Modern fáraók
Krens és Abu-Dzabi
A német Spiegel folyóirat a művészvilág egyik legbefolyásosabb nagyágyújával, Thomas Krensszel készített egy hosszú és izgalmas interjút. Krens a New York-i Guggenheim Alapítvány igazgatójaként évtizedek óra a múzeumipar globális terjeszkedéséért harcol. Sokan vitatják az általa képviselt és sikerre vitt növekvő múzeum eszméjét. De a legújabb projektbe talán a sokat látott múzeumguru bicskája is beletörik, az Abu-Dzabiban létesítendő fiókmúzeum kapcsán feltehetőleg távozni kényszerül posztjáról.
„Spiegel: Bármit is tett eddig a Guggenheim igazgatójaként, elbűvölte a művészvilágot, de mindig vitát is gerjesztett. Lehetséges, hogy az elmúlt 20 éveben több ellenséget szerzett magának, mint barátot?
Krens: Hogy feleljek erre? Lejárt dolog engem úttörőnek nevezni. De tudja, hogy lehet definiálni az úttörőket: egy csoportnyi ember, akik legelöl menetelnek, akik először hasalnak bele arccal a sárba és akiket elsőként lőnek hátba.
S: Élvezi, hogy megosztó személyiség?
K: Kedves is tudok lenni. (…) Had mondjam így: a Guggenheimnek nincs könnyű dolga mostanában. Évekkel ezelőtt, mi a nemzetközi jelenlét fokozásának a stratégiáját választottuk, Ázsiában, Afrikában, a Közel-Keleten és Dél-Amerikában. (…) De hiszek benne, hogy tovább kell erősítenünk a jelenlétünket és ez különösen Abu-Dzabiban borzasztóan fontos a Guggenheimnek. Szerettem volna, hogy nagy siker legyen, azért összpontosítottam erre az ügyre.
Alig ötszáz méterre Abu-Dzabi partjaitól, a Saadiyat Islandnek (Boldogság-sziget) nevezett, 27 négyzetkilométeres, természetes földdarabon minden idők legnagyobb és legösszetettebb építészeti beruházása zajlik. A Föld ismert kőolajtartalékának majd tíz százaléka fölött rendelkező közel-keleti emirátus 2018-ra készül el a lenyűgöző méretű és árú luxusnegyeddel. A Boldogság-szigeten világhírű múzeumok leányvállalatai és újdonsült intézmények gondoskodnak majd a turisták szórakoztatásáról. A befektetőknek sikerült megnyerni a világ legnagyobb sztárépítészeit: a Louvre új filiáját Jean Nouvel tervezi, a Guggenheimet Frank Gehry, az Előadó-művészeti Központot Zaha Hadid, a Tengerészeti Múzeumot pedig Tadeo Ando.
S: Önként vonult ki a sivatagba?
K: Igen, amit én Abu-Dzabiban terveztem, az sokkal nagyobb, mint amit eddig csináltam. Ez olyasmi dolog lesz, amilyet senki se látott ezelőtt. Az egyetlen helyes kifejezés, ami az eszembe jut, hogy ez fáraó-szerű.
S: Meg akarja mutatni mindenkinek, hogy igaza volt a nemzetközi koncepciójával és a szatellit múzeumok alapításával?
K: Miért, nem volt? Mindig is a viták legkényesebb kérdése volt, beleértve a múzeumigazgatók összes meetingjének napirendjét. És most a Louvre emberei szintén építenek egy múzeumot Abu-Dzabiban. Korábban ők is azok között voltak, akik számtalanszor bírálták a mi stratégiánkat.
S: Ravasz fogása volt, hogy mindent még szenzációsabbá és kozmopolitábbá tett. A nagy kiállítások, Anselm Kiefer, motorbiciklik, csodálatos partik és szemkápráztató épületek.
K: Ha a mi bilbaói múzeumunkra utal ezzel, akkor azt fontos kihangsúlyozni. Mindig is kerestem a jelen múzeumának metaforáját. Mikor elkezdtük tervezni a bilbaói múzeumot, az építészünk, Frank Gehry, megkérdezte, mit szeretnék. Azt mondtam, hogy alapjába véve a chartres-i katedrálist, erre Frank megkérdezte, hogy miről is beszélek?
S: És? Hogy magyarázta meg neki a gótikus templomot?
K: A középkorban, amikor valaki a faluból a városba érkezett és még sosem látott egy emeletesnél magasabb épületet, megállt a hatalmas katedrális előtt. Ezt a hatást szerettem volna elérni, ez technológia, kozmológia, tudomány és vallás, mind együtt. Lélegzetelállító.
S: A 'Bilbao-hatás' kifejezés meg is született, ami annyit jelent, hogy egy körülbelül ismeretlen iparváros átalakul a turisták Mekkájává, egy múzeum miatt . Azóta mindenki szeretne egy Bilbaót. Még a kis német város, Herford is egy Gehry-épületre szórja a pénzét. Nem vagyunk már túl a Bilbao-ötleten?
K: Miért? Óriás sikere volt, Bilbao megváltoztatta a kultúra befogadását.
S: Pontosan. A múzeumokból puszta turisztikai látványosság lett; művészet mint pénzcsinálás.
K: Nem. Bilbao után mindenki megérthette, hogy olyan múzeumokra van szükségünk, amelyek építészetileg egyediek – de persze tartalmat is kínálnak, a nézők felé fordulva. London például követte ezt a vonalat, a Tate Modern múzeumával. Valójában mindenki elfogadta mára ezt a szemléletmódot.
S: Abu-Dzabi is egy új Bilbao lesz, csak nagyobb?
K: 42.000 négyzetméterével Abu-Dzabi lényegesen nagyobb lesz, mint Bilbao, de jóval nagyobb lesz a városba tervezett Louvre-nál is. De nem lehetünk olyan kényelmesek és fényűzők, hogy egyszerűen lemásoljunk, amink már van. Az túl könnyű lenne.
S: Pedig ugyanazt a sztárépítészt, Frank Gehryt alkalmazzák most is.
K: Pontosan ez a baj.
S: Hogyhogy?
K: Olyan, mintha rendezőként előbb leforgatod a Die Hard akciófilmet, majd a Die Hard 2-t. Másodjára vagy harmadjára nehezebb meglepetés okozni az embereket. Hozzá kellett szoktatnunk magunkat az elképzeléshez, hogy Abu-Dzabi teljesen mást lesz, muszáj teljesen másnak lennie, minden szempontból. (...)
S: Pontosan mit terveznek oda?
K: Egy múzeumot a globális kortárs művészetnek. Amiben ugyanolyan hangsúlyos Kína, Közép-Ázsia, India, Afrika, Oroszország, Kelet-Európa, Európa és Amerika. Ez egy tökéletesen új elképzelés. Sőt, a múzeumnak saját gyűjteménye is lesz. Abu-Dzabi koronahercege biztosít 500 millió fontot (781 millió dollárt) a kortárs művészeti gyűjtemény fejlesztésére. (...)
S: A múzeumot végül nem is Abu-Dzabinak, hanem a turista központnak építik?
K: A velencei múzeumunk látogatói között csak 5 százalék az olasz. Mi a baj a turizmussal? A turizmusnak sok köze van a kultúrához. (...)
S: Sok [környező] ország nem kifejezetten Nyugat-barát. Nem jelent ez a helyzet nagy kockázatot a projekt számára?
K: A világ tele van politikai konfliktusokkal. Mi pont azt nem akarjuk, hogy megállítsanak ezek bennünket. Mikor először mentem Bilbaóba, az is igazán veszélyes hely volt. Baszk terrorista csoportok fenyegettek engem és mondták, hogy maradjak távol. Volt testőröm és páncélozott autóm. Nem véletlen, hogy most éppen a Közel-Keletre megyünk. (...)
S: Mindazonáltal az Abu-Dzabi projekt megbukhat.
K: Túl fontos az Emirátusnak, és túl fontos nekem is. (...)”
Fordította: Rieder Gábor