Artmagazin 41
TARTALOMJEGYZÉK
5 REFLEX
6 ARTANZIX
10 Mórocz Csaba: A HIÚSÁG VÁSÁRA – A fotókereskedelem története Harry Lunntól a Paris-Photóig
25 AVIVA KÉPZŐMŰVÉSZETI DÍJ 2010
26 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
30 Rieder Gábor: SZECESSZIÓ KLIMTEN INNEN, KLIMTEN TÚL – Interjú Marian Bisanz-Prakkennel
36 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
40 Fáy Miklós: MICHELANGELO WAS GAY
44 Keserű Luca: PALACKBA ZÁRT WAGNER – Giorgio Morandi és Marco Tirelli Velencében, a Museo Fortunyban
48 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
50 LÉGVÁRAK
58 Duna-parti szobrok 4. Mélyi József: A BUDAI OLDAL EMLÉKEZETE – Vékony Dorottya fotóival
64 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
66 Fehér Dávid: LOST AND FOUND: AZ ELTŰNT VARRÓLÁNYOK ESETE – nyomozás Lakner László képe után
74 Festőélet Magyarországon 11. REGŐS ISTVÁNNAL BESZÉLGET HERNÁDI MIKLÓS
78 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
80 Műkereskedő Portrék 5. Martos Gábor: „EGYÉRT VENNI, KETTŐÉRT ELADNI” – Komlós Péter, a Piktúra Galéria egykori társtulajdonosa
84 Dr. Kovács Zoltán SCHOLTZ RÓBERT SZOBAFESTŐ MAGÁNKÉPTÁRA
94 GUTENBERG-GALAXIS
Így látunk mi
A képzőművészet szűkös köreiben forgolódók sokszor érzik, hogy a kívülállók mennyire nem ismerik ezt a világot. Az Eszéki Erzsébet beszélgetéseiből szerkesztett kis kötet szerint viszont sok híres színész, rendező, előadóművész és tudós mozog otthonosan a festmények világában.
A cigány festészet negyven éve
Félezer oldalt meghaladó terjedelemben készült el a roma művészet negyven évét bemutató reprezentatív óriásalbum. Az 1987-ben alapított és azóta folyamatosan bővülő Fővárosi Cigány Ház – Romano Kher Közgyűjtemény két és fél ezer művet számláló műtárgyállományából válogatták ki a könyvben szereplő 74 művész több száz alkotását.
Köret
Kozák Csaba összegyűjtött hetvenhetet az elmúlt öt évben született írásaiból, és egy külön könyvben bocsátotta ezeket olvasói rendelkezésére. Akiknek nem kell, hogy összeszoruljon a gyomruk a tanulmánykötet szó hallatán, hiszen Kozák a hazai műkritikai színtér egyik legkönnyedebb, legjobb tollú szerzője.
Szörnyek könyve
Pikkelyek, karmok, mérges lehelet, úszóhártyás lábak, kigúvadó szemek és gyilkos agyarak. A brit művészettörténész, Christopher Dell végigvezeti az olvasót a szörnyek képzeletbeli állatkertjén. Nem ad precíz lajstromot, mint a régi bestiáriumok szerzői, csak könnyed stílusban érzékelteti a téma kimeríthetetlen bőségét.
Mágnások lakberendezője
Ha a lapraszerelt, szemtelenül olcsó székeket gyártó Gebrüder Thonet volt a Monarchia IKEA-ja, akkor a paloták stílbútorait újrafaragó F. O. Schmidt a mai piacot dizájnbútor remake-ekkel elárasztó Vitra megfelelője. A rövidítés Friedrich Otto Schmidt cégét fedi, amit a már befutott kárpitos-dekoratőr Friedrich a 18 éves, de hamar elhalálozó Otto fiával alapított 1872-ben Bécsben. Ebből a jól prosperáló – ma lakberendezőnek mondanánk – vállalkozásból csinált az unoka, Max közép-európai cégbirodalmat. Max a magyar olvasók számára Schmidt Miksaként ismert, az ő birtokában volt a 20. század elején az egykori kiscelli kolostor, ott rendezte be raktárát és műgyűjteményét, de mellesleg a Margit híd pesti hídfőjénél egész gyárkomplexuma volt, hat üzlettel a Lipót körúton és műkőbemutató díszkerttel a Pozsonyi úton.
Scholtz Róbert szobafestő magánképtára
Egy nemzetközi hírű sziléziai szobafestő emelte az ipart művészi szintre Pesten a Monarchia idején: Scholtz Róbert. Ő festette Lotz Károly figurái köré a reneszánsz motívumokat, a kacskaringós indákat, a gyümölcskosarakat és a kandelábereket, elnyerve a császári és királyi udvari festő címet. Miközben kidekorálta a historizmus számos szimbolikus épületét, főurakhoz méltó műgyűjteményt halmozott fel a németalföldi festőktől az itáliai régi mesterekig. Jelentés az aranykorból, amikor még a szobafestők is reneszánsz Madonnákkal és holland zsánerekkel álmodtak.
„Egyért venni, kettőért eladni”
Középiskolásként történelemmel akart foglalkozni – ehelyett fotós lett. Fotósként a film felé akart továbblépni – ekkor a Nemzeti Galéria hívta magához. Az elsők egyikeként gründolt magángalériát Budapesten – majd épp amikor igazán beindult a piac, kiszállt belőle és videostúdiót alapított. Több üzleti vállalkozásban is benne volt – de ma már csak jóleső nosztalgiával gondol vissza műkereskedelemben eltöltött éveire, és elégedetten figyeli annak a vezető fővárosi galeristának a tevékenységét, aki egyetemistaként az ő boltjukba járt be naponta ismerkedni a szakmával.
Kiállításajánló: Aba-Novák korai művei
A leányfalui Aba-Novák Galéria, mint az egyik legújabb bemutatóterem, a község által tavaly EU-s pályázati pénzekből felújított Faluházában található.
Kiállításajánló: Bálint Endre a temetőben
Halálszagú temetővirágok az Európai Iskolából. A 20. századi magyar művészet emblematikus alakjának, Bálint Endrének rendhagyó helyszínen, a Kerepesi temetőben látható kiállítása.
Kiállításajánló: Pont, vonal mozgásban
A konkrét művészet és a geometrikus absztrakció hazai fellegvárának számító óbudai Vasarely Múzeum a mozgó pont köré szőtt egy tematikus kortárs kiállítást.
Kiállításajánló: A bizakodás kora
A MissionArt Galéria összegyűjtött egy szép csokorra valót az 1970 körüli hazai progresszió művészettörténeti emlékei közül. Ez az időszak a neoavantgárd hőskora, a kényszerű szocreál nyomás alól kiszabaduló, nyugatos kísérletezők ideje.
A Budai oldal emlékezete – Duna-parti szobrok 4.
Szoborpanoráma a budai oldalról, ahol a leginnovatívabb alkotás Borsos Miklós Nulla kilométerköve. Az emlékezés csődje: elfeledett nevű, elhomályosult jelentésű, észrevehetetlen vagy éppen megközelíthetetlen szobrok. A Przemysl oroszlántól a legendás Szabadság-szoborig, Antal Károly szőrén-szálán eltűnt obeliszkjétől a hajóorrban álló Batthyány Lajos miniszterelnökig.
Kiállításajánló: Escher Károly életmű-kiállítás
Általánosan elterjedt tévhit, hogy Magyarországról a két világháború között a legnagyobb fotósok kivétel nélkül mind elmentek, hogy aztán a fotótörténet óriásaivá váljanak más országokban. Az 1890-ben született Escher Károly azok közé tartozik, akik itthon maradtak, de mindannyian tudjuk, hogy életműve megkerülhetetlen.
Kiállításajánló: Halas István
A tízéves Raiffeisen Galéria most a hetvenes-nyolcvanas évek emblematikus figurájának számító, emblematikus figuráit fotózó, a Szép utca 1. szám alatti műtermét pedig a korszak emblematikus helyszíneként működtető, műveiben mindig a képzőművészet és fotó határmezsgyéjét átlépő Halas István újabb felvételeit mutatja be.
Kiállításajánló: Lajta Béla feltámasztása
Lajta Béla végre célkeresztbe került: miközben a Főváros Levéltára egy kiállítást szentel neki, az interneten külön online archívuma (http://lajtaarchiv.hu/) épül.