Hüsi
Vincze Ottó öt grafikája bekerült a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár gyűjteményébe, Vigyázz! Nagyfeszültség! című szabadtéri installációja pedig még pár hónapig látható a Kiscelli belső udvarában. A műtárgyvásárlás alkalmából Árvai Mária és B. Nagy Anikó beszélgettek a művésszel. Az interjú monológgá alakított változatát közöljük most az Artmagazin Online-on.
„Úgy érezzük, egyedül kell megoldást találnunk”
Három hónapot kellett várni, hogy megnyíljon a Budapest Galéria napjaink legégetőbb problémáit feldolgozó kiállítása, az Eddig minden rendben. A mindennapi szorongásainkat, a teljesítménykényszert, a munkából fakadó kiégést, valamint az erre adott reakciókat vizsgáló tárlatot a vírushelyzet kényszerítette parkolópályára, ám még aktuálisabbá vált általa. Gadó Flóra, a kiállítás kurátora mesél arról, honnan ered a találó címadás, mennyiben segíthetnek az alkotások a mindennapi problémákon, vagy hogy milyen minták figyelhetők meg a hazai és a nemzetközi művészek témára adott reakcióit illetően.
„A kortárs művészetnek egyre nagyobb részt kell megmutatnia az alkotási folyamataiból annak érdekében, hogy nagyobb elismeréseket érhessen el”
Andrew Herzog egy multidiszciplináris, konceptuális alkotó és dizájner, aki manapság leginkább köztereken, installációk és városi intervenciók formájában megvalósuló projekteken dolgozik. 2018-ban a National Museum of Art of Romania bukaresti épülete köré festett egy 1 méter széles és 1 km hosszú fehér kört – 2020-ban pedig épp ennek a műnek a megszületéséről adott ki egy ingyenesen letölthető könyvet, ami a mű létrehozása mögötti háttérmunka mellett az ötlet kidolgozásának folyamatáról is transzparensen mesél.
„Ez egy közös misszió, ami megpróbálja a mindig nehéz, de szerintem lehetséges win-win szituációt megalapozni”
Mákó Bori INSIDE / OUTSIDE címre hallgató (lakó)térspecifikus kiállítása július 16–17. között volt megtekinthető egy Szentkirály utcai magánlakásban, a Kápolna Collection szervezésében. A kapuit hamarosan megnyitó pasaréti Kápolna co-space és kiállítótér olyan kreatív projekteknek ad otthont, melyeknek szervezői együttműködési lehetőségeket keresnek gazdasági, társadalmi, üzleti és művészeti kezdeményezések összekapcsolására. Kíváncsian arra, hogy a vírushelyzetben hogyan tud elstartolni egy új kezdeményezés és pontosan mik a kollekciót építő csapat tervei, a kiállítás szervezőjével és a Kápolna Collection egyik ötletgazdájával, Matheidesz Rékával és a kollekció épülését segítő kurátorral, Kovács Andreával beszélgettünk.
1+1 = 3, vagyis én és te együtt, az a „mi”
A tragikus következményekkel járó, egész világon elterjedt járvány miatt dolgoznunk kell az ember és természet közötti új egyensúly megteremtésén. A művészetnek is ezen kell fáradoznia. Beszélgetés Michelangelo Pistolettóval, aki nemrégiben győzte le a Covid-19 fertőzést.
Mesélő homlokzat
Willem van de Ven hosszú évek óta Loffice-rezidens – a Salétrom utcában hamarosan nyíló új Loffice coworking bázis épületének homlokzati grafikáját is ő tervezte. Sőt ő az Artmagazin–Loffice együttműködés jegyében indult „art detektív” rejtvénysorozat ötletgazdája és grafikusa is.
„Ráharaptunk, és szemérmetlenül megindult a lopás, különösen, mikor kiderült, hogy a franciák nem fogják üldözni mindezt”
A Szentendrei Képtárban volt látható annak a kutatómunkának az eredménye, ami a híres, 1959-es műcsarnokbeli francia könyvkiállítás történetét dolgozta fel. Erről tudható, hogy a kéthetes nyitvatartási idő alatt a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. A szemtanúk és „tolvajok” között akadtak főiskolás művészek és művészettörténet szakos egyetemisták is. A nagy könyvlopás. Francia könyvkiállítás a vasfüggöny mögött című kiállítás kurátorai, Árvai Mária és Véri Dániel velük készítettek interjúkat, hogy a könyvlopás téma mellett feltérképezzék: az 50-es, 60-as évek elszigeteltségében hogyan lehetett „nyugati” információhoz, képekhez, reprodukciókhoz jutni. Ezek a forrásértékű interjúk – a kiállítás katalógusa mellett – az Artmagazin Online-on jelennek meg.
„Amikor Mathieu-t megismertem, egy olyan lökést kaptam, hogy oké, meg vagyok mentve”
A Szentendrei Képtárban volt látható annak a kutatómunkának az eredménye, ami a híres, 1959-es műcsarnokbeli francia könyvkiállítás történetét dolgozta fel. Erről tudható, hogy a kéthetes nyitvatartási idő alatt a könyvek nagy részét ellopták a látogatók.
„Összeesik, ráteszik a sienai festészeti albumra, és azzal együtt ki lehet majd vinni”
A Szentendrei Képtárban látható most annak a kutatómunkának az eredménye, ami a híres, 1959-es műcsarnokbeli francia könyvkiállítás történetét dolgozta fel. Erről tudható, hogy a kéthetes nyitvatartási idő alatt a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. A szemtanúk és „tolvajok” között akadtak főiskolás művészek és művészettörténet szakos egyetemisták is. A nagy könyvlopás. Francia könyvkiállítás a vasfüggöny mögött című kiállítás kurátorai, Árvai Mária és Véri Dániel velük készítettek interjúkat, hogy a könyvlopás téma mellett feltérképezzék: az 50-es, 60-as évek elszigeteltségében hogyan lehetett „nyugati” információhoz, képekhez, reprodukciókhoz jutni. Ezek a forrásértékű interjúk – a kiállítás katalógusa mellett – 2019 októberétől az Artmagazin Online-on jelennek meg: az oldalunkra látogatók kéthetente egy-egy újabb megszólaló történetét olvashatják majd.
„A francia szabadságot nem merték betiltani”
A Szentendrei Képtárban látható most annak a kutatómunkának az eredménye, ami a híres, 1959-es műcsarnokbeli francia könyvkiállítás történetét dolgozta fel. Erről tudható, hogy a kéthetes nyitvatartási idő alatt a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. A szemtanúk és „tolvajok” között akadtak főiskolás művészek és művészettörténet szakos egyetemisták is. A nagy könyvlopás. Francia könyvkiállítás a vasfüggöny mögött című kiállítás kurátorai, Árvai Mária és Véri Dániel velük készítettek interjúkat, hogy a könyvlopás téma mellett feltérképezzék: az 50-es, 60-as évek elszigeteltségében hogyan lehetett „nyugati” információhoz, képekhez, reprodukciókhoz jutni. Ezek a forrásértékű interjúk – a kiállítás katalógusa mellett – 2019 októberétől az Artmagazin Online-on jelennek meg: az oldalunkra látogatók kéthetente egy-egy újabb megszólaló történetét olvashatják majd.
Lepkegyűjtemény a falon
Az aqb Project Space-ben február 23-ig látogatható Vető János Duo-Trio-Fluo című kiállítása. A 2004 és 2019 között készült alkotások a művész köztéri művészetnek és a saját tereiben készülő fotóinak a szín, forma, tartalom hármas elv alapján összerakott képpárjai.
„Nem volt annyira hiány a külföldi művészetre vonatkozó információkban, mint ahogy azt ma általában gondolják”
A Szentendrei Képtárban látható most annak a kutatómunkának az eredménye, ami a híres, 1959-es műcsarnokbeli francia könyvkiállítás történetét dolgozta fel. Erről tudható, hogy a kéthetes nyitvatartási idő alatt a könyvek nagy részét ellopták a látogatók.
Nagyon fontos a dramaturgia
A Stúdió K-ból került a legendás kaposvári Csiky Gergely Színház társulatába, ahol drámai és zenés szerepekben is láthatta a közönség. A Gesamkunstwerk fogalma adja számára a keretrendszert a város különös karaktereinek és történeteiknek festményeken és dalszövegekben való megjelentetésére.
„Emlékszem, hogy az első kék színt hol és mikor láttam”
A Szentendrei Képtárban látható most annak a kutatómunkának az eredménye, ami a híres, 1959-es műcsarnokbeli francia könyvkiállítás történetét dolgozta fel. Erről tudható, hogy a kéthetes nyitvatartási idő alatt a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. A szemtanúk és „tolvajok” között akadtak főiskolás művészek és művészettörténet szakos egyetemisták is. A nagy könyvlopás. Francia könyvkiállítás a vasfüggöny mögött című kiállítás kurátorai, Árvai Mária és Véri Dániel velük készítettek interjúkat, hogy a könyvlopás téma mellett feltérképezzék: az 50-es, 60-as évek elszigeteltségében hogyan lehetett „nyugati” információhoz, képekhez, reprodukciókhoz jutni. Ezek a forrásértékű interjúk – a kiállítás katalógusa mellett – 2019 októberétől az Artmagazin Online-on jelennek meg: az oldalunkra látogatók kéthetente egy-egy újabb megszólaló történetét olvashatják majd.
„Egy jó kiállításon választ kapsz a kérdésre, ami foglalkoztat – még az is, akiben meg sem fogalmazódott, hogy épp az a nagy kérdés”
Izgalmas folyamat egy ruhában, mintában meglátni a képzőművészeti hatásokat, de a tervezők, akiket egy kerekasztal-beszélgetésre leültettem, olyan kollekciókat jegyeznek, ahol erre a kódfejtésre nincs is szükség, deklaráltan dolgoztak össze képzőművészekkel. Cakó Kinga, a CAKÓ, Szegedi Kata, a KATASZEGEDI alapítója és Kiss Tibi, a Je Suis Belle tervezőpáros egyik tagja meséltek arról, mit jelent nekik egy jó kiállítás, honnan jött az életükbe a művészet, kik a kedvenceik, és mit kapnak innen élményben, inspirációban. A The Studios színpadán beszélgettünk, külön hálás vagyok, hogy a nekik csúcsidőszaknak számító divathetek alatt is találtak időt erre az estére.