Szakmájában sikeres fogorvos, jelentős műgyűjtő, József Attila bizalmasa, saját és a többiek jogaiért is kiálló, emancipált gondolkodású nő. Egy már-már klisészerűen modern, de mai szemmel is izgalmas életút.

A magyar műgyűjtők között jelentős számban akadnak orvosok, de közülük kevés nőt ismerünk. Kunvári Bella neve is egyelőre inkább csak a fogorvosoknak mond valamit, pedig a magyar műgyűjtés történetében is előkelő hely illetné meg. (1)

Művészet és műgyűjtés iránti elkötelezettségét édesapjától kapta örökül. Kunvári Fülöp (1840–1912) sikeres mérnök volt, emellett hatalmas és sokszínű gyűjteményt hozott létre: 540 olajkép és metszetek, archeológiai leletek, valamint az ország egyik legnagyobb numizmatikai anyaga volt a birtokában. (2) Nem meglepő, hogy gyermekei közül ketten is követték példáját, az 1895-­ben született Bella művészetpártoló, két évvel fiatalabb húga, Lilla pedig művész lett. Habár a gimnázium után mindketten orvosnak készültek, Lilla pár év után otthagyta az orvosi kart, inkább szobrászatot kezdett tanulni az Iparművészeti Iskolában, később pedig elismert éremművész lett. (3)

Bella az orvosi pályán belül is talált ambícióinak megfelelő területet. 1919-­ben szerzett orvosi oklevelet, s kezdetben a pszichológia iránt érdeklődött, csak ezután fordult figyelme a fogorvoslás felé; szakirányú képesítését 1924­-ben kapta meg. Első magánrendelőjét nagyon fiatalon, huszonnyolc évesen nyitotta meg az Andrássy út 21.­-ben. Sokat utazott, tanult, képezte magát, rendszeresen publikált orvosi folyóiratokban – szakterülete az akkoriban még viszonylag újnak számító fogszabályozás lett.

Személyiségének volt másik oldala is: mozgalmas társadalmi életet élt, folyamatos szellemi pezsgésben volt. Irodalmi szalonokat látogatott, Lilla húgával együtt bekapcsolódott a Galilei Kör munkájába, megismerkedett képzőművészekkel, írókkal, költőkkel, például a nála tíz évvel fiatalabb József Attilával is, akinek verseskötetét Balogh Vilma (4) irodalmi szalonjában fedezte fel. Bemutatták őket egymásnak, és hamarosan szoros kapcsolat alakult ki köztük. Habár a költő ekkortájt Gyenes Gitta, (5) illetve annak lánya, Wallesz Luca (6) után is epekedett, ez nem akadályozta meg abban, hogy tovább bővítse aktuális szerelmesei listáját: a doktornő későbbi elmondása és József Attila levelei alapján meglehetősen intenzív, de nehezen körülhatárolható viszonyban álltak egymással. Valószínűleg egy rövid életű szerelem is fellángolt közöttük – legalábbis József Attila részéről –, annyi azonban biztosan kijelenthető, hogy kapcsolatuk mély és bensőséges volt. (7) A találkozás kevésbé romantikus következménye, hogy a költő ezután Kunvári páciense is lett, és rajta keresztül ismerte meg későbbi terapeutáját, dr. Rapaport Samut. (8)

Kunvári már az egyetem mellett zongoraórákat adott, kezdetben így teremtette elő a műgyűjtéshez szükséges anyagi alapokat. Eleinte a népi kézimunkákért lelkesedett, majd egyre többféle tárgyat gyűjtött, végül szép lassan a huszadik század első felének szinte összes jelentős magyar képzőművészének munkája megtalálható lett a gyűjteményében, többek között Berény-­, Czóbel-­, Derkovits­-, Korniss­-, Rippl­-Rónai-­művek. Volt olyan művész, aki a kezelésért csak saját művével tudott fizetni. Romváry Ferenc visszaemlékezése szerint például „azért volt annyi Vajdája, mert a művész hozzájárt kezelésekre, gyakorlatilag ingyen, mert ő az akkor eladhatatlan Vajda-­képeket elfogadta fizetségül”. (9)

Kunvári Bella elhivatottan foglalkozott nőtársai jóllétével, a nőket érintő kérdésekkel is, és felhívta a figyelmet társadalmi megbecsülésükre. A magyar nőmozgalom már az 1900-­as évek elejétől virágzott, 1904­-ben megalapították a Feministák Egyesületét Budapesten, ahol több más nőegyesület is tevékenykedett. A nemzetközi nőszervezetek vezetői közül is sokan megfordultak Magyarországon: 1928­-ban például a Rotary Club mintájára alakult hágai Soroptimist Club (10) elnöke tartott előadást Budapesten, aki a Magyarországi Nőegyesületek Szövetségének elnöke, gróf Apponyi Albertné meghívására érkezett. Kunvári Bella ezen az eseményen jelentette be, hogy néhány társával megalapította a Dolgozó Nők Klubját (DNC). (11) Erre valószínűleg egy két évvel korábbi amerikai tanulmányút élményei inspirálták, melynek során a Tri Delta Clubban (12) vendégeskedett. Amint arról később a DNC nyitása kapcsán nyilatkozott, a kifejezetten nők számára létrehozott Tri Delta szellemisége és hangulata annyira megragadta, hogy a tapasztalatokon felbuzdulva és az amerikai mintát követve indították el saját klubjukat, melynek kezdetben az Andrássy út 21.-­ben volt a székhelye, ugyanott, ahol Kunvári rendelője. 1931-­re már olyan sok női egyesület jött létre, hogy az Önálló Hivatásban Dolgozó Nők Egyesületeinek és Clubjainak Szövetsége közös székhelyet keresett, hogy az összes nőegyesület egy helyen tudjon működni, ezáltal is erősítve a kapcsolatokat. Ekkor költözött a Dolgozó Nők Klubja is a közös címre, a Horánszky utca 16. alatti Emich­-palota egyik hatszobás, második emeleti lakásába. A klub alapelvei szerint minden nő számára elérhető volt a tagság, társadalmi osztálytól, felekezeti hovatartozástól és politikai meggyőződéstől függetlenül, sőt a klub szigorúan politikamentes kívánt lenni. A tagok tehát tisztán mint modern gondolkozású nők alkottak egységet. Kunvári Bella megalakuláskor adott interjújából kiderül, hogy nem harcos feminista klubot kívántak létrehozni, hanem biztonságot, nyugalmat adó „második otthont”, ahol a tagok mindenben támogatják egymást. „Nálunk minden klubtag örül, ha a másiknak nyújtani tud valamit. A kölcsönös segítség olyan erős támasz – nemcsak erkölcsi, hanem anyagi is –, hogy mindenképpen fokozza a klubtagok erkölcsi jólétét és önbizalmát.” (13)

Ez a törekvés ma nem lenne meglepő egy hasonló közösségtől, hiszen a feminizmus újabb hullámait is áthatja a sisterhood eszme, a húszas években azonban ez még nem volt jellemző, Kunváriék kezdeményezése egészen modern irányt mutatott.

A DNC tehát elsősorban támogató közösség, „biztonságos hely” volt (a szó pszichológiai értelmében is) a tagok számára, de emellett szerveztek kulturális eseményeket, előadásokat, vitaesteket, amelyekre bátran ellátogathatott bárki. Az előadások témái általában a nőmozgalmak, a női emancipációval kapcsolatos kérdések voltak. Kunvári gyakran töltötte be az estek háziasszonyának szerepét, vezette a vitákat. 1935-­ben A dolgozó nő küldetése címmel tartottak ankétot, melyre meghívták többek között az első magyar statikusnőt, Pécsi Esztert, Fischer József építész feleségét is. (14) Kunvári maga is tartott előadásokat. 1934-­ben például egy olyan konferencia keretében adott elő, amely azt vizsgálta, milyen mértékben valósult meg a női egyenjogúság a gyakorlatban. Ennek részeként Kunvári a közalkalmazott nők emancipációját elemezte, de tartott előadást Kéthly Anna szociáldemokrata politikusnő is. Habár nőegyletét szigorúan politikamentes övezetté nyilvánította, Kunvári Bella politikai orientációjára azért nem nehéz következtetni. Ismeretségi köre a szocdemekhez állt közel és konkrétan tudható, hogy 1945 után a baloldalhoz köthető Magyar Radikális Párt tagja, sőt képviselőjelöltje lett. (15)

Talán ezekben a körökben ismerkedett meg Kovács Zsuzsa belsőépítésszel (16) is, aki 1934-­ben Petőfi Sándor utcai rendelőjét tervezte. A rendelő belsőépítészeti kialakítása a 30­-as években divatos funkcionalista elvet követte, praktikus, kompakt, fehérre mázolt modern bútorokkal, lehajtható, eltolható ajtókkal. A rendelőről készült képeken jól látni, hogy a falakat már ekkor is festmények díszítették.

Párizsi udvarban lévő lakásán Kunvári Bella valóságos magánmúzeumot alakított ki, amelyről a korabeli sajtó is beszámolt. A leírásokból képet kaphatunk arról, milyen sokszínű is volt gyűjteménye: „Közép-­afrikai fonott kosarak Burundiból [...] s a tutszi-­törzs »ékszerei« [...] Tizenhetedik századbeli francia faragott szék, hímzett indiai szőnyeg, török időkből való, faragott erdélyi láda, tele korabeli szőttesekkel, hímzésekkel. A ládán magyaros kulacsok, amelyek értékét az ajándékozó személye növeli sokszorosára: József Attila adta a jóbarátnak, dr. Kunvári Bella fogorvosnak, akinek értékes magángyűjteményében 500 grafika, 150 kép, 150 szobor és plakett, s számos értékes egzotikus műtárgy található.” (17) Gyűjteményének legismertebb része azonban a több mint 300 darabos festménykollekció, melynek méltó megőrzéséről ő maga gondoskodott. Több múzeummal is tárgyalt, végül a pécsi Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtára fogadta be az anyagot, (18) amelynek egy részét 1968­-ban önálló kiállítás keretében mutatták be. (19)

„Sötét képekkel volt tele a fal gyerekszobánkban. A régi órák ütöttek, mind más időben. Volt tán 36 is, édesapa rendszeresen felhúzta őket, létrára kellett állnia ehhez. Vendégek nemigen tudtak aludni nálunk a sok óraütéstől. [...] Követni akartam édesapámat. Kicsiny változtatással. Nehéz volt olyat találni, amit ő nem gyűjtött. Telcs Gina szobrásznővel lett találkozásom, nála láttam első ízben néprajzi kézimunkákat. Ő később Kernstok Károlyné lett. Gyűjteménye nagy hatással volt rám. [...] Amikor, sokára, mint fogorvos saját munkámból lábra állhattam, folytattam a gyűjtést. [...] Az alkotó képzőművészeket többre tartottam bármely fizető páciensnél, korlát nélkül rendelkezésükre állottam. A kivételes megbecsülést érezték. Apránként nőtt a kör. A műtermekben tanultam; megpróbáltam követni fejlődésük menetét. Így tanultam, ebből. És a múzeumokban. A nézést komolyan vettem. Egy-egy utazásnál, ha holtfáradtan szállásomra értem, megpróbáltam emlékezetembe visszaidézni a látottakat. Másnap, visszatérve a múzeumba, ellenőriztem emlékezetemet, élményeimet. [...] A művészeknek, tudom, nemcsak a pénz, a juttatás vált javukra. Hanem a melléállás, a vissza hang. Légüres térben nem lehet alkotni. [...] Kaptam hazámban kultúrát. Illő, hogy adjak is. Képzőművészeink műveit immár megőrzésre – és hogy tovább hasson, minél több embernek örömet, élményt szerezhessen, tán alkotásra is buzdítson – átadom a Janus Pannonius Múzeumnak. Kunvári Bella” (Részletek az 1968 novemberében a Pécsi Janus Pannonius Múzeum Új szerzemények kiállításához kiadott kis katalógus előszavából)

A szövegben emlegetett Tri Delta Club mint női szövetség Amerikában annyira közismert és kiterjedt tevékenységű lett, hogy a hollywoodi kasszasiker Doktor Szöszi-sorozat egy-egy részében is történik rá utalás. Mit utalás! Ez az egész sztori alfája és ómegája. Például amikor a főszereplő Elle Woods a fodrásznál meglátja szigorú és vele addig ellenséges jogászprofesszornője kezén a Delta-nővériséget jelképező gyűrűt, felfedi, hogy ő is ennek kötelékébe tartozik (csak ő nyakláncként hordja a Delta-emblémát), úgyhogy rögtön be is mutatják a – kissé pomponlányos koreográfiájú – szertartásos üdvözlést, közben ezt a kiáltást hallatva: Delta hú, Delta nu, Delta, Delta csucsucsu. Hu-hu Delta, hu-hu Delta. Éta, Béta, Lambda, Mu. Hu-há Delta nu! (A magyar fordítás nem törekszik arra, hogy visszaadja az angol szöveg titkos jelentését, amit az eredeti nyelvű jelenet többszöri meghallgatásával sem sikerült megfejteni.) Arról egyelőre nincs információnk, hogy a magyar nővériség tagjainak volt-e titkos kézfogásmódja, vagy jel, amiről felismerték egymást, de ki is tételezne fel ilyesmit, amikor elviszi mondjuk a gyerekét egy kedves fogszabályozó doktor nénihez? Mindenesetre a Tri Delta-jel három egyenlő oldalú háromszögből áll össze. A Kunvári Bella-gyűjtemény egy részét bemutató 1968-as katalógus példányainak előszavába külön beragasztásra került a következő mondat: „E gyűjtemény 333 darabból áll. Felét éltemben, felét holtomban kapja meg a muzeum.” (tt)

(1) Életéről dr. Forrai Judit írt részletesen. Forrai Judit: Dr. Kunvári Bella, a modern fogorvosnő, műgyűjtő, kultúr­mozgalmár, polihisztor, múzsa. Kaleidoscope Művelődés­, Tudomány­ és Orvostörténeti Folyóirat, 2019, 10 (18). 276–290. o., http://doi.org/10.17107/KH.2019.18.276­290
(2) Romváry Ferenc: Modern Magyar Képtár – Múzeumutca. Pécsi Szemle, 2004. 90. o.
(3) Hatalmas írásos hagyatéka a Magyar Nemzeti Galéria adattárában található.
(4) Bánóczi Lászlóné Balogh Vilma (1873–1944?) irodalmár, József Attila egyik első támogatója. Életéről Bodri Ferenc írt részletesen. Bodri Ferenc: Egy arcél József Attila környezetéből. Magyar Tudomány, 44. évf. 8. sz. 1999. 962–944. o.
(5) Gyenes Gitta (1888–1960) képző­ és iparművésznő
(6) Wallesz Luca (1908–1996)
(7) Valachi Anna: „A nő számomra rejtély” – József Attila asszonyai. Noran Libro Kiadó, 2013
(8) Szigeti Lajos Sándor: A klasszikus nagymonográfia műfaji határai. Szabolcsi Miklós József Attila-­könyvéről. Tiszatáj, 1999. 011. 62–80. o.
(9) Gréczi Emőke: Huszonnyolc pesti vonatút a Csontváry­-képekért. Romváry Ferenc művészettörténész a Pécsi Képtár történetéről. MúzeumCafé, 2015 (9. évfolyam, 45–50. sz.)
(10) A Soroptimist International egy 1921-­ben Amerikában alapított női egyesület. Célja, hogy a dolgozó nők jogait érvényesítse és élhetőbb világot teremtsen a nők számára. A szervezet hamar népszerű lett az egész világon, klubot nyitottak többek között Algériában, Indiában, Új­-Zélandon, Dél-Amerikában. A Budapesti Soroptimista Club 1928­-ban, a fent említett eseményen alakult meg.
(11) Ujság, 1928. május 20. 14. o.
(12) A Tri Deltát (Delta Delta Delta) két amerikai lány alapította a Boston Universityről 1888­-ban. Egy olyan női klubot szerettek volna létrehozni, amely valóban csak és kizárólag a lányok belső értékeit és karakterét veszi figyelembe, külső megjelenésüktől függetlenül. Az alapítók külön alkotmányt is készítettek, rituálékat találtak ki, szimbólumokat vezettek be és az emblémáikat is ők tervezték. A klub a tagoknak többek között ösztöndíjprogramokat ajánlott és segített életkörülményeik javításában.
(13) Ujság, 1928. június 24. 33. o.
(14) A dolgozó nő küldetése. „A Dolgozó Nők Clubja március 5­-én este 8 órakor ankétot tart, »A dolgozó nő küldetése« címmel. Meghívott felszólalók: Rosenberg Auguszta, Kéthly Anna, dr. Possonyi László, dr. Káldor György, dr. Kecskeméthy György, Gáspárné Dávid Margit, Fischemé Pécsi Eszter. Vitavezető: dr. Kunvári Bella.” Magyar Hírlap, 1935. március 3. 13. o.
(15) Haladás, 1947. 4. o.
(16) Kovács Zsuzsa (1902–1974) baloldali építész, az Iparművészeti Iskola növendéke, majd Berlinben dolgozott. Részt vett a Kassák­-féle Munka­-körben szociofotósként. Magántervezőként, majd 1945 után tervezővállalatoknál dolgozott, ő tervezte 1959­-ben az Óbudai Kísérleti Lakótelepen bevezetett első kompakt típuskonyhát.
(17) Esti Hírlap, 1965. július 22.
(18) A gyűjteményt Bajkay Éva vette jegyzékbe. Jelenkor, 61. évf. 12. sz. (2018. december)
(19) Előszó. In: Modern Magyar Képtár Kunvári­-gyűjtemény. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Új szerzemények kiállítása, 1968. november. Kiállítási katalógus. Szerk. Kunvári Bella. Janus Pannonius Múzeum, Pécs, 1968