Britek a Néva partján

Bővülő Ermitázs

Az orosz cároktól örökségbe kapott Ermitázs a putyini Oroszország kulturális zászlóshalójaként terjeszkedik külföldön. A szentpétervári mamutmúzeum nyitott már kirendeltséget Amszterdamban, Las Vegasban, Londonban és Ferrarában is. A legszorosabb kapcsolatot éppen azzal a Nagy Britanniával ápolja, akivel a Litvinyenko-ügy óta ugyancsak mélyhűtött a diplomáciai viszony. De a politikának a múzeumokhoz semmi köze – vagy mégis?

Eddig még nem volt olyan brit reklámguru, akiről az Ermitázsban termet neveztek volna el. Most majd lesz: Charles Saatchi, a hírhedt londoni

Az Ermitázs 1993-ban kapta meg a Palota-tér túloldalán magasodó Vezérkari-épület keleti szárnyát. Az íves homlokzatú, klasszicizáló épületet Carlo Rossi tervezte a 19. század elején. Az Orosz Birodalom központi igazgatását ellátó házban székelt – az 1917-es forradalomig – a Külügy- és a Pénzügyminisztérium is.

műkereskedő, aki a kilencvenes években (művészet)történelmet írt a fiatal brit művésznemzedék (YBA) menedzselésével, most műveket kölcsönöz a szentpétervári múzeum számára. A The Art Newspaper szerint a hamarosan megnyíló kortárs részleg egyik szenzációja a Saatchi-gyűjteményből kiválogatott, forgó-rendszerben bemutatott anyag lesz. A milliárdos művészmenedzser szerényen csak annyit jegyzett meg: „Ermitázs-őrült vagyok, a múzeum egyik legnagyobb csodálója”.

A londoni műkereskedő és a szentpétervári közgyűjtemény együttműködésének első gyümölcse, a szigetországban nem túl nagy sikerrel futó USA Today című tárlat (amit Saatchi állított össze), pár napja már látható az Ermitázsban. A folytatásra, vagyis a Saatchi-gyűjtemény bemutatójára a múzeum új szárnyában kerül majd sor. Az Ermitázs ugyanis nemcsak külföldön terjeszkedik, hanem belföldön is. A teljes Téli Palotát és más szomszédos épületeket is elfoglaló közgyűjtemény most új termeket nyit a szemközti Vezérkari-központban. Az új részleg a 19. századtól a 21. századig kíséri végig az egyetemes művészet történetét. Ami nem olyan egyszerű dolog, hiszen az Ermitázs a bolsevik vezetés alatt nem igazán gyűjtötte az 1917-es forradalom utáni műtárgyakat.

A múzeum 1999-ben nyitotta meg az első felújított termeket a Vezérkari-épület kelti szárnyában. Itt kap majd helyet a 21. századi anyag is.

Itt kerülnek képbe a britek, akik – legalábbis az európai mezőnyhöz képest – a legerősebb marketingtevékenységet fejtik ki a kortárs művészetük külföldi népszerűsítésése érdekében. Az Ermitázs új részlegének kialakításában a londoni Royal Academy kurátorai segítik az orosz kollégákat. Sajtóhírek szerint Damien Hirst gyémántberakásos platinakoponyája (minden idők legdrágább kortárs műalkotása) is ellátogat majd a klasszikusokhoz szokott szentpétervári múzeumtermekbe jövő tavasszal. Ugyanakkor készül egy átfogó válogatás a Turner-díjas kortárs művészek munkáiból a moszkvai Puskin Múzeum számára. Sőt, erre az időszakra esik a négy nagy orosz múzeum anyagából összeállított parádés klasszikus kiállítás is, ami cserébe Londonba látogat el. Ez utóbbi katalógusához Vlagyimir Putyin írja a kedves bevezető sorokat. Oroszország – akárcsak a gázkészletét – kihasználja a múzeumi aduászt is nagyhatalmi pozíciójának visszaszerzésére.

Szerző: Rieder Gábor