Mi történik idén?
Charlie Finch, az Artnet megmondóembere lázas betegen bocsátkozott jóslatokba a 2008-as esztendővel kapcsolatban. Finch nem a delphoi jósda munkatársa, nem kertel, nem ködösíti, hanem vállalva a tévedés kockázatát kemény prognózist mond a nemzetközi műkereskedelem előttünk álló évéről, távirat-stílusban. Lehulló állócsillagok, új sztárok, vér, szenvedés, gyötrelem – 2008 mozgalmas esztendőnek ígérkezik:
Vészhelyzet Lascaux-ban
Az őskori barlangrajzokat penész támadása fenyegeti. A rosszul beszerelt szellőztetőrendszer miatt olyan párás lett a Lascaux-i barlang levegője, hogy a gombák már a falakra rajzolt sok ezer éves lovakat, őstulkokat, szarvasokat és kőszáli kecskéket is veszélyeztetik. A szakemberek kongatják a vészharangot: az elsőként felfedezett Altamirához és a „100 mamut barlangjának” nevezett Rouffignachoz hasonló kulturális értékkel bíró Lascaux komoly bajban van. A penész feleheti az ásványi pigmentekkel felfestett állatrajzokat.
Látogatóban a LUMÚ-nál
Az Artmagazin év végi tárlatvezetéssel kedveskedett különleges vendégeinek, üzletfeleinek és barátainak december 15-én. Ezúttal a Ludwig Múzeum új kiállítása (1-2-3 Fókuszban a gyűjtemény) került terítékre. Lájer Veronika, a Ludwig Múzeum munkatársa kalauzolta végig a résztvevőket a magyar és nemzetközi kortárs műtárgyak mindhárom emeletet elfoglaló rengetegén.
Brazil műkincstolvajok
A tolvajok négy nappal karácsony előtt csaptak le. Hidraulikus szerkezettel emelték meg az utcai kaput, majd felfeszítették a belső ajtókat. Alig múlt hajnali öt óra, az infra-érzékelő nélküli biztonsági kamera csak pár magabiztosan mozgó, elmosódó figurát rögzített az éjszakai félhomályban. A riasztócsengő nem működött, az őrök pedig épp egy másik emeletet ellenőriztek. A rablók alig három perc alatt megszabadították a Sao Pauló-i Művészeti Múzeumot két becses műkincstől. A kár hozzávetőleg 100 millió dollár!
Artmagazin 2007/6.
Arany Oroszlán
Címlapunk gratuláció a magyar pavilon Velencében aratott sikeréhez, ami
nemcsak a 2007-es év legnagyobb szenzációja, hanem a magyar művészet
velencei szereplésének történetében is a legnagyobb elismerés, amit valaha is
kaptunk. A sikert hozó munka, mint ahogy arról már többször is beszámoltunk,
Andreas Fogarasi Kultur und Freizeit (Kultúra és szabadidő) című videósorozata
és annak pavilonraszabott installálása volt. A zsüri indoklása szerint „a kiemelkedő nemzeti kiállításért járó Arany Oroszlánt egy olyan pavilon kapja, ahol az építészet és a kultúrtörténet segítségével elgondolkodtató és költői kapcsolatokat hoztak létre a tartalom, a képi nyelv és a kiállítás architektúrája közt.
Látogatóban Hiva Oán
Míg Zichy Mihály Szentpétervárról hazahozott hamvait szinte fejedelmi pompával temették el Pesten, az egyetemes művészettörténet egyik legnagyobbjának, Paul Gauguinnek csak egy egyszerű kőlap jutott, valahol Francia Polinéziában. Gyászbeszéde sem volt, helyette Martin püspök írt levelet franciaországi felettesének: „Itt az egyetlen említésre méltó esemény, hogy hirtelen meghalt egy Gauguin nevezetű, megvetésre méltó egyén, aki neves művész volt, de ellensége Istennek és mindennek, ami erkölcsös.”
Restitúciós ügyek
Az Artmagazin izgalmas pódiumbeszélgetésekre invitálta a nagyérdeműt az idei Budapest Art Fair alatt. 2007. november 24-én Einspach Gábor látta vendégül Mihály Máriát, a Szépművészeti Múzeum főigazgató helyettesét, Dr. Soós B. Tibor és Dr. Kelemen András ügyvédeket, valamint Dr. Gereben Katalint, az Equinor Fine Art ügyvezetőjét, aki nemrég a Sotheby’s restitúciós osztályán járt egy ösztöndíjjal. Szóba került a pár sikeresen lezárult magyar restitúciós per, a bíztató külföldi példák, az ügyek elakadásáért felelős hazai jogi környezet, intézményi ellenállás és történelmi sorsszerűség, valamint a nagy testvér, Oroszország hozzáállása a kényes diplomáciai kérdéshez.
A Guennol-oroszlán
Az Artmagazin karácsonyi számában részletesen foglalkozunk az újabb és újabb rekordokat elérő nemzetközi műkereskedelem eredményeivel. Most itt egy újabb tétel: december 5-én a Sotheby's New York-i árverezőtermében elkelt az eddigi legdrágább szobor. Egy alig több mint nyolc centiméter magas mészkő állatfigura. Az új tulajdonos 57,2 millió dollárt fizetett a korábban egy múzeumban kiállított mezopotámiai remekműért. Aminek értékét ugyancsak megnöveli, hogy egyidős a kerék feltalálásával és az első városok kialakulásával.
Vágyott és létező művészeti sajtó
Az Artmagazin izgalmas pódiumbeszélgetésekre invitálta a nagyérdeműt a Műcsarnokban idén is megrendezett Budapest Art Fairen. 2007. november 23-án Winkler Nóra látta vendégül Földes Andrást, az Index kulturális újságíróját, Csejdi Rékát, a Műcsarnok sajtókapcsolatokért felelős munkatársát, Kozák Gábort, a Godot Galéria egyik vezetőjét és Nemes Attila független kurátort. A résztvevők a művészeti sajtó régimódi frázisaival, a hiányzó párbeszéddel, a kortárs vizuális kultúra minőségével, az állami intézmények nehézkesen döcögő kommunikációjával és a elveszített közönséggel kapcsolatos – nem mindig hízelgő – véleményüket osztották meg a jelenlévőkkel. És most már a weboldalulnk olvasóival is.
Limoges-i Passió-feszület
A hadizsákmányként eltűnt műkincsek sorsa rendszerint szomorú és unalmas. Ugyanis sosem kerülnek elő. Az ellenpéldák szaporításán egyre több szervezet dolgozik Európa-szerte, megpróbálva érvényt szerezni a második világháború alatt összekuszálódott tulajdoni jogviszonyoknak. Az Ausztriában nemrég előkerült, 800 éves Limoges-i zománcfeszület üdítő kivételként erősíti a szabályt: 1945-ben eltűnt, most mégis előkerült, s várja régi gazdáit.
A Rothschild-tojás
A világ vezető aukciósháza, a Christie's november végén rendezte meg az – orosz oligarchák luxusigénye miatt – nagy szenzációnak számító Orosz Művészeti Hetet. Az árveréssorozat vitathatatlan csúcsát a november 28-án elkelt Fabergé-tojás jelentette. Az utolsó orosz cárok udvari ékszerésze a kis órával is ellátott méregdrága csecsebecsét a Rothschild bankárdinasztia számára készítette 1902-ben. Egy ismeretlen licitáló 8,9 millió fontért vihette haza a remekművet.
Holland múzeumok bajban
A második világháború és a náci megszállás során eltulajdonított műtárgyak visszaperlésének aranykorát éljük. A leszármazottak egyre gyakrabban élnek a felkínált jogi eszközökkel, hogy visszaszerezzék az ősök elbirtokolt műkincseit. A sikeres perek és az ügyet segítőkészen kezelő kormányok sokak érdeklődését felkeltették, akik már rég lemondtak a nagypapa gyűjteményéről. A holland államon egy évvel ezelőtt Jacques Goudstikker örökösei követelték a zsidó műkereskedő 203 egykori műalkotását. Idén márciusban még hosszabb lista érkezett az illetékes hatóságok asztalára.
Budapest Art Fair
Az Artmagazin is szerepelt a november 22-25 között megrendezett Budapest Art Fairen. A tizenhárom évig Antik Enteriőr néven futó műkereskedelmi börze profilján idén is igazítottak a szervezők. Az egyre népszerűbb nemzetközi művészeti vásárokhoz hasonlóan a klasszikus antikvitások, a régi mesterek és a befutott modern művek mellett nagy hangsúlyt kaptak a kortárs művészek és galériák is. A kortárs sátorban izgalmas pódiumbeszélgetések zajlottak délutánonként az Artmagazin szervezésében.
Klimt-szentély
A jó ideje tomboló Klimt-láz sem tudta elérni, hogy a bécsi szecesszió legnagyobb mesterének műterméből zarándokhely legyen. Sőt! Az épület mostoha sorsán az orosz befektetők sem tudtak változtatni. Végül egy hónappal ezelőtt, a bécsi Belvedere elhatározta, hogy kárpótolja magát a sikeresen visszaperelt és a tengerentúlra hurcolt Klimt-festményekért és helyreállítja a festő egykori műtermét, az osztrák főváros nyugati kertvárosában.
Emelkedő görbék
A tengerentúli kortárs képzőművészet nem okozott csalódást. A novemberi árverések nem igazolták a vészbaglyok nyári huhogását. A két nagy árverezőház tovább duzzasztja a műkereskedelmi piacot. Az összforgalom ismét növekedett, bár a tavalyi zajos csúcsrekordoknál egy hajszállal szerényebb eredmények születtek. De a még így is sokmilliós középmezőny rendületlenül arat. Az Artnet kritikusainak segítségével foglaljuk össze a novemberi árverések eseményeit: