A festészet múltja és jövője, az oktatás jelene. Hecker Péter „önreflektív” sorozatai

A Busó bevásárlószatyorral csónakázik, Apu kézen áll, A jószívű rendőr kölcsönadja a pisztolyát a síró kisfiúnak és az ezekhez hasonlóan meghökkentő és viccesen abszurd címek Hecker Péter védjegyévé váltak az idők során. Abszurditás, humor, váratlan helyzetek, szövegek.

Magasművészet alacsony példányszámban

Az Artmagazin immár tizenegyedik alkalommal nyújtotta át a hazai művészeti vásárok legszebb standjának járó díjat az Art Market Budapesten, amelynek ebben az évben a Bálna adott otthont. Az idei terepszemlét a Pszeudoposzt kollektíva tagjai tartották, a nyertes pedig a Heart & Cherry Limited Editions lett. Sárvári Zitával, a projekt megálmodójával beszélgettünk.

Térbe kilépő vonalak. Molnár Zsolt művészetéről

Tény, hogy az ember és a természet (változzon akárhogyan is ez utóbbi fo­galom definíciója) kapcsolata a nyugati gondolkodásnak, a filozófiának, a művészetnek a kezdetektől kitüntetett, kifogyhatatlan témája. A klímaválság fenyegetésének árnyékában azonban korunk globális kapitalista berendezkedésének viszonya a természeti környezethez megkerülhetetlen politikai és társadalmi, sőt morális problémává vált. Ez természetesen azzal jár, hogy a kortárs művészetnek – a tematikus kurátori kiállítások világában, a társadalmi témákra kötelezően érzékeny, progresszív képzőművészetnek – is meg kell találnia a megfelelő pozíciókat, hogy kivehesse részét a témáról folytatott diskurzusban. A kérdések, hogy melyek ezek a releváns pozíciók, milyennek kell lennie a legitim művészeti hozzájárulásnak, az utóbbi években nemzetközi szinten mindennapos polémia tárgyát képezik, és ez valószínűleg még egy jó darabig így is marad. Itthon azonban mintha az egyébként is csak ritkán meg-megszólaló kritika részéről a kelleténél nagyobb csend övezné ezt a területet. Ezt a csendet én sem fogom megtörni, ugyanis egy egészen más típusú feladatra kaptam felkérést: egy olyan képzőművész, Molnár Zsolt portréjának megrajzolására, aki a maga egészen sajátos módján a kultúratermészet viszonyt dolgozza fel munkáin újra és újra, de akinek művészete alapvetően különbözik az ökológiai kérdésekkel foglalkozó, társadalomtudományos elméleteket fókuszba állító, sokszor azokat illusztráló kritikai megközelítésektől. Amit mégis mondani szeretnék, az csupán annyi, hogy Molnár (sokszor túlságosan leegyszerűsített, de annál határozottabb) tartózkodása a statementektől és az, ahogyan az alapvető vizuális eszközöket mármár klasszikusként jellemezhetően hasz­nálja, a fentieknél egyszerre kevesebbet és többet is mond a témáról, és ez számomra figyelemre méltóvá és ér­demessé teszi arra, hogy mégis e narratíván belül kapjon helyet.

Georgia ablakai

”I wish you could see what I see out my window. (Bárcsak látnád, amit én látok az ablakomon át.)”

„...talán sosem váltottam szót élő művésszel úgy, hogy Cezanne neve ne merült volna fel viszonylag hamar”

Geskó Judit 2012-ben rendezte a Cézanne és a múlt. Hagyomány és alkotóerő című nagysikerű kiállítást a Szépművészeti Múzeumban. Ehhez kapcsolódott egy angol nyelvű, 2017-ben kiadott konferenciakötet. A járvány miatt az eredeti tervekhez képest némileg eltolódva, 2021 októberében nyílt meg Geskó átfogó, a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében található művekből kiinduló projektjének második része, a Cezanne-tól Malevicsig. Árkádiától az absztrakcióig, amelyet a Cezanne-monográfiájáról híres Richard Shiff nyitott meg. Vele beszélgettünk.

„Én is egy pici hópata vagyok?”

Mérei Ferenc (1909–1986) pszichológus, pedagógus szakember legismertebb, V. Binét Ágnessel közösen írt, Gyermeklélektan című munkája nemcsak az 1930-as évek derekán indult gyermeklélektani kutatásainak összefoglalása, de egyben egyik legismertebb, mindmáig széles körben használt műve is.

Mortal Vombat, avagy a preraffaelita állatfarm

A szigorúnak és prűdnek tartott viktoriánus kor valójában kifogyhatatlan forrása a meglepő és extravagáns alakoknak, társaságoknak, eseményeknek. Ki gondolta volna, hogy a 19. század közepi Londonban magánszemély is vehetett élő elefántot, tigrist, medvét vagy akár krokodilt az East End számos, erre szakosodott üzletében? 1869 szeptemberében Dante Gabriel Rossetti is különleges háziállatot vásárolt egy londoni állatkereskedésben. A preraffaelita festő az óhazában legegzotikusabbnak számító, Ausztráliában honos fajokért lelkesedett, a kiválasztott vombat pedig baráti körének megannyi rajzon és versben megörökített abszolút kedvence lett. De hogyan válhatott a preraffaeliták címerállatává egy délszaki erszényes?

Barokk freskófestészet Magyarországon I. Sümeg

2008 őszén vette kezdetét az a kutatás, amelynek eredményei nagyszabású könyvsorozatban jelennek meg. Már az eddig publikált két kötet is jól mutatja, hogy a szigorú tudományosság és szakszerűség mellett a művek szépsége, a tereket kitöltő freskófestmények mediális sajátosságai is kibontakozhatnak. Egyszerűbben szólva: a teleobjektívval készült felvételek segítségével az olvasó a magyarországi barokk freskófestészet története mellett a művek olyan részleteihez is közel kerülhet, amelyek eddig talán csak a restaurátorok számára bomlottak ki teljes szépségükben. Ennek örömére mi is sorozatot indítunk, azt remélve, hogy az Artmagazin olvasói is kedvet kapnak a freskóval díszített helyszínek felkereséséhez és a könyvek fellapozásához. Sorozatunkban a kötetek szerkesztője emel ki egy-egy művet a gazdag emlékanyagból: most épp karácsonyi a téma.

A globális múzeumigazgató portréja

A múzeum háborús övezet. Évek óta világosan látszik, hogy milyen erővonalak mentén zajlanak a harcok, hogy a nemzetközi múzeumi világ milyen aktuális kihívásokkal szembesül. Kezdeni kell valamit a faji és nemi egyenlőtlenségekkel, a környezeti válsággal, a nyugati művészeti kánon dominanciájával, a gyarmatosítás örökségével, az anyagi források elapadásával és a koronavírus okozta bezárásokkal és látogatószám-csökkenéssel. És mégis, ebbe a háborús övezetbe szemlélődni és feltöltődni járnak az emberek. Jó lesz tehát óvatosnak lenni a szekrényekből előkerülő csontvázakkal.

Artanzix / Fáy Miklós / 132

100 éves a Miskolci Művésztelep

„Ha így megy tovább, nyugodtan mondhatjuk, hogy lesz egy miskolci művészet, amely csak így és csak itt keletkezhetett. A művészettörténet Baedekerében pedig majd Miskolcnak is kijut a különleges értéket jelentő pici, de annál többet érő csillag.” (Lyka Károly, 1928)*

Őszi nagytakarítás. A Szinyei-hamisítások tipológiája III.

Megnyílt a Nemzeti Galéria kiállítása, ahol az eredeti Szinyei Merse Pálfestményekkel találkozhat az olvasó/múzeumlátogató. Sorozatunk befejező részében már csak egy érdekes archív újságcikk erejéig foglalkozunk a hamis képekkel, a következő oldalakon ugyanis inkább arról lesz szó, milyen téves vagy erősen kiszínezett életrajzi elemek öröklődtek generációról generációra Szinyeivel kapcsolatban, és ezekkel szemben mi az igazság – vagyis hogyan születtek az olyan mesterművek, mint a Majális vagy a Pacsirta, és szöktették vagy nem szöktették a feleséget, Probstner Zsófiát.