Drezdai Képtár 2.0

Biztonsági másolat

A Drezdai Képtár felkészült minden eshetőségre. A nemzetközi hírű festménykollekció kincseit egyszer már elszállították az orosz katonák a második világháború végén a szétbombázott tartományi fővárosból. A sok nehézség árán újjávarázsolt „Elba parti Firenze” fő gyöngyszeme, a Zwingerben látható Képtár most megduplázta önmagát. Csinált egy „biztonsági másolatot” a gyűjteményéről: a Régi Képtár anyaga június óta már elérhető a Second Life virtuális univerzumában is.

 

Fenn: a Drezdai Képtár eredeti enteriőrje. Lenn: 1:1 virtuális másolat a Second Life-ban

 

A sok millió regisztrált felhasználóval rendelkező internetes közösségi játékban, a Second Life-ban sorra nyitják virtuális kirendeltségüket a cégek és kormányok. Idén nyáron elsőként jelent meg ebben a közegben egy múzeum. A Drezdai Képtár munkatársai azt remélik, hogy az akcióval ismét felkelthetik a kulturális érdeklődést a szászországi főváros iránt. A digitális megjelenésről a neves drezdai Műszaki Egyetem egyik professzora gondoskodott. A tartalmat pedig a Képtár olyan remekművei biztosítják, mint Raffaello Sixtus-Madonnája vagy Giorgione Alvó Vénusza.
 

Balra: egy játékos az Információs Központnál, ahol ingyenes pólót választhat magának a Képtár híresebb festményeinek reprodukciójával. Jobbra: Az eredeti mű. Raffaello: Sixtus-Madonna, 1519, olaj, vászon, 265×196 cm, Drezdai Képtár

 

Bár a szász választófejedelmek már az 1560-as években gyűjtöttek műtárgyakat, az uralkodói kollekció legjelentősebb bővítése a Zwingert is építtető Erős Ágosthoz fűződik. A 18. századi barokk fénykort követően, a neoreneszánsz Képtár-szárny csak az 19. század közepén készült el, Gottried Semper tervei alapján. Az évente félmillió látogatót fogadó múzeum virtuális másolatát egy hónap alatt 10.000 játékos kereste fel. Az on-line vendégek végigjárhatják a Zwinger barokk díszudvarait, felsétálhatnak a múzeum márvány lépcsőházában és elidőzhetnek a klasszikus festményekkel szemközti pihenő padokon. Elrévedezve a kulturális közhellyé váló angyalkák pixeles figuráin.

Rieder Gábor