Paola Grifoni, Firenze városának építésügyi főfelügyelője múlt héten rábólintott az Uffizi bővítésének régóta késlekedő első lépésére. A világ egyik legnépszerűbb múzeumához illesztendő modern kapu terve óriási vitákat kavart Olaszországban. Bár a kiírt nemzetközi tendert, már 1998-ban megnyerte az egyik veterán japán modernista építész, Arato Isozaki, az építkezés még mindig nem indult meg.

A Giorgio Vasari által hivatalépületnek tervezett Uffizi-palota legfelső emeletének körfolyosóját I. Francesco nagyherceg üvegeztette be 1581-ben. A védett loggián elhelyezett Medici-gyűjtemény lett a későbbi Uffizi-múzeum (Galleria degli Uffizi) kindulópontja.

A főfelügyelő hivatalos aláírásával most megváltozott a helyzet. Ősztől megkezdődnek a több emelet magas, legyezőszerű előtető munkálatai. A négyzetes oszlopokon álló, letisztult, modern architektúra a Medici nagyhercegek által emelt Uffizi – jelenleg kijáratnak használt – hátsó traktusához illeszkedik. Vagyis azt a trapéz-alakú piazzát tölti ki, ami az U-alakú későreneszánsz hivatalépület Santa Croce-negyed felőli oldalához illeszkedik.

Arato Isozaki makettje az Uffizi új bejáratához

A 2011-re elkészülő új kapuzat körül nem csillapodnak az indulatok. „Több évtizednyi frusztráció és hallgatás után – írta az építész Nicola Santini – az építészet ismét visszatér Firenzébe, tiszta nyelvvel és erőteljes ideákkal.” Ne feledjük el, hogy a város utolsó nagyszabású modern épülete az 1934-ben készült vasúti főpályaudvar, masszív, homoksárga kőkubusaival. (Már ha eltekintünk a külvárosokat ellepő grandiózus ingatlanberuházásoktól!

Az ellenzők népes táborát gazdagítja a tavaly elhunyt híres-hírhedt publicista, Oriana Fallaci és a neves filmrendező, Franco Zeffirelli is, aki szerint az Uffizinek egyvalamire nincs szüksége: még több turistára. Több hivatalnok is kikelt a tervezett modernista épület ellen (Isozakit egy helyen „kamikaze építésznek” nevezik), a hatályos városvédő törvényekre, a reneszánsz környezetre és a területen feltárt történelmi romokra hivatkozva.

Bárhogy is alakuljon az új bejárat sorsa, az Uffizi előtt kígyózó sorok egyértelművé teszik: a múzeum bővítése elkerülhetetlen. Különösen, ha fel kívánja venni a versenyt az olyan múzeumóriásokkal, mint a Louvre. A Louvre 60.000 négyzetméterét tavaly több mint 8 millió látogató kereste fel, míg az Uffizi 8.000 négyzetméternyi kiállítótere másfél millió turistát fogad évente. De az is biztos, hogy a bővítések első állomása, az óriási modernista előtető idegen testként fog beékelődni a szűkös toszkán terecske pergő vakolatú, ódon házai közé.

Rieder Gábor

Az Uffizi régi tömbje (kék) és a tervezett új bejárat (piros)