Az Artmagazin Online-on új, a magyar animáció történetére és jelentős alakjaira fókuszáló sorozatot indítunk.

Az animáció a mozgókép képzőművészethez legerősebb szálakkal kötődő ága, amely kapcsán sok magyar sikertörténetet említhetünk – hiszen az animáció a hatvanas és hetvenes években a magyar film kivételesen sikeres ágazatává vált. A műfaj amellett, hogy sajátos képi világok megteremtésével, a karakterek mozgatásával, dramaturgiai megoldásokkal képes a fiatalabb generáció megnevettetésére, széles technikai tárháza és az időbeliségben rejlő lehetőségek alkalmassá tették arra, hogy palástolt üzenetekkel, képi gagekkel a képzőművészethez hasonló bújtatott üzenetek hordozója is lehessen. Most induló sorozatunk a magyar animáció kiemelkedő alakjainak életútját járja végig, a megrendelésre gyártott sikeres sorozatok, a kísérletező kedvvel készült rendezői filmek, a mára a popkultúra részévé vált dialógok és a zene eszközét tudatosan használó filmek bemutatásán keresztül. A sorozatban – amely elé örömmel ajánljuk a korábbi animáció-fókuszú Artmagazin tartalmaink, ezek a jelenlegi cikk alá gyűjtve kattinthatóak – érintjük a filmek megszületésében szerepet játszó társművészeti vonatkozásokat, valamint azt is, hogy a szóban forgó alkotások hogyan váltak ikonikussá, illetve milyen kortárs fogadtatásban részesültek bemutatásukat követően. A sorozat szerzője Láng Orsolya, a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animáció szakának doktorandusza – írásai az elkövetkező időszakban havonta lesznek olvashatóak az Artmagazin Online felületén, az első rész pedig ezen a szerdán érkezik!

/Szilágyi Róza Tekla/

Kedvcsinálóként íme Nepp József egyik korai, Szenvedély című rövidfilmje 1961-ből – amelynek karaktere már emlékeztet a Nepp József, Dargay Attila és Jankovics Marcell rendezői hármas által kitalált talán egyik legismertebb figurára, Gusztávra.

Az animációs alkotások, vagy éppen animációs életművek feldolgozása a megszokott  művészettörténeti szemlélet mentén nem egyszerű feladvány. Az animáció, mint a mozgóképes univerzum egyik sokrétű kifejezési formája, megjelenési lehetőségeit, eszközeit, közönségét tekintve is egymástól sokszor nagyon távol eső tartalmakat és minőségeket fed le. Az sem egyértelmű, hogy egy-egy figyelemre méltó munka elemzését, kutatását a filmművészetben jártas kritikusoknak, vagy művészettörténészeknek kéne elvégezniük. Általában mindkét kör távolságot tart, amelyben a műfaj megítélése mellett az is szerepet játszik, hogy kevés olyan elméleti szakember van, aki tisztában van az animációs mesterség alapvetéseivel, és képes ezen tudás birtokában értékítéleteket artikulálni. Mindez általános jelenség, nem csupán a hazai viszonyokra jellemző megállapítás. Ezért is üdvözlendő, hogy az Artmagazin a magyar animációs filmművészet meglehetősen hiányos reprezentációját felismerve új sorozatot indít. Izgalmas megközelítés, hogy neves, vagy éppen már elfeledett rendezők teljesítményét a közelmúlt kortárs képzőművészeti jelenségeivel kontextusba helyezve lehet tárgyalni. Mindez reményeink szerint arra is kihat majd, hogy felhívja a figyelmet, mennyire izgalmas terület a magyar animáció. Kiemelkedő teljesítmények születnek folyamatosan immár hetven éve, ez önmagában is érdemes arra, hogy elemzése és vizsgálata legyen azon a nívón, mint amit az elkészült filmek is képviselnek.

/Fülöp József, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora/

Nyitókép: A Szenvedély című film főcímének részlete