Befejeződött Michael Heizer City (Város) című, 1970-ben elkezdett szobrászati projektje a nevadai sivatagban – a mű szeptember másodikától látogatható, előzetes időpontfoglalással. A City történetében ez lesz az első alkalom, hogy a nagyközönség teljes egészében láthatja a Land art mozgalom ikonikus alkotását. A City megvalósulásának költségvetése több millió dollárra rúg, a több mint ötven év alatt elkészült mű pedig másfél mérföld hosszú. A nevadai sivatagban megvalósult táj-beavatkozás egyes részei sziklákból és betonból állnak, emellett vannak olyan elemei, amik úgy tűnnek mintha egy régen elveszett civilizáció városi egységei lennének.

Miután a mondanivalójuknak ragasztó segítségével nyomatékot adni kívánó klíma aktivistákat kitiltották Firenzéből, a Vatikán felé vették az irányt. Az Ultima Generazione szervezet két aktivistája csütörtökön két, a Vatikánban található szoborhoz ragasztotta hozzá magát. Az aktivisták az említett nap reggelén érkeztek meg a Vatikáni Múzeum területére, ezt követően pedig a Laokoón-csoport talapzatánál tüntettek. Nem sokkal ezt követően az intézmény munkatársai kiürítették a múzeum érintett részét, az aktivistáktól pedig elvették telefonjaikat.

Több mint egy évszázad után, az Iparművészeti Múzeum 2017-ben kezdődő költözése közben került a figyelem középpontjába az épület első emeleti galériájának eredeti mennyezeti díszítőfestése. A századforduló múzeumi látogatója még a lechneri tervek szerinti virágos festést láthatta ezen a helyen, megközelítőleg két évtizeddel később már teljesen más látvány fogadta a közönséget. 

A 2017-es zárás óta most először lehet belépni az Iparművészeti Múzeum épületébe. A szeptember 25-ig ideiglenesen nyitva tartó intézményben nem csak az Opus 735 – A háború nyomai az Esterházy hercegi kincstár műtárgyain című projekt várja a látogatókat, de ugyancsak felfedezésre vár ez a több mint száz éve készült, a későbbi ráépítés miatt feledésbe merült mennyezeti díszítés is. Ha a múzeum üvegcsarnokába érünk, a földszintről vessünk egy pillantást az első emeleti galéria mennyezeti festésére: az erősen megkopott, de hajdani pompáját még így is idéző díszítés 1896-1897 fordulóján készült. A Lechner Ödön és Pártos Gyula által tervezett múzeumi épületet 1896. október 25-én avatták, de az átadás után még bő egy éven át dolgoztak a múzeum belső tereiben, ekkor készültek el – az éppen szóban forgó – előcsarnoki és a kiállítótéri mennyezeti díszítőfestések is, s ekkor rendezték be a múzeum állandó kiállítását is. Az Iparművészeti Múzeum 1897-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, ekkor a fenti fotókon (akkor és most) is látható eredeti festés fogadta a látogatókat. Ez a virágos minta tehát csak itt maradt meg, a többit az 1920-as években fehérre meszelték.

Források: artnews.com, smithsonianmag.com, artnews.com, imm.hu