Artmagazin 117
Címlapunkon New York, ami még mindig a világ közepének számít, és ahol nagy teljesítmény karriert csinálni. Főleg ha ez olyasmiket jelent, mint például közreműködni egy Midnight Project kitalálásában és megvalósításában. Vagyis abban, hogy a Times Square elektronikus kijelzőtábláin egy hónapig, minden éjfél előtt, három percen keresztül egy kortárs művész animációja tűnjön fel fényreklámok helyett. Szántó András részt vett ebben is – beszélgetésünkből kiderül, mi mindenben még. Következő cikkünk szintén ottani, csak régebbi karrierekről szól, Kárász Ilonkáéról, aki sok más műfajban is alkotott, de különösen sikeres azzal lett, hogy rengeteg rajza került a The New Yorker borítójára. Amin később egy másik magyar, Bányai István rajzai is feltűntek, az újság ugyanis máig őrzi a hagyományt: a címlapon is és belül is rajzolt illusztrációkat közölnek. Az is érdekes téma, 1945 után hogyan került egy csomó fiatal művész és értelmiségi Rómába (például Vera Molnar, de róla külön cikkben írunk), az ottani magyar akadémiára, majd a vasfüggöny legördülte után melyikük jutott ki Párizsba és ki ragadt itthon. Hogyan zajlott mindez, illetve hogyan éltek fiatalok valamiféle furcsa exlex állapotban a háború után. Vagy hogy a Budapesti Történeti Múzeumban most látható magyar származású, de Franciaországba kikerült fotósok közül kinek milyen áron kelnek el a képei a műkereskedelemben, és hogyan lehet kortárs magyar fotóval betörni a nemzetközi piacra. Még ha nem is olyan elsöprő sikerrel, mint ahogy a Rubik-kocka tette egy, a The Observerben 1979-ben Hatoldalú varázslat címmel megjelent cikket követően. Erről is írunk, az eredetileg szemléltetőeszköznek indult bűvös kis tárgyat a korszak dizájntörténeti összefüggéseibe helyezve. Kiállításkritikát is közlünk, művész ír benne művészről, és arról, mit jelentett a 80-as években felnövő generációnak az ATARI Joystick, egy másik cikkünk egy másik kiállításról pedig azt elemzi, hogy néz ki egy mai, kortárs képzőművész úgynevezett elefántcsonttornya. Következő cikkünk helyszíne egy argentin temető, a benne található síremlékek kapcsán elmesélhető horrortörténetek közül Evita Perón holttestének kálváriája a legrémesebb, ami pont hihetetlenségével világít rá történelmi helyzetek abszurditására. Aztán újra grafika, azt a kiállítást ajánljuk, ami a Párizsban „makaróni” stílusával fantasztikus sikereket elért Alfons Mucha műveiből mutat be válogatást. És az olvasnivaló: egy gyerekkori emlékből kinőtt, több évtizedes kutatás eredménye, a régóta Svájcban élő magyar festőnő, Varga Mária könyve, amit a Bauhaus egyik hallgatójáról (majd rövid ideig oktatójáról), a textilművész Berger Ottiról írt. Közvetlen tanulságokkal járó történet.
/T. T./
TARTALOM:
4
ARTANZIX
6
Interjú
Winkler Nóra: EGÉSZ ÉLETEM AJTÓKON BEKOPOGÁSOK SOROZATA
Beszélgetés Szántó Andrással
16
Háttér
Szuda Barna – Vincze Miklós: CÍMLAPSZTORIK
Magyar rajzolók a világ közepén
24
Gutenberg-galaxis
Topor Tünde: TÜNDÉRORSZÁG; OTT VAN A VILÁGNAK VÉGE, A TENGER AZON TÚL TŰNIK SEMMISÉGBE
Varga Mária: Ég és föld között – Berger Otti, a vörösmarti textilművésznő
28
Történet
Gréczi Emőke: A NÉGY APOSTOL ÉS A TÖBBIEK
Reigl és Hantaï körei a negyvenes években
36
Kiállítás
Kumin Mónika: MONOTONITÁS, SZIMMETRIA, MEGLEPETÉS
Vera Molnar a Kiscelli Múzeumban
42
Dizájntörténet
Lépold Zsanett: A KOCKA NINCS ELVETVE
Minden, amit a Rubik-kockáról tudni akarsz
50
Műkereskedelem
Martos Gábor: SENKI TÖBBET? AU REVOIR!
Francia–magyar fotósok a műtárgypiacon
58
Interjú
Nagy Sára Vilma: DE HÁT EZT ADTUK BE TAVALY!
Beszélgetés a TOBE Gallery alapítóival
62
Kiállításkritika
Kodolányi Sebestyén: SANYI JOY
explicite toujours – Bodó Sándor kiállítása a galeri ffrindiauban
68
Egy kép
Margl Ferenc: SZÉDÍTŐ MAGASSÁG
Komoróczky Tamás: A stílus maga a pillér
70
Emlékhelyek
Gereben Katalin: BUENOS DÍAS MUERTE!
Az elbűvölő és hátborzongató Recoleta temető Buenos Airesben
76
Kiállítás
A. Kovács Ágnes: NŐ + SZIROM
A Mucha-recept
78
ARTANZIX
NŐ + SZIROM
Alfons Mucha ismeretlen régi pompát és fülledtséget idéző plakátjainak megjelenése a 80-as évek Magyarországának poszterboltjaiban a hamarosan bekövetkező változások egyik előjele volt. Az azóta eltelt évtizedek alatt stílusa itthon is közismertté, szinte megszokottá vált, de néha nem árt friss szemmel nézni a régóta ismerős arcokat. A kecskeméti Bozsó Gyűjtemény Alfons Mucha – A szecesszió vonzásában című kiállítása erre most jó alkalmat ad.
BUENOS DÍAS MUERTE!
Amíg a legtöbb temető pusztán a gyász és az emlékezés színtere, addig a Buenos Aires folyóparti részén elhelyezkedő Recoleta nemcsak változatos építészeti remekművei és a bizarr argentin temetkezési szokásokat egybegyűjtő kriptái miatt világhírű, hanem mert Argentína fordulatokkal teli korszakának lenyomata is. A 19. és a 20. századi prominens argentinok szinte mind itt vannak eltemetve.
SANYI JOY
A galeri ffrindiau manapság a budapesti kortárs művészeti közeg számára a legnehezebben értelmezhető, hiánypótló jelenség.
DE HÁT EZT ADTUK BE TAVALY!
A TOBE Gallery évadnyitó kiállításán Bartha Máté nemzetközi színtéren is számos sikert elért, KONTAKT című sorozatát mutatja be. Az anyag 2018-ban elnyerte a Capa Nagydíjat, majd a 2019-es Arles-i Fotófesztiválon pedig Prix Découverte Louis Roederer díjban részesült. Mi most a galéria alapítóival, Puskás Beával és Tomas Opitzcal készített interjúnkat ajánljuk újraolvasásra, akik a Capa-nagydíj átadója után meséltek külföldi sikerekről, hazai fogadtatásról, döntésekről, mérlegelésekről és újabb tervekről.
SENKI TÖBBET? AU REVOIR!
A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában január 5-ig látható az Au revoir! Magyar származású fotográfusok Franciaországban című kiállítás, amely harmincegy fotóművész csaknem kétszáz munkáját vonultatja fel. A kiállításról számos beszámoló, kritika, elemzés látott már napvilágot – mi itt most kizárólag abból a szempontból néztünk utána a tárlaton szereplő képek szerzői közül néhánynak, hogy milyen helyet foglalnak el a világ, illetve Magyarország műkereskedelmi piacán.
A kocka nincs elvetve
Rubik Ernő a 20. század egyik legmeghatározóbb alakjává vált korszakalkotó találmányával, a Bűvös kockával. Hatása nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon érzékelhető – és a mai napig töretlen sikernek örvend.
A NÉGY APOSTOL ÉS A TÖBBIEK
Magyar származású művészként nagy nemzetközi karriert fut be Reigl Judit és a sajnos pár éve már elhunyt Hantaï Simon, akik az 50-es években vetették meg lábukat a párizsi művészvilágban. Eleinte a világháborút egyedüliként túlélt avantgárd irányzat alkotóival, a szürrealistákkal keresték az együttműködés lehetőségét, hogy aztán még abban az évtizedben el is távolodjanak tőlük. Érdemes azonban megnézni, milyen út vezetett a „szabadsághoz”, milyen közvetlen előzményei voltak kettejük emigrációjának.
VARGA MÁRIA: ÉG ÉS FÖLD KÖZÖTT – BERGER OTTI, A VÖRÖSMARTI TEXTILMŰVÉSZNŐ
Majdnem lemaradtam életem egyik legfontosabb könyvéről, mert amikor év elején magyar Bauhaus-tagokról kerestem szakirodalmat egy olyan kerekasztal-beszélgetéshez, ami Nők a Bauhausban címmel került megrendezésre, láttam, hogy létezik, de a címe alapján azt hittem, valami regényes életrajzszerűség, minek is rendeljem meg.
Egész életem ajtókon bekopogások sorozata
Szántó András szociológushallgatóként, ösztöndíjjal érkezett Amerikába 1988-ban, később egy kulturális újságírásra specializálódott intézetet vezetett, majd műkereskedelmet tanított, az elmúlt tíz évben főállású tanácsadó, aki a művészeti világban is aktív márkákkal (Absolut, Audemars Piguet, BMW, Davidoff, Rolls-Royce), intézményekkel (Metropolitan Museum, Kunstmuseum Basel, Tel Aviv Museum of Art) és vásárokkal (Art Basel, Art Basel Cities) gondolkodik együtt. A magyar képzőművészet nemzetközi ismertségét jelentős helyeken, méltó kooperációkban építő kiállítások, kiadványok létrejöttében is aktív. Két éve együtt szerveztük azt a New York-i kiállítást, ahol az amerikai közönség a 70-es évek neoavantgárd művészeinek legerősebb munkáit ismerhette meg. A Metropolitan kurátori csapata egy kora reggeli, zárt körű vezetést követően innen vásárolta meg gyűjteményébe Keserü Ilona 1969-es falikárpitját. András nyár végén látogatott haza, beszélgetésünkre egy hosszú ebéd mellett került sor.
CÍMLAPSZTORIK
Textilminták, forma- és dizájntervek, grafika, illusztráció – a tengerentúlon új otthonra lelt magyar művészek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy New York a kultúra fellegvárává váljon.
SZÉDÍTŐ MAGASSÁG
Ha az egyszeri látogató a kortárs magyar képzőművészet mindennemű ismerete nélkül tévedt volna a Képző Epreskertjében található kiállítótérbe, jó eséllyel jöhetett volna zavarba. (Persze szinte lehetetlen véletlenül betévedni egy itt rendezett kiállításra.)
MONOTONITÁS, SZIMMETRIA, MEGLEPETÉS
Saját szójátéka szerint a három „kon” között helyezkedik el, ezek a konceptualisták, konstruktivisták és a komputerek. És ebben a viccében az is benne van, ami egész művészetét jellemzi, vagyis valami kis rendetlenséget csinálni egy rendszerben. Az egyik első komputerművész(nő) és a direkt előidézett véletlenek.