menekültek által viselt mentőmellényekbe burkolta Quebec város történelmi sáncát. A fal kétezer, a Földközi-tengeren átkelő szíriai menekült által használt és a a görögországi Leszbosz szigetének partján megtalált mentőmellényből áll, és a Life Jackets (Mentőmellények) címet viseli. Ai Weiwei úgy tervezte meg az installáció, hogy az azokat a fizikai és adminisztratív határokat ábrázolja, amelyek a menekültek útjában állnak, miközben megpróbálnak elmenekülni a jelenleg zajló szíriai polgárháború elől, abban a reményben, hogy Európában biztonságot találjanak. Az installáció helyszínválasztása sem véletlen: a vízparti erődítményt 1691-ben a franciák építették a brit támadások kivédésére, így a mű Észak-Amerika saját migrációs és gyarmatosítási történetére is reflektál.

Johnny Depp Amadeo Modiglianiról szóló életrajzi filmet rendez, amelynek társproducere Al Pacino lesz. A film Dennis McIntyre 1978-as, Modigliani című drámáján alapul, amely a művész életének három napját mutatja be 1916-ban. A színdarab csúcspontja egy műkereskedővel való találkozás, aki elindíthatja vagy megtörheti Modigliani karrierjét.

Források: news.artnet.com, dezeen.com, hyperallergic.com