Újrahasznosított aktok

Artanzix

Sz.R.

Megkerült René Magritte egyik korai, elveszettnek hitt nagyméretű festménye – igaz, darabokban.

A MoMA jelenlegi Magritte-kiállítása a művész korai korszakára fókuszálva éppen azt vizsgálja, miként vált azzá, akinek az egész világ ismeri: a keménykalapokkal, szemekkel, almákkal, ragyogó kék éggel operáló legnépszerűbb szürrealista festővé. Az 1927-ben eltűnt The Enchanted Pose (Elvarázsolt póz) című festmény a belga festő posztkubista korszakának egyik főműveként szerepelhetett volna a kiállításon – ha nem az 1935-ben festett, már jócskán szürrealista asztali csendélet (A portré) alatt rejtőzne. Mindenkit váratlanul ért, amikor a kiállításra előkészített festmény röntgenvizsgálata során a sonkástálból egyenesen a nézőre meredő szem alatt fej és torzó körvonalai tűntek fel, amelyet korabeli fotó alapján egyértelműen azonosítottak az erősen Picassót idéző, neoklasszicista stílusban megfestett kettős aktkép felső részletével. Arra korábban senki sem gondolt, hogy a művet maga az alkotó semmisítette volna meg, pedig úgy tűnik, Magritte döntött az egyébként több kiállításon szerepeltetett kép újrahasznosítása mellett. Még nincs meg minden darabja, de az biztos, hogy a lábak – legalábbis részben – a stockholmi Moderna Museet szintén 1935-re datált Vörös modelljének híres „meztelen csizmájában” születtek újjá.
 

Magritte: A hétköznapi rejtélye, 1926–1938.
MoMA, New York, 2014. január 12-ig


René Magritte: A portré, 1935, olaj, vászon, 73,3 × 50,2 cm, Museum of Modern Art. Kay Sage Tanguy adománya © Charly Herscovici – ADAGP – ARS, 2013
René Magritte: A portré, 1935, olaj, vászon, 73,3 × 50,2 cm, Museum of Modern Art. Kay Sage Tanguy adománya © Charly Herscovici – ADAGP – ARS, 2013