ARTANZIX / 81

Szerkesztői beköszöntő

Veszprémi vendégség – vasak Vassnál

Nyár derekán, dőlő hőségrekordok közepette diadalmas vasszobrok álltak fel Veszprém közterein. A kezdetben matematikai képleteken, a véletlen fogalmán filozofáló, később gigantikus léptékbe váltó francia szobrász, Bernar Venet művei Bázel, Szöul és Luxemburg után október végéig a Vass Gyűjteményben vendégeskednek.

A szavak nem elegek

Több csatornán is fut a tévében a Dr. Csont című sorozat, amelyben, a címből kitalálhatóan, a főszereplőnő csontmaradványok alapján deríti ki egy-egy bűntény tettesét. Ehhez a mintát egy olyan orvosnő jelentette, aki a pompeji ásatásokon dolgozott, és a megkövült lávafolyamból fejtette ki a megkövesedett testeket. Fodor János művei között egy csomó öntvény szerepel, de nemcsak ezekre jellemző, hogy archeológiai, a művészetet a tudománnyal és a véletlenekkel párosító szemlélet termékei. Egyébként pedig olyanok, hogy 100-200 év múlva, ha múzeumon kívül, csak úgy, találnak majd tőle valamit, művészettörténész legyen a talpán, aki megmondja, hogy az a valami micsoda és hogy keletkezhetett.

Esemény a Pompidouban

Azt hiszem, a döbbenet a legjobb szó arra, amit Mona Hatoum párizsi gyűjteményes kiállításán éreztem. Öt percbe se telt, hogy rátelefonáljak családom tagjaira: hagyják a Matisse-okat, Mondrianokat és Rothkókat a Pompidou negyedik emeletén, és azonnal jöjjenek az ötödikre, mert ezt látniuk kell. Elég határozott lehettem, mert jöttek azonnal.

Don Juan de Zurbarán

Noha Francisco Zurbaránt is csak pár évtizede fedezték fel újra, fiáról, Juan de Zurbaránról még kevésbé tudtunk.

A Történelmi Képcsarnok középkori falképmásolatai

Miért visel zsírral impregnált bőr vértet és magyar süveget Szent Orsolya kérőjének angol kísérete egy trevisói kápolna középkori freskóján? Viselettörténeti kuriózumokról és a freskómentő eljárás izgalmas technikájáról egyaránt szó esik Nagy Lajos itáliai hadjáratának egyik különös emléke kapcsán.

Kulináris békefenntartók az USA-ban

Ritkán hallani olyasmiről, hogy egy törzsvendég azért követeli, hogy vegyenek le egy menüsort kedvenc étterme kínálatáról, mert az Egyesült Államok és Kuba között megindultak a diplomáciai tárgyalások. Ennek fényében pedig már nincs értelme ott enni, gondolja. A panaszkönyvi bejegyzés – még akkor is, ha csak a közösségi hálón hagy nyomot – különösen cseng, de nem egy olyan étkezdében, ahol a konfliktusokba csomagolt étel a konyhafőnök ajánlata.

Az „elvesztett” serleg

Szocializmus kori krimi, kár, hogy nem lett belőle film. Ahogy a kitelepítéstől félő, jó családból való tulajdonos átmenekíti kincsszámba menő ezüstserlegeit a vidéki plébániára (esetleg Pécsi Sándor lehetett volna a jó szándékú pap), majd jön a rendőrségi és osztrák kapcsolataival egyaránt dicsekvő ellenszenves nepper, aki felbecsültetés ürügyén elviszi, majd „a postán elhagyja” az ikerserleg egyik felét, és utána azt bizonygatja, úgyis csak értéktelen másolat volt.

Mozgás, Absztrakció, Dimenzió, Invenció

Több mint fél évszázados történelemmel büszkélkedhet a ma is élő nemzetközi művészeti mozgalom, a MADI, amely Dél-Amerikából indult, majd a világ számos országába továbbgyűrűzve fejlődött tovább. Itthon kevesen ismerik az irányzatot, bár egyik alapítója a magyar származású Gyula Kosice volt, a geometrikus absztrakt művészeti áramlat hazai életét pedig már húsz éve szervezi egy elkötelezett művész házaspár, Dárdai Zsuzsa és Saxon-Szász János.

Pars pro toto, totum pro parte,

Kik örülhetnek annak, hogy bekerültek a modern magyar festészet remekeit felsorakoztató válogatásba? Mennyire objektív a kánonképzés, kihez forduljanak a reklamálók? Erre a legutolsó kérdésre tudjuk a választ: tempus omnia revelat.

Főz, süt, fűt

Sorra rendezik a konyhaforradalommal, designnal és gasztronómiával kapcsolatos kiállításokat az egyébként nem kifejezetten erre szakosodott kiállítóhelyeken. 2011-ben a MoMA-ban Counter Space címen nyílt az első konyhatörténeti tárlat, az idei milánói Art & Food Vadas József szavaival rituális látványshow a konyha körül*, és idén nyáron Bécs is konyhaszemlét tartott. Nemrég zárt a bécsi Iparművészeti Múzeum (MAK) Konyha/bútor kiállítása, amely bútortörténet mellett az új trendekre koncentrált.

Bloomsday a Bálnában

Egy rendes dublini – és a világ minden más táján élő Ulysses-fan – június 16-án ünnepli a Bloomsdayt, megemlékezvén arról a híres napról, amelyen James Joyce először találkozott múzsájával, későbbi feleségével, Nora Barnacle-lel. Ez a nap, egy átlagosnak mondható szerelem történetének kezdete valószínűleg nem sok mindenkit érdekelne, ha Joyce maga nem datálta volna ugyanerre az időpontra világhíres tudatfolyamregényét. Leopold Bloom egy napjának teljes története, a vaskos Ulysses egész cselekménye 1904. június 16-án játszódik.

A nyolcadik művészet mestere

A nyolcadik művészet, a rajzfilm olyan csodálatos világba visz el bennünket, ahol a 7 éves és a 77 éves néző egyformán gyerekké válva élvezi a megelevenedett rajzot…” – írta 1960 körül a rajzfilmgyártásról és annak múltjáról Macskássy Gyula.¹ Erről, vagyis a rajzfilmgyártásért az 1930-as évektől folytatott heroikus küzdelemről szól a nemrég megjelent kötet.

A Kröller-Müller

Amikor Helen Kröller-Müller kiváló kortárs gyűjteményét egy erdő közepén álló épületbe költöztette, meg volt győződve arról, hogy a harmincas években a távolság már nem lehet akadály. Tévedett. Még ma sem mindenki tudja, és ha hallott róla, sem veszi a fáradságot, hogy felkeresse Hollandia első modern művészeti múzeumát (nem mellesleg második legnagyobb Van Gogh-kollekcióját), alig egyórányi autóútra Amszterdamtól. És még ha csak Van Gogh lenne…