„Csak az egerek és én tudjuk csodálni” – mondta Nagy Katalin az 1764-ben alapított egyszemélyes cári magán múzeumáról, amit kedélyesen remetelaknak, azaz Hermitage-nak nevezett. A szentpétervári múzeum – az egerek és a cárnők helyett – ma már több millió látogatóval büszkélkedhet évente. De ezzel sem elégedett, hiszen a világ legfontosabb három múzeumának egyikeként rengeteg műtárgyat nem tud bemutatni. A túlzsúfoltság enyhítése végett megindult a tapogatózás Teherán felé.

Az Ermitázs épülettömbje a Néva felől. Balra az Új Ermitázs épülete és az Ermitázs Színház, jobbra a Téli Palota.

Castello Estense, Ferrara. Követve a globalizálódó múzeumvilág élharcosát, a Guggenheimet, az Ermitázs is terjeszkedik. Az ezredforduló óta tartó expanzió negyedik állomásaként idén ősszel nyitja meg legújabb külföldi kirendeltségét. Ezúttal Itáliában, Ferrara szívében, egy reneszánsz erődítményben. A Castello Estensében berendezett fiókmúzeum az Ermitázs „nyugatra néző ablaka” lesz. Éves fenntartása félmillió euróba kerül majd az orosz és az olasz félnek.

Sajtóhírek szerint az orosz múzeum igazgatója, Mihail Pjotrovszkij kulturális csereszerződést készül aláírni Iránnal a múzeumok és kutatók kölcsönös együttműködéséről. Az iszlámspecialista igazgató hangsúlyozta, hogy „ez egy szokványos megállapodás, amit bármelyik másik ország esetében is aláírnának, nincs benne semmi különleges. De mivel ez Irán, a média valami nagyot akar belelátni, pedig nem ez a helyzet!” Kérdés bőven adódik. A teheráni kormány idén januárban nekilátott egy lista összeállításának, ami a cári Oroszország által elhurcolt perzsa műtárgyakat tartalmazná – de állítólag erről szó sincs most.

Mindeközben nem szabad elfelejteni, hogy a rangját vesztett volt szuperhatalom – az USA bosszantására – hosszú évek óta támogatja az iszlám rezsim atomprogramját. Putyin elnök nem rest a kulturális fronton is erősíteni Oroszország hatalmi pozícióját: idén szeptemberben egy Abu-Dzabi-i luxushotelben nyit majd meg egy protokoll kiállítást, amit az Ermitázs és a moszkvai Kreml Múzeum anyagából válogatnak össze. Az Ermitázs korábban komoly terveket szőtt az emirátusbeli monumentális kulúr- és idegenforgalmi beruházással, a Boldogság-szigettel (Saadiyat-sziget) kapcsolatban. De a sokáig bizonytalankodó Louvre végül kiütötte a nyeregből: a párizsi óriásmúzeum megy az Arab-öbölbe. Azért az Ermitázst sem kell félteni, a szentpétervári múzeum sorra nyitja fiókintézményeit szerte a világon, Londonban, Las Vegasban, Amszterdamban és idén ősszel Ferrarában. Szentpétervár élen jár a kulturális globalizációban.

Rieder Gábor