ARTMAGAZIN ❤️ ANIMÁCIÓ 8. RÉSZ – Nevettetni és meghatni – a Dargay-szakma
Miután 1949-ben politikai okok miatt eltávolították a budapesti Képzőművészeti Főiskoláról, Dargay Attila díszletfestő tanoncként talált munkát a Nemzeti Színháznál. Nagynénje személyesen ismerte Macskássy Gyulát, aki akkor a Magyar Híradó és Dokumentum Filmgyárban dolgozott, és elsősorban reklámfilmeket készített. Bemutatta neki rajzfilmekért rajongó unokaöccsét, és Dargay mindenesként bekerült Macskássy keze alá.
ARTMAGAZIN ❤️ ANIMÁCIÓ 7. RÉSZ – Az értékmentő Richly Zsolt
Animációs pályája egy animációtörténeti anekdotával indul: az érettségi évében rajzokat küldött a Disney stúdiónak, amire válaszként egy animációs kézikönyvet kapott, a The Art of Animationt. Ekkor döntötte el, hogy rajzfilmes lesz.
ARTMAGAZIN ❤️ ANIMÁCIÓ 6. RÉSZ – Ternovszky, a játékos
Ternovszky Béla a magyar animáció palettáján a populáris műfaj képviselője. Vagyis filmjei a nagyközönség szórakoztatását vállalják, szemben a szakmának vagy egy nagyon szűk befogadói rétegnek készült szerzői filmekkel, vagy éppen a kifejezetten gyereknézőket célzó mesefilmekkel.
ARTMAGAZIN ❤️ ANIMÁCIÓ 5. RÉSZ – Macskássy Gyula integratív életműve
Macskássy Gyula életműve összeforr a magyar rajzfilmmel és a Pannónia Filmstúdió megalakulásával.
ARTMAGAZIN ❤️ ANIMÁCIÓ 4. RÉSZ – A szórakoztató: Nepp József
A budapesti Iparművészeti Főiskolán Jiří Trnkának, a cseh bábanimáció mesterének tanítványa volt. A stoptrükkel (stop-motion) mozgatott figurák olyan nagy hatással voltak rá, hogy diplomamunkáját is ezzel a technikával készítette el Niccolo Machiavelli szatirikus színművéből, a Mandragórából.
ARTMAGAZIN ❤️ ANIMÁCIÓ 3. RÉSZ – Gémes József, az elkötelezett
Első alkalommal 1962-ben indítottak animációs tervező osztályt az Iparművészeti Főiskolán Nepp József szakoktató vezetésével, jobb híján a díszítő-festő szak keretében. A hallgatók Richly Zsolt, Szenes Katalin, Bleier Edit és Gémes József voltak, és közülük hárman diplomáztak 1966-ban. Nepp József úgy emlékezett vissza Gémesre, mint aki teljes vértezetben pattant ki Pallasz Athéné fejéből.
ARTMAGAZIN ❤️ ANIMÁCIÓ 2. RÉSZ – Reisenbüchler Sándor animációs kiáltványai
Reisenbüchler Sándor eredetileg dokumentumfilm-rendezőnek tanult a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Herskó János osztályában. 1964-ben került a Pannónia Filmstúdióhoz, '65-ben diplomázott, '66-ban nevezték ki animációs rendezőnek, és tagja volt a stúdió Művészeti Tanácsának is. Életében összesen tizennyolc filmet készített, legtöbbjüket könyvélményei inspirálták, úgy mint Juhász Ferenc, Tolsztoj, Karel Čapek, Jules Verne és Valentyin Raszputyin szövegei, valamint utópisztikus és sci-fi olvasmányai.
Artmagazin ❤️ Animáció 1. rész – Jankovics Marcell
Tavaly hunyt el, nyolcvanéves korában a magyar animáció meghatározó alakja, Jankovics Marcell. Nemcsak a celluloidhoz szorosan köthető szakmában, vagyis filmrendezőként és mozdulattervezőként alkotott jelentőset, hanem papíron, illusztrátorként és látványtervezőként is (írott munkásságáról nem is beszélve). Most elsősorban legfestőibb filmjeinek vizualitásával foglalkozunk, és hogy miből táplálkozik az a forma- és színvilág, ami olyan emlékezetessé teszi ezeket a műveket.
Artmagazin ❤️ Animáció
Az Artmagazin Online-on új, a magyar animáció történetére és jelentős alakjaira fókuszáló sorozatot indítunk.