Gold und Liebe II. – Nincsenek határok
A Hyperlink Athens két fiatal görög művész, Alexandra Koumantaki és Yannis Voulgaris projektje, független kurátori platformja és önálló, elasztikus művészi entitása. A kollektíva 2017 óta alakul át és újra a művészi és kurátori munkát, a valós és virtuális teret, illetve a műtárgy mediális határait lebontó és újraértelmező együttműködéseken, térspecifikus, off-site és in-situ munkákon keresztül.
Gold und Liebe I. – Beszélgetés Katie Zazenskivel gondoskodásról, (virtuális) identitásokról, a Stroboskop Art Space-ről és Lengyelország politikai valóságáról
A Stroboskop Art Space fizikai tere egy kis garázs, Varsó Ochota negyedében.
„Kevésnek érzem azt jelenleg, amit egy konceptuális munka tud adni, vagy amit én tudok adni egy konceptuális munkával”
Balogh Viktória 2019-ben végzett a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karán fotográfia mesterszakon. 2018-ban és 2019-ben még hallgatóként elnyerte a Magyar Fotóművészek Szövetségének fotográfiai ösztöndíját, 2020-ban pedig bekerült a Pécsi József Fotóművészeti ösztöndíj első évfolyamába is.
Történeteket mesélő, személyiséggel rendelkező dizájn
Londonban mutatkozott be ezen az őszön egy új, progresszív kortárs galéria, az Initio Fine Arts, méghozzá egy magyar és egy algériai–francia alkotó munkáival. A választás nem véletlen, az Initio egyik fókusza a kelet-európai dizájn. Marie Tourre de Robiennel, a kiállítás kurátorával és a galéria egyik társalapítójával Jankó Judit beszélgetett arról, mi köti össze a két tervezőt, és most, hogy mindenki bezárkózik, hogyan lehet mégis határokon átívelő programokat végigvinni, hogyan lehet folytatni az érzékeny és multikulturális párbeszédeket, amikor mindenki a lokálisra koncentrál.
2020. SZEPTEMBER 4.
Görög partok, Párizs-dilemma, hajnali whisky a város felett, és egy érzékelést stimuláló festészeti életmű. Beszélgetés Bullás Józseffel a hatvanról, hogy mit visz és mit hoz egy kerek születésnap.
EJTECH feat. Dior
Az EJTECH (Esteban de la Torre és Kárpáti Judit Eszter) stúdió tagjai kísérleti interfészekkel és elektronikus textilekkel dolgoznak. Nemrég részt vettek egy grandiózus Dior kollaborációban, úgyhogy interjút készítettünk velük, hogy többet tudjunk meg nemzetközi sikereikről.
Hüsi
Vincze Ottó öt grafikája bekerült a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár gyűjteményébe, Vigyázz! Nagyfeszültség! című szabadtéri installációja pedig még pár hónapig látható a Kiscelli belső udvarában. A műtárgyvásárlás alkalmából Árvai Mária és B. Nagy Anikó beszélgettek a művésszel. Az interjú monológgá alakított változatát közöljük most az Artmagazin Online-on.
„Úgy érezzük, egyedül kell megoldást találnunk”
Három hónapot kellett várni, hogy megnyíljon a Budapest Galéria napjaink legégetőbb problémáit feldolgozó kiállítása, az Eddig minden rendben. A mindennapi szorongásainkat, a teljesítménykényszert, a munkából fakadó kiégést, valamint az erre adott reakciókat vizsgáló tárlatot a vírushelyzet kényszerítette parkolópályára, ám még aktuálisabbá vált általa. Gadó Flóra, a kiállítás kurátora mesél arról, honnan ered a találó címadás, mennyiben segíthetnek az alkotások a mindennapi problémákon, vagy hogy milyen minták figyelhetők meg a hazai és a nemzetközi művészek témára adott reakcióit illetően.
„A kortárs művészetnek egyre nagyobb részt kell megmutatnia az alkotási folyamataiból annak érdekében, hogy nagyobb elismeréseket érhessen el”
Andrew Herzog egy multidiszciplináris, konceptuális alkotó és dizájner, aki manapság leginkább köztereken, installációk és városi intervenciók formájában megvalósuló projekteken dolgozik. 2018-ban a National Museum of Art of Romania bukaresti épülete köré festett egy 1 méter széles és 1 km hosszú fehér kört – 2020-ban pedig épp ennek a műnek a megszületéséről adott ki egy ingyenesen letölthető könyvet, ami a mű létrehozása mögötti háttérmunka mellett az ötlet kidolgozásának folyamatáról is transzparensen mesél.
„Ez egy közös misszió, ami megpróbálja a mindig nehéz, de szerintem lehetséges win-win szituációt megalapozni”
Mákó Bori INSIDE / OUTSIDE címre hallgató (lakó)térspecifikus kiállítása július 16–17. között volt megtekinthető egy Szentkirály utcai magánlakásban, a Kápolna Collection szervezésében. A kapuit hamarosan megnyitó pasaréti Kápolna co-space és kiállítótér olyan kreatív projekteknek ad otthont, melyeknek szervezői együttműködési lehetőségeket keresnek gazdasági, társadalmi, üzleti és művészeti kezdeményezések összekapcsolására. Kíváncsian arra, hogy a vírushelyzetben hogyan tud elstartolni egy új kezdeményezés és pontosan mik a kollekciót építő csapat tervei, a kiállítás szervezőjével és a Kápolna Collection egyik ötletgazdájával, Matheidesz Rékával és a kollekció épülését segítő kurátorral, Kovács Andreával beszélgettünk.
1+1 = 3, vagyis én és te együtt, az a „mi”
A tragikus következményekkel járó, egész világon elterjedt járvány miatt dolgoznunk kell az ember és természet közötti új egyensúly megteremtésén. A művészetnek is ezen kell fáradoznia. Beszélgetés Michelangelo Pistolettóval, aki nemrégiben győzte le a Covid-19 fertőzést.
Mesélő homlokzat
Willem van de Ven hosszú évek óta Loffice-rezidens – a Salétrom utcában hamarosan nyíló új Loffice coworking bázis épületének homlokzati grafikáját is ő tervezte. Sőt ő az Artmagazin–Loffice együttműködés jegyében indult „art detektív” rejtvénysorozat ötletgazdája és grafikusa is.
„Ráharaptunk, és szemérmetlenül megindult a lopás, különösen, mikor kiderült, hogy a franciák nem fogják üldözni mindezt”
A Szentendrei Képtárban volt látható annak a kutatómunkának az eredménye, ami a híres, 1959-es műcsarnokbeli francia könyvkiállítás történetét dolgozta fel. Erről tudható, hogy a kéthetes nyitvatartási idő alatt a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. A szemtanúk és „tolvajok” között akadtak főiskolás művészek és művészettörténet szakos egyetemisták is. A nagy könyvlopás. Francia könyvkiállítás a vasfüggöny mögött című kiállítás kurátorai, Árvai Mária és Véri Dániel velük készítettek interjúkat, hogy a könyvlopás téma mellett feltérképezzék: az 50-es, 60-as évek elszigeteltségében hogyan lehetett „nyugati” információhoz, képekhez, reprodukciókhoz jutni. Ezek a forrásértékű interjúk – a kiállítás katalógusa mellett – az Artmagazin Online-on jelennek meg.
„Amikor Mathieu-t megismertem, egy olyan lökést kaptam, hogy oké, meg vagyok mentve”
A Szentendrei Képtárban volt látható annak a kutatómunkának az eredménye, ami a híres, 1959-es műcsarnokbeli francia könyvkiállítás történetét dolgozta fel. Erről tudható, hogy a kéthetes nyitvatartási idő alatt a könyvek nagy részét ellopták a látogatók.
„Összeesik, ráteszik a sienai festészeti albumra, és azzal együtt ki lehet majd vinni”
A Szentendrei Képtárban látható most annak a kutatómunkának az eredménye, ami a híres, 1959-es műcsarnokbeli francia könyvkiállítás történetét dolgozta fel. Erről tudható, hogy a kéthetes nyitvatartási idő alatt a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. A szemtanúk és „tolvajok” között akadtak főiskolás művészek és művészettörténet szakos egyetemisták is. A nagy könyvlopás. Francia könyvkiállítás a vasfüggöny mögött című kiállítás kurátorai, Árvai Mária és Véri Dániel velük készítettek interjúkat, hogy a könyvlopás téma mellett feltérképezzék: az 50-es, 60-as évek elszigeteltségében hogyan lehetett „nyugati” információhoz, képekhez, reprodukciókhoz jutni. Ezek a forrásértékű interjúk – a kiállítás katalógusa mellett – 2019 októberétől az Artmagazin Online-on jelennek meg: az oldalunkra látogatók kéthetente egy-egy újabb megszólaló történetét olvashatják majd.