Artmagazin 2010/3.
Ebben a számunkban lerántjuk a leplet a magyar fotózsurnalizmus legnagyobb sztárjáról, Robert Capáról. Mórocz Csaba esszéjében cáfolja a gondosan megépített Capa-image alapjait. CIA, kommunisták, csaló tudósok és a média. A címlapon Yves Saint Laurent hatvanas évekből való női ruhácskája, Mondrian absztrakt négyzeteivel, hiszen kielemezzük a nemzetközi divatvilág és a kortárs művészet furcsa egymásra találását.
Saatchi 25 millió fontos ajándéka
A híres, hírhedt galériás Charles Saatchi legújabb húzásával igencsak felkavarta a művészeti színtér állóvizét. Ugyanis a 6 és félezer négyzetméteres, londoni magángalériáját, 200 műtárgyával együtt (melyek összértéke meghaladja a 25 millió fontot) a brit államnak ajándékozta. Így a Saatchi Galéria ezentúl a Londoni Kortárs Művészeti Múzeum nevet viseli.
Turner-rekord
Ha a kortársak és a modernek bajban vannak, a Régi mesterek mindig segítenek. A nyári londoni aukciós szezon utolsó felvonása megnyugtatta az aggódó műkereskedőket.
Kortárs aukciók Londonban
Akárcsak az impresszionista és modern aukciók, a kortárs aukciós hét is vegyes végeredménnyel zárult Londonban. Míg Sotheby’s június 28-án megrendezett vásárán lapos, de megbízható teljesítménnyel kezdett, addig a Christie’s két nappal később Andy Warhol Liz Taylorról készült szitanyomatának több, mint 10 millió dollárért történő eladásával megkoronázta a londoni aukciós hetet.
Vége a piaci optimizmusnak?
A sikeres bázeli vásár után még egy kicsit Európán maradt a nemzetközi műkereskedelem szeme. A két piacvezető aukciósház mogul a héten tartotta Londonban nagy impresszionista és modern árverését. Az eredmény felemás: az összforgalom impozáns, volt pár nagy siker, de az árak nem szárnyaltak. A szakértők azt találgatják, hogy véget ért-e az év eleje óta tartó pozitív hangulat, ami ismét visszahozott valamit a válság előtti csillogó rekordkorszakból.
Ismét Art Basel
A héten, június 16–20. között tartják Bázelben a képzőművészeti vásárok koronázatlan királyát, az Art Baselt. A negyvenegyedszerre megrendezett svájci börzén az érdeklődés meggyőző, az üzlet megindult, bár a piac itt-ott átrendeződött: visszatért a hetvenes–nyolcvanas évek és hódít az intellektus. „Nagyszerű” – lelkendezett egy amerikai galériás az Artinfo.com újságírójának – „Olyan, mint 2006-ban. A piac nem lángol, de duruzsol.” Rövid beszámoló az Art Newspaper cikke alapján:
Új Tate Modern
Világszerte napirenden van a sikeres múzeumok bővítése. Itthon a Szépművészeti Múzeum után most a Nemzeti Múzeum került terítékre, Londonban a Tate kezdett újabb növekedésbe. Az Art Newspaper májusi számában két cikk (itt és itt) is megjelent a Tate Modern, a londoni kortárs művészeti múzeum leendő átalakításával kapcsolatban, mivel idén januárban elkezdődtek a földmunkák a már évek óta tervezett átalakítás első lépéseként.
Éghajlatváltozás a múzeumokban
Minden nyári múzeumjáró ismeri azt a kellemetlen fázós érzést, ami elkapja, ha belép a légkondicionált kiállítóterembe. Hűvös levegő, tüsszögés, megfázás. A nemzetközi szabványoknak megfelelően a páratartalom 40–50% között mozog, a hőmérséklet pedig 18–25ºC között – ami a kánikulából beesve nem épp kellemes. A nagy nemzetközi múzeumok restaurátorai és igazgatói most készülnek felrúgni ezt a szabályozást: hadat üzentek a hideg kiállítótereknek, a fenntartható fejlődés és persze a felborult költségvetések megfékezése végett.
Tárlatvezetés Chilf Mária kiállításán
Az Artmagazin május 26-án ismét tárlatvezetést tartott hűséges előfizetőinek. Ez alkalommal – rendhagyó módon – nem egy nagy országos múzeum megakiállítására látogattunk el, hanem az egyik kereskedelmi kisgaléria aktuális bemutatójára. A két évvel ezelőtt indult Viltin Galéria tulajdonosa röviden beszélt a pénzügyi kilátásokról, a művészeti vezető pedig a profil kialakításáról. Végül a kiállító művész, Chilf Mária – munkatársunk kérdéseire válaszolva – végigvezette a nagyérdeműt a művésztársak által kiegészített hatalmas csoportportrék és a terápiás ülést idéző installáció között. Néhány fotó a hangulatos estéről.
Pécsi anzix
Akik nem szeretik a profi módon kivitelezett és komoly médiafelületekkel megtámogatott, sorban állós, blockbuster kiállításokat, azoknak érdemes most lelátogatniuk Pécsre. Európa Kulturális Fővárosa kisléptékű, nyári turistalátványosságokkal kedveskedik a múzeumjáróknak. Félig elkészült beruházások, szóra sem érdemes felújítások és ijesztően fajsúlytalan tárlatok. Pécsi riportunk következik a lüktető mediterrán városból, ahol a fehéren szikrázó utcakő-burkolat minden pénzt elnyelt – többek között a megakiállítások elől.
Mai festőfejedelmek
Nem könnyű a művészek élete, bár az alkotókat évszázadokig sújtó művésznyomor visszaszorult, az elmúlt ötven évet pedig a kortárs művészet térhódítása jellemzi. (Igaz, ez a fejlődés a közelmúltban megtorpant és csak mostanság látszik újra beindulni). A művészek egy maroknyi csoportja viszont valódi vagyonnal büszkélkedhet. Ennek a maroknyi, befutott művésznek eléggé jól megy a sora. De mégis mennyire? Az Artinfo utána nézett.
Artmagazin 2010/2.
Ebben a számunkban régi zűrös ügyeket, „döglött aktákat” szedünk elő. Terítékre kerül a korai modern művészet szupersztárja, Van Gogh, aki sosem gondolta volna, hogy a múzeumok egyszer közönség-kedvencként rajongják körül. Fekete Ilona a legújabb német művészettörténeti botránykönyv kapcsán utánaeredt a Van Gogh-mítosznak, lerombolva a legendákat és kihüvelyezve a tényeket. Tényleg Gauguin vágta le Vincent fülét egy vívótőrrel vagy tartja még magát a borotvás öncsonkítás meséje?
A világ legdrágább festménye
Miközben a hazai médiát a görög válság és a Dow Jones zuhanása tartotta izgalomban, a tengerentúlon a műkereskedelem ismét csúcsokat döntött. Az aukciósházak óriási szerencséjére egy-két nappal a New York-i tőzsdepánik előtt került sor a szokásos tavaszi modern és impresszionista árverésekre. A hatás elsöprő, a februári Giacometti-szobor nem sokat időzött a legdrágább műalkotások listájának az élén, mert egy Picasso 106,5 millióval máris letaszította. Kérdés, hogy a 2010-es műkereskedelmi konjunktúra folytatódhat-e a hét második felében tapasztalható aggasztó gazdasági jelek után.
Viennafair
Szerkesztőségünk Bécsben járt, a május 9-éig látható Viennafairen. Az osztrák kortárs művészeti börze az elmúlt években a közép-kelet-európai régió legfontosabb vásárává vált, nem világsztárok forognak itt, hanem a nagy jövő előtt álló fiatal helyi tehetségek és persze az ausztriai művészeti színtér apraja-nagyja. A bejáratott öreg mesterek helyett inkább kísérletező fiatalok szerepelnek – a nagy piaci áttörés reményében. Köztük természetesen az öt vezető budapesti galéria (acb, Inda, Kisterem, Ráday és Viltin) mezőnybe tökéletesen beleillő művészei. Az Artmagazin képes összefoglalója következik a Viennafairen látott izgalmas, humoros, fontos vagy jellegzetes munkákról.
Street art Európában
A legtöbb nagyváros mind nagyobb erőkkel üldözi a házfalakon garázdálkodó falfirkászokat, pénzbírságokkal és börtönbüntetéssel fenyegetőzve. A népszerű diákcsínnyé váló graffitizéstől közben elvált a kortárs képzőművészet egyik ágává nemesedő street art. Az Obama-kampány ikonikus plakátját megalkotó Shepard Faireynek sem vandalizmus miatt kell bíróságra járnia, hanem a felhasznált fotóporté ki nem fizetett jogdíja miatt. Az ezredforduló óta egyre népszerűbb „utcai művészet” mára a műtárgypiac komoly szegmensévé vált. Az Arprice elemzése szerint átrendeződésnek vagyunk tanúi: a főváros London lett, de Párizs is erősíti pozícióit.