A gazdasági krízis kezd megszokottá válni, a műkereskedelem nem ért véget, még ha meg is változtak az erőviszonyok. Mindkét nagy nemzetközi aukciósház megvált pár munkatársától, de vezetőik tagadják a cégek eladásáról keringő híreket. A régi műkereskedelmi bölcsesség szerint ilyenkor nem a bizonytalan (bár emelkedő árú) kortársakba kell fektetni, hanem a százszor kipróbált klasszikus értékekbe. A Christie's és a Sotheby's legutóbbi nagy árverésein pontosan ez történt!

Joseph Mallord William Turner: Az újjáépített Jupiter Panellenius templom, 1814-16. Photo: Christie's Images Ltd 2009.
A festményen klasszikus viseletbe öltözött figurák táncolnak a „minden görögök” főistenének templomegyüttese előtt. A klasszikus itáliai tájfestészeti hagyományban gyökerező, korai Turner kép festése idején mindez csak bukolikus álom volt, hiszen az egykori hellén kultúra romjai felett még a Török Birodalom rendelkezett.

A biztos recept
A január 29-én megrendezett New York-i Sotheby's árverésre egy öreg amerikai kereskedő például beadta Turner Jupiter templomát ábrázoló klasszikus tájképét. A festményt (ami az elmúlt években több múzeumi ellenőrzésen is átesett) 11,5 millió dollárnál ütötte le a kalapács. Bár ez kevéssel a becsült ár alsó határa alatt maradt, a kereskedő nem kesereghet: 1982-ben még mindössze 648 ezer fontért vette a képet, vagyis Turner 1000 %-os árnövekedést produkált 25 év alatt. Nem haszontalan – sugallja az Artnet tudósítója – a régi mesterekkel sem törődni, a fantasztikus lehetőségeket rejtő kortársak mellett!

Szerény eredmények
A január végi klasszikus európai művek árverésén a Sotheby's 63,9 millió dolláros forgalmat ért el (jutalékkal együtt), ami elsőre nem hangzik rossznak, de ne felejtsük el, hogy 20 %-kal alatta maradt a becsült összértéknek. Ráadásul a 289 tétel alig több mint fele talált gazdára, például két kivételesen szépségű arckép Frans Halstól visszamaradt. A Christie's egy nappal korábban (január 28.) tartott New York-i árverésén a régi mesterek még szerényebb eredményeket értek el. A forgalom mindössze 14,3 millió dollárig kúszott föl, a legdrágább tétel egy nemrég felfedezett későreneszánsz evangelista portré volt, de az se került többe (jutalékkal) másfél millió dollárnál.

Edgar Degas: Kis táncoslány, 1879-81 körül, bronz. Photo: Courtesy of Sotheby's. A különc impresszionista mester plasztikákat is készített; a most elkelt bronzszobor eredeti viasz változata a hatodik impresszionista kiállításon szerepelt 1881-ben.

Degas, a megmentő
A szakértők mégis a február eleji nagy impresszionista aukciókat várták, hiszen a korai modern mesterek már átéltek egy műtárgypiaci krachot a kilencvenes évek elején, így betonszilárd az értékük. A londoni Sotheby's február 3-i esti árverése volt az első komoly piacpróbáló esemény idén. A tavalyi fantasztikus siker megismétlődésére remény se volt, hiszen akkor az orosz oligarchák őrült licitjei 117 millió fontig repítették az este forgalmát. Idén a végeredmény jóval szerényebbre sikerült, mindössze 32,6 millió fontra. Az esemény sztárja minden kétséget kizárólag Degas balerina-szobra volt, ami 13,3 millió fontos rekordáron kelt el!

Az impresszionizmus nem divat?
A londoni Christie'snek a február 4-én tartott impresszionista és modern árverésén sikerült az, ami fő riválisának egy nappal korábban nem: túllendült a becsült összérték alsó határán. A cég egy éjszaka alatt 63,4 millió fontos forgalmat könyvelhetett el! Az árverés nagy reménysége Monet feleségéről festett impresszionista képe volt. A festmény (11,2 millió fonttal) alul maradt a Sotheby's Degas-szobrával szemben, a Bloomberg elemzője szerint azért, mert Monet korai impresszionista művei már kimentek a divatból. Nem ölik érte egymást a japán gyűjtők, mint húsz évvel ezelőtt. Viszont cserébe egyre divatosabbak a korai avantgárd alkotók, például Modigliani vagy Kees van Dongen. Bár az árverés forgalma jelentősen elmaradt a tavalyi hasonlótól, a gyászos novemberihez képest előrelépésnek tekinthető.

Szerző: Rieder Gábor