Ahogy a kínai óriás lassan maga mögött hagyja az ideologikus kommunista rendszert és áttér a pragmatikus kapitalizmusra, úgy szabadulnak fel az 1,3 milliárd lakosú ország művészei is. Míg a kilencvenes években nem volt ritka a politikai cenzúra, a kormány ma már nem söpri le az asztalról a művészi szabadság kérdését. Az egzotikumra vadászó nyugati galeristák pár évvel ezelőtt fedezték fel maguknak a kínai kortárs művészetet. A néhány kiválasztott (és zömében Amerikába áttelepült) alkotó mára már komoly ismertségre tett szert nyugaton.

Zhang Xiogang: Vérvonal: Három elvtárs, 1994, olaj-vászon. A Sotheby's New York márciusi árverésén 2,112,000 dollárral rekordot döntött.

A neves konceptuális művész, Ai Weiwei például 1001 kínai állampolgárt utaztat idén a kasseli Documentára, gondosan feljegyezve cselekedeteiket. Zhang Xiaogang Vérvonal-sorozatának egyik darabja, a Három elvtárs, pedig 2,1 millió dollárért talált gazdára a Sotheby's márciusi Ázsia-aukcióinak egyikén. Charles Saatchi, a „fiatal brit művészek” (yBa) generációját befuttató, londoni botrány-galerista szintén Kelet felé nyitott. A művészek interaktív világ-portáljaként működő weboldalán külön mandarin-nyelvű szekciót nyitott az angolul nem beszélő kínai képzőművészek számára. A naponta több millió látogatót regisztráló művészeti website munkatársai szerint ugyanis 24,000 művész tevékenykedik a hatalmas ázsiai országban. Ez pedig akkora nyersanyag, amivel érdemes törődni. De az országot jobban ismerő műkereskedők óvatosságra intenek: valójában csak pár száz művész dolgozik a Kínai Népköztársaságban és csak kevesük követi a nyugati trendeket. A helyi véleményformálók nem mélyültek el az európai esztétikában: bármilyen realista festményt gondolkodás nélkül a nyugati kortárs művészethez kapcsolnak. A Sotheby's ázsiai igazgatója, Henry Howard-Sneyd szerint a nyugaton is népszerű, jellegzetesen „kínaias” kortárs művészet csak az össztermés 20%-át teszi ki. A többiek eladhatatlanul provinciálisak vagy megrögzötten konzervatívak. De a Saatchi ingyenes webportáljának így is jut bőven feladat, ugyanis Kínában mindössze 200 kortárs művészeti galéria működik. Éppen mint Magyarországon.

rg