A Magyar Nemzeti Galéria Bacon, Freud és a Londoni Iskola című kiállítása kapcsán az intézmény vendégkönyvében komoly vita bontakozott ki arról, hogy vajon a tárlaton látható, érzékletesen megfestett, meztelen emberi testeket ábrázoló képek a „csúnya” vagy a „szép” esztétikai kategóriájába sorolandóak-e? A sokszor keresetlenül megfogalmazott, instant véleménynyilvánítások felháborodást kifejezve boncolgatják (sic!) a kérdést: van-e helye az emberi test halandóságát, a bőr felszínét és a fizikai vázat kendőzetlenül bemutató festményeknek egy közintézmény falai között?

Az általam már korábban kiválasztott Lucian Freud-festmény a vita tekintetében közvetlenül szinte érintetlen, védett senkiföldjén helyezkedik el. Hogy miért? Mert egy növényeket ábrázoló csendéletről, az 1977 és 1980 között festett Two Plantsről van szó. Mégis a festmény apropóján felmerülő gondolatok talán mankót nyújthatnak azok számára, akik nem nyertek még magabiztosságot azon a téren, hogy a kiállítás pucér festményei nem csorbítani akarják a magunkról, azaz emberi voltunkról kialakított képünket.

A Two Plants Freud 1960-as évek közepén kezdődő korszakának fontos alkotása – egy olyan korszaké, amely alatt a festő több, botanikai tárgyú képet készített. Hatalmas, húsos vad levelek, banántól görnyedező fák, szobanövény tövében lustán heverő alakok, éles és mélyzöld levelek mögül kitekintő önarcképek és a fű-szint apró élővilága mind-mind olyan témák, amik visszaköszönnek az említett időszak festményein.

Az 1977–1980 között festett képre érdemes úgy tekintenünk, mint sok-sok levél apró, gondosan kidolgozott portréjára. A feljegyzések szerint az említett festmény volt az egyik alkotás, amin Freud azért dolgozott, hogy hozzászokjon új műtermének fényviszonyaihoz. Talán ennek is köszönhető az a részletesség, amely a fény-árnyék kapcsolatokat és az egymást elfedő levelek struktúráját jellemzi a képen. Azon a képen, amely első ránézésre nagyvonalú képmása a fauna egy kiválasztott részletének – valójában azonban millió folyamatosan végbemenő változás ábrázolása egy több, megfagyasztott pillanatból felépített, élettel teli képen.

Freud hasonlóképpen nyúlt élettelennek sejlő modelljéhez, mint ahogyan a kiállításlátogatók széles rétege által vitatott képek meztelen figuráihoz. A cél a valóság érzékletes, festői visszaadása, a koncentrált figyelem által kialakult összetett kép tolmácsolása volt.

Lucian Freud: Two Plants (1977-1980)   forrás: WikiArt

BACON, FREUD ÉS A LONDONI ISKOLA FESTÉSZETE 
A kiállítás kurátora: Elena Crippa, Tate Britain
A budapesti kiállítás társkurátora: Fehér Dávid
Helyszín: Magyar Nemzeti Galéria
Megtekinthető: 2019. január 13-ig