Mai festőfejedelmek
Nem könnyű a művészek élete, bár az alkotókat évszázadokig sújtó művésznyomor visszaszorult, az elmúlt ötven évet pedig a kortárs művészet térhódítása jellemzi. (Igaz, ez a fejlődés a közelmúltban megtorpant és csak mostanság látszik újra beindulni). A művészek egy maroknyi csoportja viszont valódi vagyonnal büszkélkedhet. Ennek a maroknyi, befutott művésznek eléggé jól megy a sora. De mégis mennyire? Az Artinfo utána nézett.
Artmagazin 2010/2.
Ebben a számunkban régi zűrös ügyeket, „döglött aktákat” szedünk elő. Terítékre kerül a korai modern művészet szupersztárja, Van Gogh, aki sosem gondolta volna, hogy a múzeumok egyszer közönség-kedvencként rajongják körül. Fekete Ilona a legújabb német művészettörténeti botránykönyv kapcsán utánaeredt a Van Gogh-mítosznak, lerombolva a legendákat és kihüvelyezve a tényeket. Tényleg Gauguin vágta le Vincent fülét egy vívótőrrel vagy tartja még magát a borotvás öncsonkítás meséje?
A világ legdrágább festménye
Miközben a hazai médiát a görög válság és a Dow Jones zuhanása tartotta izgalomban, a tengerentúlon a műkereskedelem ismét csúcsokat döntött. Az aukciósházak óriási szerencséjére egy-két nappal a New York-i tőzsdepánik előtt került sor a szokásos tavaszi modern és impresszionista árverésekre. A hatás elsöprő, a februári Giacometti-szobor nem sokat időzött a legdrágább műalkotások listájának az élén, mert egy Picasso 106,5 millióval máris letaszította. Kérdés, hogy a 2010-es műkereskedelmi konjunktúra folytatódhat-e a hét második felében tapasztalható aggasztó gazdasági jelek után.
Viennafair
Szerkesztőségünk Bécsben járt, a május 9-éig látható Viennafairen. Az osztrák kortárs művészeti börze az elmúlt években a közép-kelet-európai régió legfontosabb vásárává vált, nem világsztárok forognak itt, hanem a nagy jövő előtt álló fiatal helyi tehetségek és persze az ausztriai művészeti színtér apraja-nagyja. A bejáratott öreg mesterek helyett inkább kísérletező fiatalok szerepelnek – a nagy piaci áttörés reményében. Köztük természetesen az öt vezető budapesti galéria (acb, Inda, Kisterem, Ráday és Viltin) mezőnybe tökéletesen beleillő művészei. Az Artmagazin képes összefoglalója következik a Viennafairen látott izgalmas, humoros, fontos vagy jellegzetes munkákról.
Street art Európában
A legtöbb nagyváros mind nagyobb erőkkel üldözi a házfalakon garázdálkodó falfirkászokat, pénzbírságokkal és börtönbüntetéssel fenyegetőzve. A népszerű diákcsínnyé váló graffitizéstől közben elvált a kortárs képzőművészet egyik ágává nemesedő street art. Az Obama-kampány ikonikus plakátját megalkotó Shepard Faireynek sem vandalizmus miatt kell bíróságra járnia, hanem a felhasznált fotóporté ki nem fizetett jogdíja miatt. Az ezredforduló óta egyre népszerűbb „utcai művészet” mára a műtárgypiac komoly szegmensévé vált. Az Arprice elemzése szerint átrendeződésnek vagyunk tanúi: a főváros London lett, de Párizs is erősíti pozícióit.
Költözködő galériák
Csak a pesti galériavilág állócsillaga, a Falk Miksa utca mozdulatlan. A legtöbb nagyvárosban a műkereskedők folyamatos vándorlásban vannak. Az ingatlanárak emelkedését követve költöznek át a dráguló luxusnegyedekből az olcsó és divatos bohém környékekre. Párizsban is élénk mozgolódás tapasztalható, Jennifer Allen a Le Monde riportja alapján összesítette a városban zajló átrendeződés három fő irányát. Három külön univerzum: Champs-Elysées, Belleville és Marais.
Kortárs freskó a Louvre-ban
A magyar szakmai és laikus közvélemény felháborodott a hír hallatán, hogy a Szépművészeti Múzeum felszín alatti bővítése kőkubussal és lépcsőkivágással is járhat. Vajon mit szólnának, ha egy vezető absztrakt festő dekorálná ki az egyik terem mennyezetét? A Louvre nem ilyen szívbajos, most adták át elegáns ünnepség keretében Cy Twombly hatalmas freskóját a világ legismertebb, évi 8,5 millió látogatóval büszkélkedő múzeumában. A klasszikus szobrok fölé került 400 négyzetméteres képóriás a Louvre kortárs művészeti missziójának a része.
2009 sztárjai
Az Artprice idén is megjelentette a nemzetközi aukciós forgalmat összesítő éves műkereskedelmi mérlegét. Hatalmas változások zajlottak le az élmezőnyben, 2008-ban még a kortárs művészet komoly tényezőnek számított, az akkor negyedik helyen álló Damien Hirst viszont most a 44. helyre zuhant vissza. A top 10 összforgalma is jelentősen esett, a 2007-es piaci csúcsnak csak a harmadát tette ki a válságtól sújtott 2009-es esztendőben. Azért kétségbe sem kell esni, a tíz legdrágább művész által begyűjtött 650 millió dollár még így is több, mint a 2000-es évek közepén mért éves eredmény!
I. Esterházy Művészeti Díj - "sponsored by UNIQUA"
Pár száz évnyi kihagyás után az Esterházy család ismét beszállt a kortárs művészeti mecenatúrába. Az új idők új szelének megfelelően nem maguk a hercegi leszármazottak jótékonykodnak, hanem az osztrák Esterházy Magánalapítvány, amely a família egykori javait, a kastélyokat és a műtárgyakat kezeli.
Bizalom és növekedés Maastrichtban
Múlt héten került sor Maastrichtban a huszonharmadjára megrendezett Európai Művészeti Vásárra, a TEFAF-ra. A világ egyik legrangosabb és legpatinásabb képzőművészeti börzéjén ezúttal több mint 2,7 milliárd dollár értékben kínáltak antik, modern és kortárs műtárgyakat. A 72 ezer látogató nem csak nézelődni jött, a szervezők jobb évet zártak, mint tavaly. A legdrágább alkotás Cranach közel ötszáz éves bibliai festménye lett.
Van Gogh levelei
Mivel Van Gogh – alig tíz alkotó esztendővel a háta mögött – 37 évesen egy revolverrel mellkason lőtte magát, nem maradtak fenn róla fecsegő kiállításrecenziók, színes napilapbeli hírek vagy adatgazdag interjúk. Ráadásul legfőbb támasza, a Párizsban műkereskedőként ügyködő Theo is meghalt rögtön Vincent után. Ezért felbecsülhetetlen értékű forrás a művészettörténet számára Van Gogh levelezése. A labilis idegrendszerű, zárkózott holland festő többkötetnyi levelet írt össze rövid élete során – ma ezek jelentik a legfontosabb forrást és a kulcsot az életművéhez.
Glenn Brown tárlatvezetés
Március 20-án, szombaton ismét sor került az Artmagazin hűséges olvasói számára megrendezett tárlatvezetésre. A decemberi München Magyarul kiállítás után ezúttal a Ludwig Múzeum aktuális sztárkiállítása került terítékre, Glenn Brown. A kivasalt expresszív ecsetkezeléséről és bizarr művészettörténeti parafrázisairól ismert londoni festő képei között az Artmagazin szerkesztője, Rieder Gábor kalauzolta az érdeklődő közönséget. Grafikusunk, Szmolka Zoltán képriportja következik.
Magyar galériák külföldön
Nem nagyon emlékszünk rá, hogy a nemzetközi műkereskedelmi sajtó zászlóshajójának, az Art Newpapernek piaci rovata mikor foglalkozott utoljára Budapesttel. Most megtette (igaz, csak a weben): hírt adtak a januárban aktivizálódott Magyar Galériák Szövetségéről, ami tovább erősítené a külföldi vásárokon való jelenlétet és újrafazonírozná a Budapest Art Fairt. Pár hónappal ezelőtt márt írtunk a hazai műkereskedelmi börzén tapasztalható anomáliákról és megjósoltuk, kiből lesz majd sztár külföldön. Tényleg beindult a kortárs magyar képzőművészet nemzetközi marketinghadjárata?
Artmagazin 2010/1.
A címlapon Vuillard Puskin Múzeumból való örökbecsűjét vizsgáljuk meg mikroszkopikus alapossággal, belül a Puskin Múzeumot kényszerűségből gründoló orosz textilmilliárdosok gyűjtési praktikáiról rántjuk le a leplet, összevetve a Nemzeti Galériában vendégeskedő Kasser-család szorgalmas ténykedésével. Munkatársunk szóra bírta az esztergomi – feltételezett – Botticelli-freskók restaurátorát, hogy mi is az igazság a falképpel kapcsolatban. Wierdl Zsuzsanna válaszol a művészettörténeti keresztkérdésekre és egy vadonatúj hipotézissel áll elő – mégiscsak van egy Botticellink? Foglalkozunk még a Monarchia Japánba szakadt kincseivel (Vécsey Axel), szóra bírjuk a mindig néma brit kortárs szupersztárt, Glenn Brownt (Winkler Nóra), mérlegre tesszük a közép-európai barokk bizarr nagymesterének, Maulbertschnek a művészettörténeti esélyeit (Serfőző Szabolcs) és kikutatjuk, hogy a korai Bauhaus-házak milyen tarkák voltak a később belénk ivódott fekete-fehér képpel szemben (Ferkai András). Wanted-rovatunkban – az egyik kurátor segítségével – megpróbáljuk kinyomozni a még mindig csak fényképről ismert, lappangó műalkotások hollétét, a nagy pécsi Nyolcak kiállításhoz.
Armory Show
Az Armory Show – a műkereskedelem fővárosaként üzemelő – New York legfontosabb művészeti vására. Bár az igazán nagy, patinás börzék Európában zajlanak, az Armory Show (Fegyverraktári Tárlat) is rendelkezik múlttal: 1913-as elődjén láthatott az amerikai közönség először modern műveket, például Duchamp heves tiltakozást kiváltó kubista aktját. Erre a hagyományra építettek a szervezők, amikor a kilencvenes évek végén műkereskedelmi vásárként újrateremtették az Armory Showt. A március 7-én bezárt nagy szabású rendezvényen – az Art Newspaper szerint – bizakodó volt a hangulat.