Az 5 legjelentősebb képzőművészeti esemény 2016-ban – Mayer Marianna szerint

Mayer Marianna

Harmadik toplistánkat Mayer Marianna művészettörténész, a Szombathelyi Képtár kortárs gyűjteményének egyik alapítója állította össze, aki 1986 óta a dolgozik a Műcsarnokban, 1988-ig a Soros Alapítvány Dokumentációs Központjának vezetőjeként, azóta pedig számos kül- és belföldi kiállításának kurátoraként, kiadványainak szerkesztőjeként. Salvador Dalíról írt monográfiát (Tóth Könyvkiadó, 2006), publikációi többek között az Artmagazinban, az IPM-ben, a 2016 előtti Figyelőben is megjelentek. 

Mayer Marianna „toplistája” nem jelentőségük sorrendjében, hanem betűrendben:

Maurer Dóra kiállítása a londoni White Cube Galleryben, 2016. május 24. – július 9., kurátor: Katharine Kostyál

Nem kell feltétlenül komolyan venni a különböző rangsorokat, bár az ArtFacts sokféle szempontot figyelembe véve analizálja az élő és elhunyt művészek megjelenését kiállításokon, publikációkban. A listát Warhol, Picasso, Bruce Nauman, Gerhard Richter vezeti – évek óta ebben a sorrendben. A több tízezer számba vett művész közt szerepel Maurer Dóra is, méghozzá a legelőkelőbb helyen a magyar kortárs művészek közül, a 661. helyen. (Csak két nem kortás magyar művész előzi meg: Moholy-Nagy a 153., André Kertész a 338., mindenki más hátrébb áll). Maurer szisztematikusan felépített oeuvre-je soha nem a trendeket követte, hanem a művész saját útjának törvényszerűségei szerint alakult. Nagyon sok állomása van annak, ahogy a hazai elismertségből nemzetközi hírnevet is szerzett, és bár képviselik külföldi galériások is, elsősorban alkotói sokoldalúságának és rengeteg munkájának köszönhető, hogy a több évtizede alapvetően rosszul menedzselt, hiányos hátterű magyar kortárs szcénából kiállított a londoni White Cube Galleryben. Az igazi siker az, ha a kereskedelmi galériák üzleti megfontolású szempontjait követik a nagy intézmények vásárlásai – Maurer művei egyebek mellett a MoMA és a Tate Modern gyűjteményeiben is megtalálhatók, ez okot adhat némi optimizmusra. 

Maurer Dóra: Hét elforgatás, 1977-1978   A művész jóvoltából   Balázs Árpád és Dénes Andrea gyűjteménye

 

Művészeti egyetemek bemutatkozó kiállításai Műcsarnok#Boxban

2016. januárjában indult és azóta is folytatódik a Műcsarnok alagsori termeiben az a sorozat, amely a művészeti egyetemek hallgatóinak biztosít bemutatkozási lehetőséget. Először a MOME Média design szakosai állítottak ki a Hősök terén Playground címmel 2010-ben. Azóta azonban sok minden megváltozott az intézmény körül (is). A sorozat kiállításain a Műcsarnokot kritikusan szemlélők és az elkerülők pont olyan művekkel, friss, XXI. századi szemlélettel, kortárs művészettel találkozhat(ná)nak, amelyet hiányolnak az intézmény programjából. Ezeken a kiállításokon a video-, fotómunkák éppúgy megtalálhatók, mint az animációk, installációk, webdesign- és interaktív projektek, vagy az utcai akciók. A kiállított művek sokszor az utóbbi évek diplomamunkái, amelyekre jellemző a különféle médiumok közti átjárás és a technika magabiztos használata napjaink korszerű, vizuális nyelvezetén. Számomra (nem meglepő módon) a MOME kiállítása volt a legerősebb, remek projektekkel, de örömteli meglepetés volt az egriek bemutatkozása is.

A kiállítások felsorolása a bemutatkozás sorrendjében:

- Légvonal – Eszterházy Károly Főiskola Vizuális Művészeti Intézete, Eger, kurátor: Csontó Lajos

- Pécs Airport – Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara, Pécs, kurátor: Somody Péter

Kontroll – Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Média Intézet, Budapest, kurátor: Szirtes János

ENTER – Metropolitan Egyetem, Budapest, kurátor: Koroknai Zsolt
 

ENTER - a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) művészeti hallgatóinak kiállítása – megnyitó   Fotó: Kővágó Nagy Imre   Forrás: Műcsarnok - Kunsthalle Budapest Facebook

 

Picasso – Alakváltozások 1895 -1972, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2016. április 22 – augusztus 28., kurátor: Emilie Bouvard, a Musée national Picasso-Paris művészettörténésze, társkurátor: Tóth Ferenc, a Szépművészeti Múzeum művészettörténésze

A kiállított 100 festmény, szobor és grafika Picasso nem első, de mindeddig legátfogóbb magyarországi tárlata volt. A kurátorok nemcsak egyszerűen időrendben helyezték egymás mellé a megszerzett műveket, hanem egy átgondolt, alapos koncepció mentén mutatták be a művész szemléletének alakulását az emberi alak ábrázolhatóságában. Logikusan követhető volt a megtett út a mester pályáján, és ezt nagyban segítette a kiállítás látványterve is (Varga Csaba), amely az utóbbi években a Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum kiállításainak erőssége a pazar katalógus mellett, amely mind tartalmilag, mind grafikai tervezését (Szmolka Zoltán) tekintve a tavalyi év legjobb képzőművészeti kiadványa volt.
Halkan jegyzem meg, hogy kevés versenytársa akadt, de ez a könyv szakmai igényességéből természetesen semmit nem von le, pusztán elgondolkodtató, hogy sok remek kiállítás szinte nyomtalanul múlik el, mert épp a dokumentálására nem marad pénz. Ahol meg van rá pénz, onnan sokszor a szellemi muníció hiányzik vagy a szerzői/feldolgozói, vagy a grafikai oldalról – azt már le sem merem írni, hogy néha mindkettőről.

Blockbuster – kígyózás a Magyar Nemzeti Galéria Picasso-kiállítása előtt   Forrás: Magyar Nemzeti Galéria Facebook

 

Kísértetek és kísérletek – Szűcs Attila festészete, Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest, 2016. december 16 - 2017. február 19., kurátor: Hornyik Sándor

Bár tulajdonképpen nem a megnyitón néztem meg alaposabban, mégis a múlt év legjobb egyéni kiállításai közé sorolom. Szűcs Attila töretlen életpályát befutó festőnk. Tradicionális „olaj, vászon”-képeivel arat sikereket indulásától kezdve egy olyan korszakban, amikor a mediális munkák, installációk uralják a kiállítótereket – bár a festészet halálát már sokan meghirdették Duchamp óta, azért szerencsére ez még mindig nem következett be, és Szűcs látszólag evidens témáinak bravúros festői megoldásaival, sejtelmes képi világával bizonyítja, hogy vannak új utak, lehetőségek a hagyományos műfajokban is. Ő könyvelhette el azt a magyar művész számára nem mindennapi sikert is a Sotheby tavaly nyári aukcióján, hogy Érintés című olajképe az 5000-7000 fontos kikiáltási árhoz képest 16 250 fontért kelt el. A Ludwigban látott művek nagy része is köz- és magángyűjteményekhez tartozik, ami jól mutatja a piac és a szakma elismerését.

Szűcs Attila: Hitler a kutyája nélkül, 2004, olaj, vászon, 150 x 170 cm © Rimár Péter gyűjteménye   Forrás: Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum sajtóanyaga

 

Vaszary Galéria kiállításai Balatonfüreden

Az utóbbi években rendre kiváló válogatásokkal jelentkezik a balatonfüredi Vaszary Galéria. A Füredet vonzó turisztikai célponttá tevő városvezetés évek óta nagy hangsúlyt fektet kulturális kínálatában a képzőművészetre is, és az egykori esztergomi érsek felújított villájában nemcsak a nyári főidényben, hanem egész évben párhuzamosan látható kortárs és klasszikus művészet. Többnyire a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria gyűjteményére támaszkodnak a válogatások – köszönhetően a kuratóriumban résztvevő Geskó Juditnak (Szépművészeti Múzeum).

A tavalyi év top eseményei közé önmagában is bekerült volna Jovánovics György – Egy önéletrajz című kiállítása (kurátor: Mélyi József), amely mellett Dürer metszeteit lehetett látni (Pusztán fekete vonalakkal, kurátor: Bodnár Szilvia). A kép és szöveg viszonyát külföldi és magyar alkotók művein keresztül vizsgáló Képbe zárt írások (kurátorok: Bódi Kinga, Bodor Kata, Kumin Mónika) premierje még 2015-ben volt a Francia Intézetben, emellett egy nagyszabású, a festő minden korszakát reprezentáló Rippl-Rónai-válogatás szerepelt. A közel 100 művet felvonultató, kicsit hosszú című Komor rajzosság – Derűs festőiség / Rippl-Rónai József útja Párizstól Kaposvárig, a Földközi-tengertől a Balatonig tárlat kurátora Plesznivy Edit volt. És mindeközben folyamatosan ott van tartós letétként a Szépművészeti Múzeum osztrák biedermeier kollekciójából válogatott Cilinder és lokni (kurátor: Tóth Ferenc), amelynek vitathatatlanul Balatonfüred a legstílusosabb helyszíne.

Jovánovics György a kiállításán   Fotó: Mucsi Emese   Forrás: Artmagazin Instagram

 
 
Kapcsolódó tartalmak: 
 
Az 5 legjelentősebb képzőművészeti esemény 2016-ban – Ferenczy Bálint szerint, Artmagazin Online 

Az 5 legjelentősebb képzőművészeti esemény 2016-ban – Muskovics Gyula szerint, Artmagazin Online

Fáy Miklós: PICASSO ÚTI FÁK, Artmagazin 2016/3. 14-15 o. 
 
Mucsi Emese: Ez az ő asztala – a balatonfüredi Jovánovics György – EGY ÖNÉLETRAJZ című kiállításrólArtmagazin 2016/3.. 48-49. o. 
 
Szikra Renáta: Balaton anzixArtmagazin 2015/5. 6-7. o.
 
Marton Zita: A szépség a szörnyeteg? Kísértetek és kisérletek – Szűcs Attila festészete, Artmagazin Online
 
Csordás Eszter: Előzmények törlése. Kritika Szűcs Attila Kísértetek és kísérletek című kiállításáról, Artmagazin Online
 
Lecher Viola: Vakfoltok kora, Artmagazin Online