A 'Mítosz és művészet' címmel futó szabadegyetemi előadássorozat az ELTE BTK Művészettörténeti Intézet szervezésében a mítoszok képzőművészeti alakváltozatait vizsgálja a középkortól napjainkig. Az előadások heti rendszerességgel visszanézhetők az Artmagazin Online felületén. A soron következő videóban Révész Emese előadása tekinthető meg, amely eredetileg 2025. április 15-én hangzott el.

Szabadulás és bukás. Ikarosz és Daidalosz története a 20. században

A krétai mondakörhöz kapcsolódó görög mondák a 20. századi művészek fantáziáját is foglalkoztatták. A szövevényes és fordulatos történetnek három aspektusa ragadta meg elsősorban a modern képalkotókat: Európa elrablása, Minotaurusz szexuális és politikai manipulációhoz kapcsolódó története, valamint a többiek, azaz Pasiphaé, Ariadné, Phaedra, Daidalosz és Ikarosz elidegenedés, feltalálás, kiszabadulás fogalmai mentén értelmezhető legendái. Az 1920-as évektől a szürrealista alkotókat elsősorban a téma elnyomó hatalomhoz, az ember ösztönéletéhez és a szexuális őrülethez kapcsolatos aspektusai foglalkoztatták. Chirico, Dali, Belmer, Masson és Duchamp más-más aspektusát emelte ki az eseményeknek. Előadásom középpontjában a szocializmus időszakának magyar alkotásai állnak, hiszen festészetben, grafikában és szobrászatban egyaránt gazdag tárháza született itthon a téma feldolgozásának. A hazai alkotók többségét Daidalosz és Ikarosz alakja foglalkoztatta. Kondor Bélától Rékassy Csabán át egészen Kő Pálig visszatérő témája ez a korszak hazai festészetnek, grafikának, szobrászatnak és textilművészetnek. Az interpretációk középpontjában olyan témák álltak mint a kézműves művész alakja, a generációs változások és szabadulásvágy, amelyek burkoltan ugyan, de reflektáltak a falon innen zajló élet egzisztenciális korlátaira.

MÍTOSZ ÉS MŰVÉSZET – ELTE BTK Művészettörténeti Intézet szabadegyetem

A mítosz – világmagyarázat, történeteiben és hőseiben minden kor magára ismer, megteremtve a maga értelmezését. A hangsúlyok és olvasatok ugyan időről-időre változnak, de archetipikus formuláik korokon átívelő állandó, melyek egyetemes emberi kérdésekre nyújtanak választ. E szövevényes, cselekményes történetek interpretációjának képzőművészeti alakváltozataival foglalkozik előadás-sorozatunk, a középkortól a jelenig gombolyítva fel a visszatérő motívumok és változó interpretációk „Ariadné fonalát”.

Az előadás a „Mítosz és művészet” című szabadegyetemi előadássorozat részeként hangzott el 2025. április 15-én. Az esemény az ELTE BTK Művészettörténeti Intézetének szervezésében valósult meg. A videófelvételek készítését az Artmagazin támogatta.

Videó: Rum Kristóf

Az előadássorozat további videói alább érhetőek el: