Mozgás, Absztrakció, Dimenzió, Invenció

Nevelő Judit

Több mint fél évszázados történelemmel büszkélkedhet a ma is élő nemzetközi művészeti mozgalom, a MADI, amely Dél-Amerikából indult, majd a világ számos országába továbbgyűrűzve fejlődött tovább. Itthon kevesen ismerik az irányzatot, bár egyik alapítója a magyar származású Gyula Kosice volt, a geometrikus absztrakt művészeti áramlat hazai életét pedig már húsz éve szervezi egy elkötelezett művész
házaspár, Dárdai Zsuzsa és Saxon-Szász János.

 

A MADI

A MADI előzményeként az uruguayi származású Joachim Torres Garciát emlegetik, aki a párizsi Cercle et Carré csoportban együtt dolgozott Vaszilij Kandinszkijjal és Piet Mondriannal. Dél-amerikai tanítványai – Carmelo Arden Quin, Martin és Ignacio Blaszko, Rhod Rothfuss és Gyula Kosice – mesterüknek köszönhetően megismerhették az európai művészeti színteret, majd 1946-ban megalapították a MADI névre keresztelt új művészeti mozgalmat, melynek lényege szisztematikus összművészeti építkezés lett, a többszögű festészet és a mobil szobrászat mellett bevonva az építészetet, zenét, költészetet és táncot. Ezt fejezi ki a mozaikszóból összeálló név is: Mozgás, Absztrakció, Dimenzió és Invenció. 1948-ban Arden Quin Párizsba költözött, ezzel két, jól körülhatárolható csoportra oszlott az addig egységes mozgalom: az európai csoport Quin vezetésével működött tovább, míg a dél-amerikai a kassai származású Gyula Kosice irányításával. Quin minden erejével igyekezett fenntartani a MADI csoport-jellegét, így az Európa-szerte jelentős mozgalommá nőtte ki magát. Elmondható, hogy 2010-ben bekövetkezett haláláig Carmelo Arden Quin maradt a Franciaországból induló európai MADI mozgalom motorja. Így jellemzi művészetük lényegét: A MADI-t az impresszionizmus, a kubizmus, a fauvizmus, a futurizmus, a dada, a szürrealizmus, az orosz szuprematizmus és a konstruktivizmus együttesen formálták, ezen művészeti mozgalmak, stílusok örökségét viszi tovább. Ha analizáljuk ezeket a mozgalmakat, láthatjuk, hogy mindegyik egy-egy koncepció mentén haladt.

[…]
[…] az impresszionizmus vetett véget az akadémizmusnak, [ez] nyitotta meg a művészetet a tér felé, hozta el a szabadság levegőjét. Ezek nagyszerű tények, ugyanakkor sehol nem találkozunk a poligonalitás problémájával. […] Vajon a konstruktív, konkrét művészek miért ragaszkodtak a derékszög alkalmazásához, a négyzethez, téglalaphoz, amely keretbe zárta őket? Miért nem választották a háromszöget, az ötszöget, hétszöget, amelyek képesek megnyílni a végtelen felé? Ez a dimenzióváltás hiányzott a képzőművészetből, ezért kellett létrejönnie a MADI-nak a negyvenes évek Dél-Amerikájában, hogy a festészet felületét, amely évszázadokon át be volt zárva a keretbe, a derékszögbe, kiszabadítsa onnan…”1
 


Saxon-Szász János: Meditatív struktúrák I., 1995, fa, olaj, 120 × 120 cm

A MADI Magyarországon

1991-ben találkozott Carmelo Arden Quinnel Dárdai Zsuzsa és Saxon-Szász János a francia fővárosban, és hamar egyetértettek a művészetről vallott nézeteikben. Quin arra biztatta a magyar házaspárt, hogy keressenek olyan művészeket hazájukban, akik hasonló munkamódszerükkel szívesen azonosulnak a MADI szellemiségével. Mivel Zsuzsa ekkor már csaknem egy évtizede dolgozott Fajó János, a magyar geometrikus absztrakt művészet egyik meghatározó alakja mellett a Józsefvárosi Galériában, így ismerték és felkeresték azokat a művészeket, akik jellemzően Kassák, Moholy-Nagy, Vasarely vagy Schöffer hagyományát követték vagy merítettek az amerikai Frank Stella művészetéből. Közülük sokan rokon irányzatként üdvözölték a MADI-t és boldogan állítottak ki az 1993-as Formázott című kiállításon az akkoriban Ézsiás István által vezetett győri Műcsarnokban. Dárdaiék célja nem volt kevesebb, mint Quin intelmeihez hűen létrehozni a magyar MADI mozgalmat. Ehhez 1993-ban kezdődött meg a toborzás. Néhány hónappal később, 1994 februárjában – még néhány művésszel bővülve – a budapesti Kassák Múzeumban mutatkozott be a Formázott című tárlat. A kiállítók között megtaláljuk Bak Imre, Bányász Éva, Budahelyi Tibor, Csiky Tibor, Ézsiás István, Fajó János, Herczegh László, Hetey Katalin, Horváth László, Klicsu Lajos, Konok Tamás, Marafkó Bence, Maurer Dóra, Nemes Ferenc, Saxon-Szász János és Szőnyei György nevét.


Saxon-Szász János


Dárdai Zsuzsa

1995-ben alapította meg Dárdai Zsuzsa és Saxon-Szász János a MADI múzeumot és létrejött a magyar MADI csoport, amelynek tagjai a mozgalom szellemiségét vállaló művészek voltak. A gyűjtemény törzsanyagát az alapítás alkalmából megrendezett győri Nemzetközi MADI Fesztiválon bemutatott alkotások adták, amelyeket a világ minden tájáról érkező művészek ajánlottak fel a magyar MADI múzeum számára. A következő húsz év nem telt eseménytelenül. Egyrészről több meg nem valósult próbálkozást hagyott maga mögött a gyűjtő házaspár, hogy múzeumhoz méltó állandó teret találjanak az alkotásoknak, másrészt aktív szervezői tevékenységükkel nemzetközi fesztiválok, időszaki kiállítások, pedagógiai foglalkozások sorát hozták létre. Kiadták a tíz lapszámot megélt MADI Art Periodicalt is, hogy a MADI mozgalom szellemiségéhez híven közel vihessék azt közönségükhöz, a mindennapi emberekhez.
 


Carmelo Arden Quin: Teljesítmény I., 1992, fa, akril, 30 × 75 × 5 cm


Carmelo Arden Quin

 

A váci Városházán

A Nemzetközi Mobil MADI Múzeum 2014. március 15-én nyitotta meg kapuit a váci Városháza barokk épületében. Fördős Attila, Vác polgármestere kiemelt figyelmet fordít a város kulturális életének fejlesztésére, amelynek középpontjában a modern és kortárs művészet áll, így a hatalmas nemzetközi kortárs gyűjtemény befogadása és gondozása illeszkedik a város programjába. Vácott az elmúlt évek eredménye több állandó tárlat megnyitása is, melyben nagy szerepe van Papp László műgyűjtőnek, Vác kulturális tanácsadójának. Hatalmas magángyűjteménye alapját képezi a városban található Modern Művészeti Gyűjtemény törzsanyagának, olyan művészekkel, mint Matuska Szilveszter (aki a biatorbágyi viadukt felrobbantása után a börtönben festeni kezdett), Scholz Erik, Dombay Lelly, illetve a helyi alkotók is képviseltetik magukat a kollekcióban (Orvos András, Cs. Nagy András, Monos József, Gaál Imre, Markó Erzsébet, Mizser Pál, Koltai Gábor, Németh Árpád). Ezenkívül megnyílt Gádor István életmű-kiállítása, valamint a Sajdik Ferenc- és a Hincz Gyula-gyűjtemény is látogathatóvá vált.


Kiállítás enteriőr Vácott

A MADI múzeum ötszáz alkotása között grafikákat, festményeket, objekteket, szobrokat és installációkat láthatunk. A földszinten találkozhatunk például Fajó János 10 szerigráfia a hatvanas évekből albumával, Nicolas Schöffer Varigráfiáival, de itt kapott helyet a MADI gyökereiről, a konstruktivizmusról szóló egység is, ahol Tatlin, Rodcsenko, Malevics, El Liszickij alkotásaiból készült reprint szitanyomatok, valamint Kandinszkij Pedagógiai ábrája, Kassák Képarchitektúrái, Moholy-Nagy László egy szitanyomata is látható. Az emeleti folyosókon megtekinthetjük Arden Quin, Bolivar, Jean Branchet, Piergiorgio Zangara és valamennyi MADI-alkotó formázott műveit, szobor-objektjeit. A közeljövő tervei közt szerepel egy pedagógiai műhely létrehozása, ahol a francia Mouans-Sartoux-ban Gottfried Honeggertől tanult „Látni-tanítani” művészetpedagógiai módszert ültetné át Saxon-Szász János a hazai gyakorlatba. És várható a gyűjteményi katalógus, amely a hazai mozgalom 20 éves története mellett bemutatná a kollekciót alkotó 500 művet is.


A váci Városháza épületében kapott helyet a MADI Múzeum

Nemzetközi Mobil MADI Múzeum,

Vác – Dárdai–Saxon-gyűjtemény, Vác, Városháza

(A nyári szezonban az épület a szokásos múzeumi nyitvatartással, hétfői szünnappal üzemel.)

• • •

1 Dárdai Zsuzsa: MADI Univerzum, interjú Carmelo Arden Quinnel és Jorge Glusberg: A MADI és a kortárs művészet nagy kalandja 1996. In: MADI Art Periodical No. 1. (1998) 8–9. o.