A nyolcadik művészet mestere

Macskássy Gyula

Katona Anikó

A nyolcadik művészet, a rajzfilm olyan csodálatos világba visz el bennünket, ahol a 7 éves és a 77 éves néző egyformán gyerekké válva élvezi a megelevenedett rajzot…” – írta 1960 körül a rajzfilmgyártásról és annak múltjáról Macskássy Gyula.1 Erről, vagyis a rajzfilmgyártásért az 1930-as évektől folytatott heroikus küzdelemről szól a nemrég megjelent kötet.

„…érdemes elgondolkodni, hogy az ilyen gazdag hagyatékok ellenére is mennyire feldolgozatlan és reménytelenül dokumentálatlan, elveszett a rajzolt mozgókép, a filmanimáció születésének korszaka” – írja a könyvben Kurutz Márton.2 Ez sajnos még a „korukat meghaladó technikával és alapossággal” készült, ötletgazdag animációs filmek kvalitása ellenére is igaz. A korban az animáció művészetét leginkább a Walt Disneyhez való viszony határozta meg, hogy ki mennyit merített belőle, vagy mennyire tudta meghaladni; ez a kérdés a Macskássy-életműben is felmerül. Macskássy Gyula rajzfilmről szóló írásában a Disney-filmek realizmusától elszakadó, a modern művészeten (Picasso, Matisse és Steinberg) alapuló, redukáló formanyelvet hirdet, aminek megfelelően, közel 40 éves pályája alatt nemzetközi viszonylatban is érdekes, különutas animációs stílust tudott kiérlelni. Már az is igazi kuriózum, hogy fennmaradt a rendkívül sérülékeny film és papír alapú életmű3. A hagyatékot a művész lánya, a rendezőként ismert Macskássy Kati találta meg az 1980-as évek elején, így szerencsére nem jutott ugyanarra a szomorú sorsra, mint a magyar mozgóképtörténet dokumentumainak nagy része.4


Macskássy Gyula rajzasztalánál az Okos lány tervezése közben, 1955

A könyv gazdagon illusztrált, szerepelnek benne festett cellek, fázisrajzok, mozgástanulmányok, figurarajzok, reklámtervek, plakátok, diafilmkockák, mindenféle dokumentum a rajzfilmprospektusoktól a meghívókig és reklámkártyákig, és persze sokféle fotó. Utóbbiak a műteremben zajló csapatmunka és a Macskássyak családi életének emlékei. Macskássy művészete a két háború közötti, Bauhaus inspirálta modernizmus hagyományaiból indult: Bortnyik Sándor Műhely nevű magániskolája növendékeként kezdett el reklámokat tervezni. A mester is kísérletezett animációval (Mr. Pipe csodálatos éjszakája, 1931), azonban a magyar animáció atyjává tehetséges tanítványa vált. Az 1932-ben megalapított Coloriton Stúdióban három 20 éves fiú (Macskássy mellett a később az első egész estés brit animációs filmet alkotó Halász János/John Halas, illetve Kassowitz Félix) kezdte meg munkáját, amely nemcsak művészet volt, de remek üzlet is, hiszen itthon elsőként készítettek animációs reklámfilmeket. Folyamatosan fejlesztették, tanulták a technikát, és ez a felkészültség bravúros történetekkel és humorral párosult. Macskássy tevékenysége tehetséges és részben világhírűvé vált társakhoz kötődik ekkoriban: az említett Halász mellett Marczincsák Györgyöt (a sci-fi műfaj egyik legendáját George Pal néven5) kell említeni. Filmjeikben a zene László Sándor (a műfajközi kísérleteiről ismert Alexander Laszlo) vagy Ilosvay Gusztáv munkája volt, a filmanyag, amit használtak, pedig a Gáspár Béla által Németországban feltalált Gasparcolor.


1955-ben az OTP Takarékbetétkönyvet hirdető, de rejtett módon a Danuvia motorkerékpárnak is hírverést csináló reklámfilmjük újravágásával készítette el a Macskássy-stáb a fiktív népmesei környezetre átírt Okos lányt (1956), mely az első olyan mozifilmként vetített szerzői animáció volt Magyarországon, amely önreflektív módon utalt vissza a rajzfilmre mint önálló médiumra.


Csak a ma élő, „modern” Okos lány képes az őt faggató Királyfi kérdésére megfelelni: Varázslat és tündérmese / Emberi kéz teremtette, Csodaszalag, ha ezt látod, / Magad benne megtalálod. Mi az? – A rajzfilm.

A Macskássy-műhely változó személyi felállásban és szervezeti keretek között működött, nehezen, de az államosítást túlélve is folytatta tevékenységét, és az ötvenes évek elején, hatalmas küzdelmek árán létrehozta első autonóm alkotásait. Munkásságának kulcsműve az első színes magyar rajzfilm, az 1951-ben készült A kiskakas gyémánt félkrajcárja, amelyet a Két bors ökröcske, az Egér és oroszlán és más, máig ismert mesék követtek. A Macskássy- mesékben megjelennek a szocialista korszakra jellemző didaktikus elemek: a gyenge vagy apró hős felemelkedése (A kiskakas…, Két bors ökröcske) a közösségbe beilleszkedés előnyei (Erdei sportverseny, Telhetetlen méhecske) stb., de készült olyan kuriózum is, mint a rajzfilm műfajára magára rákérdező Okos lány.


Az első egész estés magyar meserajzfilm, A kiskakas gyémánt félkrajcárja, 1951

A következő, 1960-as években kibontakozó korszakot modern formavilág jellemezte, és a filmekben a Disney-féle realizmust megtörve egy vonallal megrajzolt, síkszerű figurák tűntek fel. Kulcsmű például A ceruza és a radír, amelyben a rajzfilmkészítők megelevenedett eszközei kapták a főszerepet. Ebben a modernista törekvéseknek nem éppen kedvező korszakban a rajzfilm médiumával játszó önreflektív gegfilmek mellett az élet értelmére kérdező társadalomkritikus alkotások is készültek a Macskássy-műteremben, és reflektorfénybe került nemcsak Várnai Gyula fanyar humora, de a pályakezdő Dargay Attila is. A magyar rajzfilm atyja ugyanis nem hasonlott meg: „a szocializmusban Macskássy a ráció, a szabad szellem anakronisztikus képviselője volt”.6 A könyv a négy évtizeden átívelő, sokrétű pálya összefoglalására vállalkozik, teljes filmográfiát, sőt, DVD mellékletben a fennmaradt filmeket is közli.


A Két bors ökröcske című film plakátja, 1955 Az alkotók a mese forrásvidékének autentikus megidézése érdekében a folklórból származó stilizált formakincs tanulmányozására valóságos kis székely múzeumot rendeztek be a stúdióban. A film elkészítésébe mint rajzoló a később rendezőként ismertté vált Huszárik Zoltán is betársult.

A tanulmányok a Macskássy-életmű különböző területeivel és korszakaival foglalkoznak, a reklámfilmekről Orosz Márton, a plakátokról Bakos Katalin, a diafilmekről Bíró Ferenc, a zenét szerző Ilosvay Gusztávról Kurutz Márton írt. Varga Zoltán a mesék dramaturgiájának sajátosságaival, tipológiával foglalkozik. Orosz Anna Ida tanulmánya a Macskássy–Várnai duó gegfilmjeinek szatirikus világáról szól. Az életmű nem kizárólag animációtörténeti szempontból jelentős, hanem a közízlést, a vizuális kultúrát alakító volta miatt is. A magyar animációsfilm megteremtőjeként számon tartott Macskássy ugyanis olyan műfajokban alkotott – mint a reklámgrafika, reklámfilm, rajzfilm –, amelyek széles közönséghez szólnak, ezért óriási a hatásuk. Ahogy Orosz Márton írja: „nyilvános képei felmérhetetlen hatást gyakoroltak a társadalomra, az emberek vizuális gondolkodására,”7 de Dargay Attila szerint ennél is egy kicsit többet tett: „egész életében a szépséggel próbálta menteni sorsunk méltóságát”.8


Macskássy Kati – Orosz Anna Ida – Orosz Márton: Macskassy Gyula – animaciosfilm-rendező, tervezőgrafikus, a magyar rajzfilmgyartas megteremtője.

Magyar Nemzeti Digitális Archívum, 2015, 275 oldal, 3990 Ft (DVD-melléklettel)

• • •

 

1 205. o.

2 237. o.

3 Legalábbis egy jelentős része fennmaradt, természetesen maradtak még fehér foltok.

4 A tragikus második világháborús veszteségről, vagyis a budafoki raktár felrobbanásáról Kurutz Márton számol be a kötetben.

5 Például az Időgép című film producere, rendezője volt.

6 Idézet Orosz Anna Ida tanulmányából, 146. o.

7 Idézet Orosz Anna Ida tanulmányából, 146. o.

8 Idézet Orosz Márton tanulmányából, 75. o.

9 146. o.

 

Full 004822