HETIPOP – Savanyúság a plafonon, megragasztott Botticelli, színes ókori szobrok
2019-ben az Art Basel Miami Beach alatt Maurizio Cattelan egy falra ragasztott banánt adott el százhúszezer dollárért – mielőtt a gyümölcsöt valaki elfogyasztotta. Most Aucklandben hasonló művészeti akció történt: az ausztrál művész, Matthew Griffin rendelt egy McDonald’s hamburgert, besétált a Michael Lett Gallerybe, majd egy a szendvicsből kivett savanyúságot a galéria mennyezetére hajított. A galéria képviselői szerint az alkotás körülbelül hatezer-háromszáz dollárba kerül – ami a hamburger eredeti árának majdnem százszorosa. A Pickle címre hallgató mű július 30-ig látható a Michael Lett Gallery kiállításán.
A mondanivalójuknak ragasztó segítségével nyomatékot adni kívánó klímaaktivisták újabb művészeti múzeumra csaptak le, ezúttal Olaszországban. Az Egyesült Királyságban az elmúlt hetekben tüntetők többször is híres műalkotások keretéhez ragasztották magukat, abban a reményben, hogy felhívják a figyelmet a globális felmelegedésre. Az aktivisták legfrissebb tüntetésének helyszíne a firenzei Uffizi volt, ahol Sandro Botticelli A tavasz című festményét választották célpontul. Szerencsére a műalkotást üveg védi, így a tüntetés során azon nem esett sérülés – mindennek ellenére, a projektben résztvevő aktivistákat három évig kitiltották Firenzéből.
Hogyan tűntek el a színek az ókori Görögország és Róma szobrainak történetéből? – teszi fel a kérdést a Met legújabb kiállítása. Az a mítosz, miszerint mindkét civilizáció a fehérség mintaképe a nyugati esztétikára vonatkozó feltételezésekben gyökerezik. A rómaiak és a görögök a Földközi-tenger térségében és Észak-Afrikában születtek, és bár felismerték a a bőrtónusban rejlő különbségeket, világukat nem ez alapján kategorizálták. Annak ellenére, hogy a legtöbb ókori szobrot színtelenül ismerjük, mára már jelentős bizonyítékaink – többek között korabeli kerámia- és festményábrázolások – vannak az ókori polikrómia létezésére a márvány-, bronz- és terrakotta figurákon. A színek nagy valószínűséggel ott tűntek el, amikor a nyugati múzeumok kurátorai és művészeti restaurátorai a tiszta forma iránti tiszteletnek adózván egyszerűen letisztították a festéknyomokat a szobrokról. A modern technológia azonban lehetővé tette az évezredes polikrómia azonosítását és újraalkotását. A végeredmény persze nem tökéletes, de igazán megdöbbentő – ahogyan az a Met legfrissebb, tizenhét ókori szobor újrafestett verzióját bemutató kiállításán látható.
Források: designboom.com, artnews.com, artnews.com