Immáron kilencedik alkalommal látott napvilágot a The Power 100, a művészeti szcéna legbefolyásosabb embereinek listája az Art Review tolmácsolásában.

Ahogy arról már 2007-ben  és 2008-ban  is beszámoltunk, a lajstromon egyaránt helyet kapnak sztárkurátorok, világhírű múzeumok igazgatói, művészeti-kritikai portál és botrányhős művészek is. De mégis milyen kritériumok alapján választja ki a folyóirat a nemzetközi kortárs színtér leghatalmasabb szereplőit? Három szempontot emelnek ki. Első: milyen aktív volt – művészeti szempontból – ebben az évben? Második: milyen befolyással volt az ebben az évben előállított művészeti termékekre? Harmadik: mekkora volt ez a befolyás – inkább a nemzetközi, mint helyi viszonylatokra tekintettel?

Azt is leszögezik, hogy a legbefolyásosabb nem a leggazdagabbat jelenti: a világ leggazdagabb embere, Carlos Slim 66 ezer műtárgyból álló kollekcióval rendelkezik, viszont nem szerepel a listán, míg Eli Broad 2 ezer darabos gyűjteményével az előkelő 8. helyet foglalja el.

Az már első pillantásra is felfedezhető, hogy a tavalyi listához  képest nem történt gyökeres változás az élmezőnyben, csupán átrendeződtek a pozíciók. Az idén legbefolyásosabbnak ítélt Larry Gagosian 2009-ben az 5. helyen szerepelt. Gagosian, a híres-hírhedt galériás idén októberben nyitotta meg legújabb, kilencedik bemutatóterét Párizsban, mellyel tovább növelte az egész világot behálózó galéria-birodalmát, amit műkereskedői karrierjének 31 éve alatt épített fel. Üzleti tevékenysége nem csak a műkereskedelemre, hanem a múzeumi kiállítási és vásárlási gyakorlatára is hatással van.

Figyelembe véve, hogy a művészeti intézmények – a gazdasági válság okozta anyagi nyomás hatására – sorra csökkentették kurátori állományukat, a 2010-es év nem a „kurátorok éve”-ként fog bevonulni a történelembe. Ezért is nagy teljesítmény, hogy második helyen végzett a svájci sztárkurátor, Hans Ulrich Obrist, a tavalyi mezőny éllovasa. A harmadik helyen Gagosian egyik nagy konkurense, a Hauser & Wirth Galéria egyik tulajdonosa, Iwan Wirth áll. A Hauser & Wirth 2009 szeptemberében nyitotta meg első kiállítóterét New Yorkban, és rövid idő alatt a műkereskedelmi szcéna élbolyába küzdötték fel magukat: ma már a legnagyobb nevekkel (Louise Bourgeois, Dieter Roth) dolgoznak, és sorra nyílnak az új galériáik világszerte. A negyedik David Zwirner galériatulajdonos, Wirth korábbi partnere, az ötödik helyen pedig a MoMA igazgatója, Glenn D. Lowry áll. Ebben az évben három millióan látták a MoMA kiállításait (köztük Marina Abramovic életmű-kiállítását), ezzel a New York-i intézmény az élbolyban végzett a modern művészeti múzeumok népszerűségi versenyében.

Lowry – aki egyébként tavaly a második helyen végzett – szeretné, ha a múzeum inkább közösségi térként, mintsem műkincsek őrzési helyeként funkcionálna: ezzel a törekvésével az a célja, hogy még több látogatót csábítson a múzeumba. Bice Curiger svájci kurátorasszony, akiről már lehet tudni, hogy a 2011-es Velencei Biennálén is részt vesz majd, a hatodik helyen debütált a listán. Az új befutó után a „régi motoros” Sir Nicholas Serota, a londoni Tate Modern igazgatója áll. A Los Angeles-i gyűjtőházaspár Eli és Edythe Broad  áll a nyolcadik helyen, a kilencedikként a performance-művészetet a nemzetközi művészeti színtéren népszerűsítő, meghonosító dél-afrikai kurátor, RoseLee Goldberg végzett. A Top 10-ből a 2006-os és 2007-es győztes, Francois Pinault sem maradhatott ki, elég csak megemlíteni a velencei magánmúzeumait, a Palazzo Grassit és a Punta della Doganát .

Néhány érdekesség: a 16. helyen végeztek az e-flux művészeti-kritikai szerveződés (illetve portál) megálmodói, 17. lett a tavalyi Velencei Biennále Arany Oroszlán-díjas művésze, Bruce Nauman, Jay Jopling, a legendás New York-i White Cube Gallery tulajdonosa pedig a 25. helyen végzett. A kortárs művészet két meghatározó nőművésze sem maradhatott le a listáról, Cindy Sherman a (27.) és Marina Abramovic (35.) is előkelő helyezést ért el. Nem így a 2008-as győztes, Damien Hirst, aki már tavaly sem bírt túl nagy befolyással a művészeti életre az Art Review szerint, és idén is csak az 53. helyre futotta neki. Ahogy a tavaly 13. helyezett Jeff Koons idei teljesítménye csupán a 47. helyre volt elég. Az Art Review úgy látja, hogy Koons 2010-ben nagypapa üzemmódba kapcsolt: barátja és pártfogója, Dakis Joannou gyűjteményét rendezte, jótékonykodott, viszont idei alkotásai szakmai körökben nem arattak osztatlan sikert.

Szerző: A. Kovács Ágnes