A 'Mítosz és művészet' címmel futó szabadegyetemi előadássorozat az ELTE BTK Művészettörténeti Intézet szervezésében a mítoszok képzőművészeti alakváltozatait vizsgálja a középkortól napjainkig. Az előadások heti rendszerességgel visszanézhetők az Artmagazin Online felületén. A soron következő videóban Hornyik Sándor előadása tekinthető meg, amely eredetileg 2025. április 15-én hangzott el.

A fenséges és a kísérteties modern mítoszai a kortárs művészetben

A felvilágosodás óta a filozófia és az esztétika a fenséges, majd a kísérteties fogalmával próbálta megragadni kozmikus léptékű, a hétköznapi és a praktikus „emberi” valóságon túlmutató esztétikai tapasztalatait. Az emberi megismeréshez képest ezek a különös dimenziók tulajdonképpen mitikusak, racionális elméletekkel és realista elbeszélésekkel leírhatatlanok. Előadásomban azt mutatom be, hogy a poszthumanizmus és az újmaterializmus (new materialism) korszakában a kortárs művészetben és művészettörténetben hogyan is élnek tovább ezek a mítoszok. Kiindulópontom a szürrealizmus esztétikája, amelyben André Breton a csodálatos (merveilleux) fogalmával kívánta megragadni a kísérteties, a fantasztikus és a fenséges esztétikai tapasztalatait. A kísérteties fogalmát a spektákulum, a szimuláció és a digitális kultúra időszakában, a huszonegyedik század elején váltotta fel a fura (weird) és a hátborzongató (eerie) esztétikuma. Előbbi H. P. Lovecraft és George Bataille, utóbbi pedig a romantikus tájkép-festészet mítoszaira mutat vissza. Előadásomban arra teszek kísérletet, hogy konkrét példákon keresztül tárjam fel a fenséges és a kísérteties esztétikai és művészettörténeti toposzait Damien Hirst, Tacita Dean, Cornelia Parker, Glenn Brown, Szűcs Attila, Győrffy László, Kis Róka Csaba, Süveges Rita, Bolla Szilvia, Lődi Áron, Borsos Lőrinc, az Otolith Group, az Xtro Realm és a WOFT munkásságában.

MÍTOSZ ÉS MŰVÉSZET – ELTE BTK Művészettörténeti Intézet szabadegyetem

A mítosz – világmagyarázat, történeteiben és hőseiben minden kor magára ismer, megteremtve a maga értelmezését. A hangsúlyok és olvasatok ugyan időről-időre változnak, de archetipikus formuláik korokon átívelő állandó, melyek egyetemes emberi kérdésekre nyújtanak választ. E szövevényes, cselekményes történetek interpretációjának képzőművészeti alakváltozataival foglalkozik előadás-sorozatunk, a középkortól a jelenig gombolyítva fel a visszatérő motívumok és változó interpretációk „Ariadné fonalát”.

Az előadás a „Mítosz és művészet” című szabadegyetemi előadássorozat részeként hangzott el 2025. április 29-én. Az esemény az ELTE BTK Művészettörténeti Intézetének szervezésében valósult meg. A videófelvételek készítését az Artmagazin támogatta.

Videó: Rum Kristóf

Az előadássorozat további videói alább érhetőek el: