Becsapott Európa

Entropa

Sokan emlékeznek arra a bronzfigurára, ami félkézzel lógott egy vasgerendán a budai palota oldalában, hirdetve a Ludwig Múzeum nagy sikerű A Fal után című óriáskiállítását. A kelet-európai kortárs képzőművészetet feltérképező tárlat „reklámcégérét” David Černý alkotta. Ő az a cseh művész, aki most becsapta Európát. Eladott egy hatalmas szobrot a brüsszeli EU-központnak, azt hazudva, hogy 26 európai művésszel közösen készítette. A hivatalnokok és politikusok dühöngenek, a cseh kormány nem győz szabadkozni.

David Černý: Entropa, 2009, Justus Lipsius-épület, Brüsszel

Az eset bejárta a világsajtót, de a magyar lapok is megemlékeztek róla. Az EU soros elnöki tisztjét betöltő kormány rendszerint elhelyez egy szimbolikus műtárgyat a brüsszeli Európai Tanács épületében. A határok és sztereotípiák ledöntését célzó cseh pályázatot David Černý nyerte el, aki a 27 tagállam egy-egy művészével készítette volna el a közös munkát, az Entropát. Valójában két művészbarátjával együtt építette meg a hatalmas installációt, amelyet a mit sem sejtő eurokraták január 12-én fel is avattak Brüsszelben.

Az alkotás – Černý többször is felhasznált szobrászati ötletét követve – egy összeszerelhetős műanyag játékmakettre emlékeztet, amin (mintha épp most szedték volna ki a dobozból) az egyes alkotóelemek még nincsenek letördelve a fröccsöntött tartókeretről. Černý a határok lebontását szimbolikusan megvalósította, hiszen az országsziluettek új rendszer szerint kerültek egymás mellé. Azonosításukat a formájuk és a nemzetkarakterre utaló jegyek segítik. Ebből lett a baj: a bolgár kormány egyből tiltakozott a pottyantós WC-tálcákból összerakott Bulgária ellen, a szlovákok pedig a magyar nemzeti színű szalaggal átkötött sonkájuk miatt háborodtak fel.

Az Entropa Magyarországa. A műhöz csatolt pályázati anyagban David Černý egy fiktív magyar művésznőnek tulajdonította a munkát. Az Agnes Cerese néven szereplő fiatal kortárs művész magyarázata szerint: „Nemzeti sztereotípiák? Brüsszel számára ez az Atomium, Magyarország számára a csípős Csabai kolbász és az érett dinnye. Kortárs művészeti sztereotípiák? Nagymellű magyar művész, aki dohányzik és káromkodik.”

„Számoltunk azzal, hogy ki fog derülni az igazság. Előbb azonban szerettük volna megállapítani, hogy Európa képes-e nevetni önmagán.” – nyilatkozta a provokatív köztéri szobrairól elhíresült  Černý. A válasz határozott nem, a cseh kormány folyamatosan méltatlankodik, a művész pedig már megígérte, hogy visszafizeti a felvett pályázati pénzeket. A reakciók érthetők, Černý nem a finom irónia mestere. Az Entropa bántó közhelyek felsorolásából áll: Németországot autópályák jelképezik, Hollandiát karcsú minaretek, Romániát egy nagy Drakula-kastély, Franciaországot egy Sztrájk-felirat, Svédországot egy lapra szerelt Gripen-vadászgép, Magyarországot pedig egy görögdinnye-mező és egy kolbászból font Atomium.  

David Černý középgenerációs cseh kortárs művész, aki a nemzetközi színtéren is otthonosan mozog. (A New York-i Ronald Feldman Galéria képviseli.) Elkészítette már Szaddám Huszein formaldehidben úszó mását, hatalmas fejű csecsemői felmásztak a prágai tévétoronyra, a német követség kertjében pedig még mindig ott áll a hatalmas lábakra emelt Trabant-emlékműve. Sok vitát kavart a döglött lovon ülő Szent Vencel-szobra és a Csehország-formájú medencébe vizelő férfialakokat ábrázoló munkája.

Szerző: Rieder Gábor