Miközben a kortárs művészet igyekszik visszakapaszkodni a válság előtti csúcsokra, a klasszikusok brillíroznak. A régi mesterek piacát ugyanis alig befolyásolta a pénzügyi krízis, a spekulációtól ódzkodó vásárlók hűségesen kitartottak kedvenceik mellett. Nemcsak hogy a kereslet nem csökkent, de a decemberi nagy árveréseken fantasztikus eredmények születtek. A régi mesterek már nyáron is nagyon szépen muzsikáltak, a mostani londoni árverések viszont rekordot rekordra halmoztak. Elkelt minden idők második legdrágább klasszikus remekműve, egy Raffaello-alkotás!

„Rengeteg művészetre költendő pénz van még” – jelentette ki magabiztosan egy amszterdami művészeti tanácsadó a Bloomberg újságírójának, az egyik fényesen sikerült árverés után. „Az Amerikából, Európából, a Közel-Keletről és Oroszországból érkező új emberek valamibe be szeretnék már fektetni a pénzüket. Néhányuk a kortárs piacról érkezett, nagyon magas árakat is kifizetnek az A-kategóriás alkotásokért. Kivívják a felemelkedést, a közepes piac lassú és nehézkes nekik.” Így nem csoda, ha tetemes összegek fordultak meg a két nagy nemzetközi aukciósház klasszikus árverésén a héten.

A Christie's régi mesterekre és 19. századi művészetre koncentráló, december 8-ai árverése jelentette az igaz sikert, annak ellenére, hogy csak a tételek 65%-a talált gazdára. Az aukción elkelt Raffaello múzsafejről készített kecses vázlata, több mint 29 millió fontért. A reneszánsz mester jellegzetes eleganciáját hordozó szkeccs minden idők legdrágább (árverésen értékesített!) rajzaként vonult be a műkereskedelem történetébe. Egyetlen klasszikus remekmű előzi meg a rangsorban, Rubens Betlehemi csecsemőgyilkosság című festménye, ami 2002-ben 49,5 millió fontért kelt el, szintén Londonban.

Raffaello Santi: Múzsafej, 1508–11, fekete kréta, 30,5×22,2 cm (Courtesy Christie's) A londoni Christie's 2009. december 8-ai árverésén több mint 29 millió fontért elkelt rajz minden idők második legdrágább klasszikus alkotása. A vázlat Raffaello Parnasszus című freskójához készült, amit II. Gyula megbízásából festett a pápai lakosztályba, a vatikáni Stanzákba.

Az este sztárja mégis egy – sokkal fotogénebb – olajfestmény lett. Rembrandt csípőre tett kezű férfiről készített portréja 20,2 millió fontért talált új tulajdonost, amivel csak az ötödik legdrágább aukción elkelt klasszikus remekműnek számít – valamint a festő személyes rekordjának! A hetyke beállású holland polgárportré felvonultatja a 17. századi mester összes jellegzetes fogását, a jellemábrázolás mélységétől a selymes, barna valőrökig.  Az 1658-ban készített arcképet utoljára negyven évvel ezelőtt láthatta a közönség, árverésen pedig legutóbb 1930-ban szerepelt, amikor még nevetséges összegért (18 500 font) cserélt gazdát.
 

Anthony van Dyck: Önarckép, 1640, olaj, vászon, 60×47 cm (Courtesy Sotheby's) Az elegáns önarckép több mint 8 millió fontért kelt el a Sotheby's 2009. december 9-ei londoni árverésén. A festő messze legdrágábban eladott alkotása.

Másnap, december 9-én a nagy riválison, a Sotheby'sen volt a sor. Az aukciósház londoni árverése kevésbé látványos, de meggyőző eredményeket hozott. Bár csak a tételek 58%-a talált gazdára, még így is összejött a 15 millió fontos forgalom. Ennek a felét az angol király szolgálatában álló holland portretista, Anthony van Dyck szállította, akinek vaskos barokk keretbe foglalt, ovális önarcképe 8,3 millió fontért kelt el. Az árverés csúcspontjának számító festményt Van Dyck 1640-ben, egy esztendővel a halála előtt készítette Londonban. A 18. század óta ugyanaz az arisztokrata család őrizte.

Szerző: Rieder Gábor