Doreta Peppa egészen különös felfedezést tett nemrégiben. Miközben az elhunyt édesapja után maradt kacatok között turkált, egy tenyérnyi papírfüzet került a kezébe. Az érdektelen apró könyvecskét ma bank széfje őrzi, ugyanis a megkérdezett görög műtárgyszakértők szerint Vincent Van Gogh használta egykor vázlatfüzetként. A szenzációs lelet eredetiségét már az amszterdami Van Gogh Múzeum munkatársai vizsgálják.

Az amszterdami Van Gogh Múzeumban őrzött Krumplievők (1885) részlete és a vázlatkönyv

Van Gogh rövid tíz esztendőre korlátozódó életművét agyonkutatta már a művészettörténet. Bár életében nem sikerült túl sok képet eladnia, ma bármi, ami az ő szignóját viseli vaskos dollármilliókat ér. Nem csoda, ha a kis vázlatfüzet lázba hozza a szakértőket és a műértőket. „Kit ne indítana meg ez a felfedezés? - kérdezte a boldog megtaláló - Ez Van Gogh szelleme. Ajándéknak szánta ezt a vázlatkönyvet, amihez hasonló nincs a Földön.” A füzet árát legkevesebb 4 millió euróra becsülik.

A posztimresszionizmus egyik legnagyobb festőjének életéről nem túl sok megbízható adat áll a rendelkezésünkre. A legtöbbet műkereskedő öccsének, Theónak írt leveleiből tudhatunk meg a végül öngyilkosságba menekült művészről. Az újonnan felfedezett vázlatkönyv sok további adalékkal szolgálhat a művész pályájának első feléről. A híradásokban bemutatott lapokon féltucat arc- és figuratanulmány volt látható eddig. Mindegyik ceruzával készült, egyik-másik alatt a jellegzetes Vincent aláírás is olvasható – a zaklatott vonalvezetésű stílus pedig összetéveszthetetlen.

A kis lapok egyikén található ceruzarajz egy összegörnyedő, terhes női aktot ábrázol. Minden kétséget kizáró a hasonlóság a Sorrow (Bánat) című Van Gogh-metszettel, amin a művész terhes, prostituált kedvese látható. Egy öreg, törődött holland parasztasszony portréjában Van Gogh első nagyszabású festményének, a Krumplievőknek jobb szélső szereplőjére ismerhetünk rá. Egy másik arcképben pedig nem nehéz meglátni a Pére Tanguy-festmények jellemzőit, a modern művészeti mozgalmak sokat tapasztalt támogatójának rendezetlen szakállát, széles karimájú kalapját és kabátjának vaskos hajtókáját. Csak a japán metszetek hiányoznak a háta mögül.

Pére Tanguy magángyűjteményben lévő portréja (1887/1888) és a vázlatkönyv

A híres főművekkel való hasonlóság már szinte gyanús. A kis füzetkén szerepel az Antwerpeni Művészeti Akadémia pecsétje (a művész tanult ott) és egy náci bélyegző is. A vázlatkönyv a III. Birodalom műtárgyállományából származik, akárcsak a hozzá tartozó, elvileg Van Goghot ábrázoló korai fotográfia. A németek ellen harcoló ellenálló katona, Doreta Peppa apja a második világháború végén zsákmányolta a csomagot egy megtámadott, visszavonuló német vonatszerelvényről. Most az amszterdami szakértőkön a sor, hogy igazolják eredetiségét.

Szerző: Rieder Gábor