Arany Oroszlán

Címlapunk gratuláció a magyar pavilon Velencében aratott sikeréhez, ami
nemcsak a 2007-es év legnagyobb szenzációja, hanem a magyar művészet
velencei szereplésének történetében is a legnagyobb elismerés, amit valaha is
kaptunk. A sikert hozó munka, mint ahogy arról már többször is beszámoltunk,
Andreas Fogarasi Kultur und Freizeit (Kultúra és szabadidő) című videósorozata
és annak pavilonraszabott installálása volt. A zsüri indoklása szerint „a kiemelkedő nemzeti kiállításért járó Arany Oroszlánt egy olyan pavilon kapja, ahol az építészet és a kultúrtörténet segítségével elgondolkodtató és költői kapcsolatokat hoztak létre a tartalom, a képi nyelv és a kiállítás architektúrája közt.

A zsüri elismerésre méltónak tartja a művész
megközelítését is, amellyel a modernitást, illetve annak utópiáit és kudarcait
vizsgálja közös történelmünk kontextusában.” (A körülmények szerencsés összejátszásának köszönhetően a zsüri az eddigi gyakorlattal szakítva nem a Biennále megnyitásakor, hanem több hónap után, a novemberi zárás előtt döntött a díjakról, többször is visszalátogatva az egyes pavilonokba. A látványosabb munkákat elunták, a magyar kultúrházak üres terei pedig a partot mosó lassú víz monoton hullámain besodródtak a zsüritagok agyába, ahol aztán Arany Oroszlánná transzfigurálódtak.) A Biennálé történetében eddig négy magyar, illetve a magyar pavilonban kiállító művész kapott díjat: Ferenczy Károly (1905, festészeti aranyérem), László Fülöp (1907, festészeti aranyérem), Aba Novák Vilmos (1940, a legjobb külföldi festőművész), Joseph Kosuth (1993, a Biennále különdíja).

Tartalom:

Artfair-képek
Rieder Gábor: Rekordtermés 2007
P. Szűcs Julianna: Mi ma a festészet? – tudósítás New Yorkból
Fáy Miklós: Meztelen nőkkel egy szobában – kései Tizianók Bécsben
Nóra jelenti: Szerelemáradat - Kunsthalle, Bécs
ARTANZIX
Vécsey Axel: „Jót írtál rólam Tamás” – Sassetta: Aquinói Szent Tamás imája
Radványi Orsolya: Ligeti Antal művészete rajzvázlatai és festményei tükrében
KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
Topor Tünde: Kahnweiler csendestársa – a Rupf-gyűjtemény a Szépművészeti Múzeumban
Adél Thüroff: Nő kaméliával – Paula Modersohn-Becker Brémában
Jósvai Péter: feLugossy László – a dimenzionista
Perenyei Mónika: Kronosz és társai – gondolati vertigo Braun András kép-festményei kapcsán
Kürti Emese: Túrórudi, Combino, szabadság (Nemes Csaba Remake I-X.) – társadalomkritikus művészet Magyarországon. Vázlat.
Albert Ádám: Értelmetlenségből katedrális – Neo Rauch festészete
Sárvári Zita: Made in the East – egy lipcsei festő a pécsi Vasarely Múzeumban
Juhász Anna: Kép a tévében – beszélgetés Málnay B. Leventével
GUTENBERG-GALAXIS
Babucsik Anna: Műkereskedő-portrék I. – beszélgetés Nagyházi Csabával 3.